„Dolga lett volna megszólalnia a Mazsihisznek a jobbikos botrányok ügyében”

Gerő András szerint nem kampánykérdés Z. Kárpát Dániel és Szilágyi György tettei.

Dolga lett volna megszólalnia a Mazsihisznek

– hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Gerő András történész arra a kérdésre, hogy miért hallgat a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ilyen feltűnően a baloldali összefogás listáján szereplő, náci szimpatizánsként leleplezett jobbikosok botrányairól. Az ELTE BTK professzora úgy véli: ostoba döntése a Mazsihisznek, hogy nem nyilvánult meg ebben a botrányban, ugyanis ez nem kampánykérdés, hanem az európai kultúra kérdése. A történész arra utalt, hogy korábban a szervezet kiemelte, hogy kampánykérdésekben nem nyilvánulnak meg. – Ebben meg kellene szólalniuk – hangsúlyozta Gerő András.

A történész kiemelte azt is, hogy a jobbikosok botrányainak ügye nem szimplán zsidókérdés. Úgy véli, hogy nem olyan fontos, hogy a Mazsihisz megszólal-e a témában, bár szerinte kellene, de nem olyan fontos. Mint fogalmazott, az a fontos, hogy a baloldali emberek elnézően viszonyulnak-e a neonáci világképhez köthető gesztusokhoz. – Vagyis befogott orral fognak-e szavazni a baloldali koalícióra április 3-án – tette hozzá Gerő András.

A Mazsihisszel ellentétben az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Magyarhoni Zsidó Imaegylet is már hallatta a hangját a jobbikosok botrányaival kapcsolatban. Ugyanakkor korábban pont a Mazsihisz az antiszemita közéleti megnyilvánulások elleni küzdelem élharcosaként tüntette fel magát. Bár nem a szervezet képviseletében ugyan, de megszólalt annak egyik saját főrabbija, Radnóti Zoltán is. Kiemelte többek között, hogy „A holokauszt után nem lendítjük a jobb kezünket felfelé, nem rajzolunk sem nyilaskeresztet, sem szvasztikát, és nem mondunk elismerő szavakat Hitlerről, Szálasiról, Goebbelsről.”

Viszont ő azt nem követelte, amit a többi zsidó szervezet, hogy vegyék le a közös baloldali listáról a két jobbikos politikust. Ezt a főrabbi Facebook-posztja alatt a kommentelők is azonnal szóvá tették. 

Gerő András szerint honorálandó, hogy Radnóti Zoltán megtette ezt a lépést, vagyis ezzel a poszttal azt tette, ami a dolga volt és amit ugyanakkor az egyháza nem tett meg. 

Gerő András pár hónappal ezelőtt egy interjúban úgy fogalmazott: nem elfogadható, amikor a magyar baloldal összeáll neonácikkal. Megkeresésünkre az ELTE BTK professzora most is kiemelte: a véleménye nem változott, ma is úgy gondolja, hogy nem elfogadható, hogy a baloldal összeáll a neonácikkal. De felvetődik a kérdés, hogy miért tette ezt. Gerő András szerint a legegyszerűbb ok az, hogy politikai haszonszerzés céljából történt ez meg. Ezt egyrészt arra alapozhatják, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon részleseges sikereket értek el. Például baloldali támogatással jobbikos jelöltek több pozíciót, köztük polgármesteri székeket szerezhettek meg. Másrészt arra gondolhattak, hogy ha a politikai számtan megegyezik a hagyományos számtannal, akkor ha összeadják a baloldali szavazatokat, sikerre számíthatnak. – Ez nagyon részlegesen visszaigazolható állítás – emelte ki Gerő András.

A történész szerint viszont a súlyosabb szempont ennek a koalíciónak az összeborulásában az az, hogy a baloldal identitásvesztésben van. Kiemelte, hogy az európai baloldal tradíciójában alapvetően benne van az antirasszizmus.

– Ha megnézzük a mai európai politikát, sehol sem elfogadható a rasszizmus – hangsúlyozta a professzor, hozzátéve, hogy ugyanakkor azzal, hogy a magyarországi baloldal összeállt a Jobbikkal, egy komoly határt lépett át. Szerinte messzebb mutató következtetés az, hogy a politikai haszonszerzés az identitásvesztés következtében gátlástalanná vált. A baloldali politikusok képtelenek kimondani, hogy a náci karlendítés tűrhetetlen – véli Gerő András. Hangsúlyozta: ebből látszik, hogy politikai prostitúciót követ el a baloldal. Vagyis azzal fekszik össze, akitől több hasznot remél. Mint mondta, ez a neonácik részéről is ugyanúgy fennáll. De ők legalább annyit megtesznek, hogy a választóiknak azt üzenik, hogy ők nem változtak – emelte ki a történész. Arra a kérdésre, miszerint Z. Kárpát Dániel és Szilágyi György botrányai következmények nélkül maradnak-e és a magyar politikában hivatkozási térré válnak-e, Gerő András úgy fogalmazott: az, hogy erről beszélgetünk, ez is már egy következmény.

Borítókép: Gerő András (Fotó: Bach Máté)