Hithű baloldali Vasvári Csaba

A bírói függetlenség elnyomásával vádolta korábban a kormányt Vasvári Csaba, az egyik bíró, aki a múlt héten az Egyesült Államok budapesti nagykövetével egyeztetett. Az Országos Bírói Tanács tagja a 2006-os őszi események után is hitet tett a baloldal mellett, több megalapozatlan ítéletet is hozott, később pedig a Wikipédia oldalán elhallgatták Vasvári botrányos bírói tevékenységét.

Az elmúlt hetek egyik legnagyobb közéleti botránya volt hazánkban, hogy Matusik Tamás és Vasvári Csaba, az Országos Bírói Tanács (OBT) két tagja az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tett látogatást. Megjegyzendő, hogy Vasvári részvétele a találkozón nem véletlen, hiszen a bírói tevékenysége a 2006-os események után erősen összefonódott a baloldallal, az elmúlt években pedig többször támadta hazánkat és a kormányt a külföldi sajtóban.

Vasvári, aki a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája, az Országos Bírói Tanács sajtószóvivője nyilatkozott a The Guardian című liberális brit lapnak, amelynek hasábjain közölte azon véleményét, miszerint a „kormány beavatkozik a bíróságok munkájába”. Ebben az ügyben ifj. Tényi István, a közérdekű bejelentéseiről ismert jogász jelezte: ebben az ügyben az eljárást az Országos Bírósági Hivatalhoz (OBH) továbbították.

Botrányos ítéletek

Említésre méltó, hogy Vasvári Csaba bíró Wikipédia-oldalán hosszú ideig megtalálható volt egy szöveg, amely bár pontatlanságokkal, de jelezte, hogy a jogász súlyos ítéleteket és előzetes letartóztatásról szóló végzéseket hozott a 2006-os brutális rendőri erőszak idején.

A szövegrész többek között úgy szólt, hogy „a 2006. évi őszi budapesti zavargások – különösen az MTV-székház ostroma – után több száz ártatlant helyezett önkényesen előzetes letartóztatásba, kizárólag rendőri állítások alapján.

A gyanúsítottak többségét találomra fogdosták össze az utcáról vagy hurcolták el szórakozóhelyekről a rendőrök, majd rájuk fogták, hogy megtámadták őket”. Ez a bejegyzésrészlet aztán 2021-ben eltűnt Vasvári Wikipédia-oldaláról, ahova csak akkor került vissza, amikor lapunk megírta, hogy tisztára akarták mosni a bírót.

A Vasvári által előzetes letartóztatásba helyezettek elsöprő többsége szabadlábra került a másodfokú eljárásban, nagy részük ellen egyáltalán nem zajlott végül büntetőeljárás.

A legismertebb és legbotrányosabb ügy egy 23 éves egyetemista, Dukán Dániel pere volt, akire az ügyészség is csak felfüggesztett börtönt kért, Vasvári azonban perbíróként két és fél év letöltendőre ítélte, minden konkrét bizonyíték nélkül, csupán a Dukánt megverő rendőrök vallomásaira alapozva. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla végül felfüggesztettre csökkentette a büntetést.

Nyílt beavatkozás

Mint azt lapunk is megírta, a múlt héten Twitter-üzenetben számolt be David Pressman amerikai nagykövet arról, hogy találkozott két magyar bíróval, Matusik Tamással és Vasvári Csabával, akik nem mellesleg az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai is. A Tűzfalcsoport információi szerint az ügy bírósági körökben megütközést keltett, a lap forrása úgy értékelte az esetet, mint durva beavatkozást a magyar igazságszolgáltatásba. A szakértők egyöntetűen elítélték a két bíró és az amerikai nagykövet közötti egyeztetést. A Magyar Nemzet megkeresésére korábban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója leszögezte: 

Az, hogy a baloldali Biden-adminisztráció diplomatája egy kedélyes beszélgetésnek álcázott raportra rendel be magyar bírákat, ráadásul egy olyan testület tagjait, amely a magyar bíróságok igazgatásának felügyeletét látja el, komoly szuverenitásproblémákat vet fel.

Szánthó Miklós kitért arra is, hogy a találkozón részt vevő bíráknak tisztában kellett lenniük azzal, hogy David Pressman egy külföldi államot és kormányt, annak érdekeit képviseli, valamint a budapesti amerikai nagykövetség elmúlt időszakban tett, politikai marketing területére tartozó tevékenységével is.

Ezeket az akciókat idézte fel még a The Wall Street Journal is, »bohóckodásnak« minősítette a napokban, többek között a nagykövetség genderpropagandáját is

– idézte fel a főigazgató. Szánthó Miklós megjegyezte: az Országos Bírói Tanács szóban forgó két tagjának erkölcsi és morális alapon meg kellene fontolniuk a tisztségükről való lemondást, de minimum a nyilvános bocsánatkérést. Ifj. Lomnici Zoltán az ügy kirobbanásakor ugyancsak lapunknak nyilatkozott arról, hogy 

„Amerika alkotmányos alapelveivel is összeegyeztethetetlen, hogy más hatalmi ágak megpróbáljanak beleszólni a bírói igazságszolgáltatás működésébe, s hogy egy-egy konkrét ügyben az ő presszionálásukra szülessen hivatalos döntés”. 

A Századvég jogi szakértője jelezte: a bírák etikai kódexe szerint a bíró az ítélkező tevékenysége során mindenféle befolyástól, nyomástól, fenyegetéstől és egyéb beavatkozástól mentesen kell hogy eljárjon.

Politikai szerepvállalás

Az ügyben az OBT közleményben kezdett magyarázkodásba és azzal védekezett, hogy a Budapestre akkreditált nagykövetekkel a bírósági szervezetrendszer évtizedek óta kapcsolatban áll. Az ügyben megszólalt a Kúria elnöke, Varga Zs. András, aki rámutatott, hogy az egyes nagykövetségek természetesen kapcsolatot tartanak a fogadó állam intézményeivel, a hivatalos kapcsolatok helyszíne azonban általában a fogadó állam intézményének székhelye.

A Kúria elnöke azt is leszögezte, hogy nincs és nem is volt tudomása arról, hogy az OBT és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének kapcsolata az októberi két OBT-ülés bármelyikén napirenden szerepelt volna, ahogy arról sem, hogy bárki felhatalmazta volna az OBT két bíróját arra, hogy kritikai véleményüket kifejtsék más ország képviselőjének.

Varga Zs. András arra is emlékeztetett, hogy a követek és a nagykövetek politikai szereplők, akik a végrehajtó hatalom részeseiként saját országuk elnökének, miniszterelnökének vagy külügyminiszterének utasítására járnak el.

Borítókép: az amerikai nagykövet magyar bírókkal találkozik (Fotó: Facebook)