Hiába hisztizett az LMBTQ civil szervezet a Coca-Cola-ügyben

Visszautasította a Háttér Társaság nevű, homoszexuális, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI) civil szervezet beadványát az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Coca-Cola hírhedt reklámkampányával kapcsolatosan.

HUNGARY-LGBT/ Fotó: REUTERS / Bernadett Szabo

Mint ismert, a Coca-Cola HBC Magyarország nevű társaságra 500 ezer forintos bírságot szabott ki a Tarnai Richárd kormánymegbízott által vezetett Pest Megyei Kormányhivatal, mert álláspontja szerint olyan reklámot alkalmazott, amely gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi és erkölcsi fejlődését károsíthatja. A cég #loveislove elnevezésű kampányának egyik plakátján két egymást ölelő férfi volt látható, a másikon pedig két egymást szerelmesen néző nő, akik egy üvegből isznak szívószállal, ami egyértelmű utalás volt a szereplők homoszexualitására.

A Háttér Társaság azért fordult a hatósághoz, mert szerintük az ezért kiszabott büntetéssel megsértették az egyenlő bánásmód követelményeit, és hátrányos megkülönböztetést valósítottak meg. A szervezet szerint a hatósági határozat zaklatásnak is minősül, mert az azonos nemű párokban a megalázottság érzését keltette. A szervezet szerint a kampány nem sértette a Reklám Etikai Kódexet sem. A Háttér Társaság ezért azt indítványozta, hogy vonassák vissza a Pest Megyei Kormányhivatal határozatát, és bírságot is szabjanak ki a kormányhivatallal szemben.

Fotó: REUTERS / Bernadett Szabo

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó szabályok megsértésének vizsgálata a fogyasztóvédelmi törvény értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik, a közigazgatási rendtartásról szóló törvény pedig tiltja ennek a hatáskörnek az elvonását. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak tehát nincs jogköre arra, hogy felülvizsgálja a kormányhivatal határozatát. Közölték azt is: a felülvizsgálatuk azért sem lenne helytálló, mert maga a megbüntetett cég sem kérte azt, nem fellebbezett a döntés ellen, így a társaság magatartását is minősítenék egy ilyen eljárással. Ráadásul egy felülvizsgálat esetleg egymásnak ellentmondó hatósági határozatokat eredményezhet, miközben az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak amúgy sincs lehetősége a Pest Megyei Kormányhivatal határozatának hatályon kívül helyezésére.

Az ügy előzménye, hogy tavaly augusztusban megteltek az utcák azokkal a Coca-Cola által közzétett plakátokkal, melyeken homoszexuális párokkal hirdették a szabad szerelemhez való jogot. A Coca-Cola a kampányról úgy nyilatkozott: „Hisznek abban, hogy mind a hetero-, mind a homoszexuálisoknak joga van azt a személyt és úgy szeretni, ahogy nekik a legjobb. Ebben az időszakban kerültek piacra azok a szivárványos címkével ellátott flakonok is, melyeket kizárólag a Sziget Fesztiválon értékesítettek.

A Coca Cola augusztusi reklámarculata társadalmi vitát eredményezett a civil és politikai szférában is. A CitizenGo aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy mihamarabb lekerülhessenek a plakátok Budapest hirdetőtábláiról. A petíciót alig pár nap alatt sok tízezren írták alá. Emellett politikusok is nemtetszésüket fejezték ki a plakátok láttán, és kérték azok eltávolítását. Az ügytől a BKV már a kezdetekkor elhatárolódott.

A cég néhány nappal a kampány kezdete után bejelentette, hogy leszedi a plakátjait. A homoszexuális párokat azonban a zászlajuk szimbolikájára cserélték le, vagyis a szivárványra, és így folytatták tovább a kampányt. A cégre büntetést kiszabó Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjét, Tarnai Richárdot eközben sorozatos támadások érték a homoszexuális szervezetek részéről.

A botrányos kólakampánynak azonban volt más hatása is. A 777blog Facebook-oldalán például megindult a #godislove-kampány, mely a „feltétel nélküli szeretet” egyénileg és társadalmilag megélt szerepére hívja fel a figyelmet, illetve arra, hogy Isten feltétel nélkül szereti az embert, de a szeretetet nem lehet tetszés szerint kiforgatni jelentéstartalmából. Hodász András atya kezdeményezésére és a Keresztény Vállalkozói Konferencia támogatásával október közepén több budapesti óriásplakáton is megjelent Isten üzenete. Az evangelizációs játék legfőbb célja az volt, hogy emlékeztessen arra: a Szentírásnak is van üzenete, sőt, fontosabb és tartalmasabb, mint az anyagi-ideológiai célokat kiszolgáló promóciós kampányoknak.