Kuncze Gábor tanúskodhat a Fenyő-gyilkosság perében

A Horn Gyula vezette kormány belügyminiszterét azokról az eltűnt iratokról kérdezik majd, amelyet Fenyő gyűjtetett össze Gyárfás Tamás ellen, és amit a sajtómágnás állítólag oda is adott az SZDSZ egykori elnökének. A perben ugyancsak tanúként hallgathatják meg Vajtó Lajost, aki 2008-ban kétszer is találkozót szervezett a Gyurcsány-féle polgári elhárítás főnöke, Laborc Sándor, valamint Portik Tamás között.

A volt SZDSZ-elnök (jobbra) azt állítja, nem vett át semmiféle dossziét a vállalkozótól (középen) Fotó: MTI/Kovács Attila

Kuncze Gábort, Horn Gyula koalíciós kormányának SZDSZ-es belügyminiszterét – volt pártelnököt – is tanúként fogják meghallgatni a Gyárfás Tamás ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette – Fenyő János megöletése – miatt induló büntetőperben, írta meg elsőként a ­PestiSrácok a vádirat megismerése után.

A Fővárosi Törvényszéken november 12-én tartják az eljárás előkészítő ülését, ahol többek között a vád törvényességét vizsgálják, valamint a vádhatóság felajánlja a vádlottnak, hogy teljes beismerése esetén 12 év fegyházzal, valamint a közügyektől való tízéves eltiltással úgymond megúszhatja az ügyet. Az alkuajánlat nyilvánosságra kerülése után a sportvezető védője, Zamecsnik Péter azonnal abszurdnak nevezte az ajánlatot, mondván: védence nem követte el a vádiratban szereplő bűncselekményt.

A volt SZDSZ-elnök (jobbra) azt állítja, nem vett át semmiféle dossziét a vállalkozótól (középen)
Fotó: MTI/Kovács Attila

Miután biztosra vehető, hogy a beismerő vallomás elmarad, a Póta Péter vezette tanács további tárgyalási napokat fog kitűzni, ahova a vádhatóság indítványozta tanút, Kuncze Gábort is idézni fogja.

A volt belügyminisztert a Fenyő János meggyilkolása ügyében újraindított nyomozás során már meghallgatták a rendőrök. Néhai Perczel Tamás, Fenyő pszichológusa és bizalmasa 2004-ben húsz órán keresztül beszélt a Kapu című folyóirat főszerkesztőjének, Brády Zoltánnak Fenyőről, megemlítve azokat is, akiknek érdekükben állt a halála.

Így például Gyárfás Tamásról és Princz Gáborról, a Postabank elnökéről is szólt. A videóra felvett teljes anyagot a Kovács Lajos vezette „döglött ügyek” osztálya lefoglalta Brádytól, ám addigra már egy hatórás vágott verziót a Kapu kiadott. Ebben szerepel az is, hogy Horn Gyula kormányfő és belügyminisztere, Kuncze is tudott Gyárfás és Fenyő üzleti háborújáról.

A vádirat abból indul ki, hogy bár 1996 végére Gyárfás és a Nap TV-t átmenetileg megszerző Fenyő megegyeztek, látszólag kibékültek, a tévé visszakerült Gyárfás fennhatósága alá, ám a háború tovább zajlott kettejük között.

Perczel egyebek mellett azt is elmondta Brádynak, hogy Fenyő János 120 oldalas dossziét juttatott el ­Kuncze Gáborhoz Gyárfás Tamás állítólagos bűncselekményeiről.

Az információkat Fenyő hatósági és politikai kapcsola­tait is felhasználva magánnyomozókkal, illetve újságírókkal gyűjtette és rendszereztette. Perczel Tamás szerint Fenyő beszámolt az állítólagos bizonyítékokról Kunczénak, aki elkérte az iratokat, ám sokáig nem történt semmi. Hatvan nap után a médiacézár egyik rendőrségi informátora jelezte, a dosszié eljutott a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) vezetőjéhez, Kiss Ernőhöz is, azonban az anyagból addigra eltűnt húsz oldal.

