Fotó: Reuters
A Nemzeti agykutatási program által támogatott kutatók felfedezésére a gyógyszerkutatóknak is érdemes lehet odafigyelniük. A kísérletek ugyan egereken zajlottak, azonban meglehetősen alapvető funkciókról van szó, és az agy egy evolúciósan igen ősi területéről, az agytörzsről, így minden remény megvan arra, hogy ez a rendszer az emberi agyban is hasonlóan működik. Mivel e sejtcsoport tagjai helyzetük mellett genetikai jellemzőikben is hasonlítanak egymásra, ez lehetőséget ad olyan gyógymódok kifejlesztésére, amelyek kifejezetten ezekre a sejtekre hatnak. – Mielőtt a rendkívül forrásigényes emberi terápia kidolgozását a gyógyszergyártó cégek elkezdik, további alapkutatási eredményeket szolgáltatunk. Munkatársaimmal meg kell vizsgálnunk, hogy a felfedezett sejtek befolyásolása pontosan milyen típusú (szorongásos, depressziós vagy poszttraumatikus stressz szindróma) betegségek esetében a leghatékonyabb, és pontosan mikor és milyen erősségű gátlást érdemes modellállatokban alkalmazni az állatok tüneteinek hatékony csökkentéséhez. Ezek a már elkezdett preklinikai felfedezőkutatások alapkutatási környezetben is kitűnően megoldhatók. Később az ezek alapján kidolgozott eljárásokkal és a további pontosabb eredményekkel felvértezve keresünk partnert a terápiás lehetőségek kidolgozásához – tájékoztatott Nyiri Gábor, akinek idén ez már a második Science-cikke. Kutatótársaival májusban arról írt, hogy az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak kísérleti egerek agyában, ami a memória rögzülésének megértésében hozhat tudományos áttörést. Az újonnan felfedezett idegpálya az agytörzsből indul, és alapjaiban befolyásolja, hogy egy eseményt megjegyez-e az állat vagy sem. A májusi és a most közölt eredmény egyaránt az agytörzshöz kötődik. A két eredmény következik egymásból?
– Közvetlenül nem, de természetesen nem véletlen, hogy az agytörzzsel és ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk. Úgy tűnik ugyanis, hogy az agytörzs sokkal alapvetőbb szabályozója a magasabb rendű, például a memóriafolyamatokat irányító agyi funkcióknak, mint azt eddig gondolták. Az említett két publikáció és további, még nem közölt előeredményeink pedig segíthetik egy új, egységesebb elmélet kidolgozását – jósolt Nyiri Gábor. Ugyanis az alsóbb rendű agyi régiók sejtpopulációinak egy része akár további, igen specifikus befolyással lehet a negatív emlékek kialakulására és azok felidézésére. Ezek a kutatások nemcsak tudományos szempontból izgalmasak, de akár teljesen új terápiás megközelítéseket is hozhatnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!