A dosszié híre eljuthatott Horn Gyulához is, aki 1997 őszén magához rendelte Fenyő Jánost, és közölte vele, hagyja békén Gyárfás Tamást, béküljenek ki. Perczel Tamás szerint ekkor fagyott meg a levegő Fenyő körül, „valakik levették a kezüket róla, és védtelenné vált”. Horn környezetéből szivárgott ki, hogy a miniszterelnök egy mondattal zárta a Fenyő-eligazítást. „Erről az emberről levesszük a kezünket” – állítólag csak ennyit mondott.

Kuncze a rendőrségi tanúkihallgatásán tagadta, hogy bármilyen dossziét is átvett volna Fenyő Jánostól. A Vico-birodalom feje a halála előtt néhány nappal a Lóverseny Kft. akkori vezetőjének, Vajtó Lajosnak átadott egy húsz­oldalnyi – állítólagos – bizonyítékgyűjteményt azzal, hogy sajtókapcsolataira támaszkodva hozassa nyilvánosságra.

A konkrét neveket, időpontokat, összegeket tartalmazó iratok azt kívánták alátámasztani, hogy a Gyárfás érdekeltségé­ben álló Nap TV Angol utcai építkezéséhez kapcsolódó, áfacsalás miatt indult büntetőeljárást miként manipulálták Kaposvárott. A médiakomplexumot egy siófoki vállalkozó cége építette – aki egyébként kapcsolatban állt az olajbűnözés zászlóshajója, a Portik Tamás nevével fémjelzett Energol Rt. vezetőivel is –, az ügy ezért is folyt Somogy megyében. A perben jogerősen felmentették Gyárfás Tamást.

Vajtó Lajostól tudjuk, a kérdéses húsz oldal benne volt a fent említett 120 oldalas dossziéban, ami Kiss Ernőnél már csak 100 oldalas volt. Csakhogy a legfrissebb hírek szerint nemhogy a 120, hanem a 100 oldalas dosszié sincs meg. A Gyárfás elleni vádemelést megalapozó iratok között mindenesetre nem szerepelnek.

Vajtót szintén tanúként fogják kihallgatni a perben. Egyébként ő volt az, aki 2008-ban kétszer is találkozót szervezett a Gyurcsány-féle polgári elhárítás főnöke, Laborc Sándor, valamint Portik Tamás között.

A Gyárfás Tamás elleni vádiratban a „Fenyő János és Gyárfás Tamás kapcsán folytatott operatív (vagyis titkos – a szerk.) nyomozásokról” szóló rendőri jelentésről is szó van. A PestiSrácok szerint ebből arra lehet következtetni, hogy már a gyilkosság előtt a két médiacápa nyomában voltak a szolgálatok.

A Gyárfás elleni nyílt nyomozásnak van is nyoma, hiszen például a kaposvári ügyben végül vádemelésig jutott az eljárás, Fenyővel kapcsolatban azonban nincs nyom. Pedig a Fenyő meggyilkolása utáni napokban a Vico rózsadombi székházépülete mellett a szintén Fenyő birtokolta irodaépület egyik helyiségében professzionális lehallgatóberendezést találtak, ami Fenyő irodáját vette célba. ­

Perczel Tamás Fenyő halála után kilenc (!) nappal az Élet és Irodalomban megjelent, „Lőjetek sor(ozato)t neki címmel írt publicisztikájában utal arra, hogy a médiacézár tudott a titkosszolgálati érdeklődésről. „…Mit gondolsz, mi történne, ha részletesen leírnám az amerikai nagykövetnek, hogy lehallgatják a telefonjaimat és bűnözőket fedeznek velem szemben? Biztos tenne valamit, végtére is amerikai állampolgár vagyok!” – mondta Fenyő Perczelnek.

Aki azt a mondatát is idézte Fenyőnek, amelyben a hatóságokról beszélt: „A rendőrségnek kötelessége üldözni és börtönbe juttatni a bűnözőket, különösen, ha azok az én ellenségeim, nekem állampolgári kötelességem segíteni a leleplezésüket, a hírlapírásnak pedig amúgy is mindennapi eledele a leleplezés.” Fenyő ennek szellemében háborúzott Gyárfás – valamint Princz Gábor – ellen lapját, a Népszavát felhasználva.