
Szalóki Ági szerint több csönd kellene és kevesebb hangosság
A Liszt Ferenc-díjas énekesnővel az ünnep jelentőségéről beszélgettünk.
Egy feszült történelmi thriller forgatókönyvének is beillik a doberdói hős, katonai szakíró, Lukachich Géza altábornagy könyve, amely a jelenünkre is rengeteg tanulsággal szolgál, és egészen más megvilágításba helyezi a kérdést, hogy elkerülhettük volna Trianont vagy sem.
A Kárpátia Stúdió kiadó idei történelmi sorozatát – amelyben több hasonló, a föld színéről szinte eltüntetett könyvet adnak ki, mint például Kozma Miklós emlékiratait – egyaránt lehet értékmentőnek és hiánypótlónak nevezni. Jelen könyv, amelyet a harmincas évek óta először adtak ki újra, beszerezhetetlennek számított, hisz még a könyvtárakban sincs belőle. Ráadásul nemcsak a szakmának szól, hanem a történelmünk iránt érdeklődő olvasóknak is különleges olvasmány lehet, hisz az őszirózsás forradalmat megelőző időszak történetét elég szűkszavúan és mindmáig eléggé elfogultan ábrázolják a történészek, pedig Lukachich Géza műve nem csak a kommunistáknak lehetett kényelmetlen.
Mert aki arra számít, hogy Lukachich Géza mindent a vörösök rovására ír, vagy arra, hogy ez is egy politikai pamflet a sok közül, az téved. Lukachich ugyanis nem démonizálja Károlyi Mihályt, bár a tények ismeretében felvázolja a történelem lehető legrosszabb, de megvalósult forgatókönyvét: a vészhelyzetben lévő hazában egy olyan szűk látókörű, pártpolitikai érdekekért küzdő társaság szerzi meg a hatalmat, akiknek fontosabb az ideológiájuk, mint a nemzet szolgálata.
Lukachich tetemre hív. Tetemre hívja a béna monarchia kori elitet is, a hibát hibára halmozó harmadik Wekerle-kormányt (1917. augusztus 23.–1918. október 31.), amelynek habozása és tehetetlensége miatt juthatott egyáltalán hatalomra az „utánam a vörös özönvíz” mentalitású Károlyi Mihály és csapata.
Persze felmerül a kérdés, hogy mit tett Lukachich Géza azért, hogy mindezt megakadályozza. Nagyjából minden tőle telhetőt, ugyanis rendelkezett azzal a hatalommal, amellyel leverhette volna a forradalmat, ha történetesen nem október 26-án nevezik ki, hanem jóval korábban. De mégis miért nem lehetett a felelőtlenül, hazája érdekei ellen politizáló Károlyi Mihály hatalomra jutását megakadályozni? Lukachich válasza erre nagyon egyszerű: azért, mert „nem volt kivel lövetni”.
Amikor a tettek mezejére kellett volna lépni, a vörös propagandától megfertőzött fővárosi magyar hadsereg nem állt kötélnek. Ám azt, hogy miképpen jutott oda a magyar hadsereg, hogy október 31-én ne engedelmeskedjen felettesei parancsának, vagy hogyan állt át a rendőrség, a telefonközpontok vezetői és a sajtó nagy része a Nemzeti Tanács oldalára – amely de facto semmi valódi hatalommal nem bírt –, az egy hosszabb és bonyolultabb folyamatnak a következménye, amelyet a szerző az események aktív résztvevőjeként éles logikával és meggyőző tényfeltárással ír le.
„A látszat az volt, hogy a magyar kormány nem mer a Nemzeti Tanács ellen fellépni, eltűr mindent” – írja a szerző, és ez a látszat épp elég volt ahhoz, hogy bekövetkezzen az „őszirózsás összeomlás”, hisz a kormány érthetetlen módon tűrte Károlyi Mihály és a Nemzeti Tanács bomlasztó tevékenységét, propagandáját.
A Magyarország megcsonkításának okai azért is rendkívüli könyv, mert megértjük belőle, hogy bizony nem egyszer, hanem legalább százszor is másképp alakulhatott volna a történelmünk. Lukachich Géza maga is tanúja volt olyan mulasztásoknak, amelyek végzetesnek bizonyultak. Például 1918-ban Károlyi Mihály ellen államellenes összeesküvésért készen állt a letartóztatási parancs, amelyet Vázsonyi Vilmos akkori igazságügyi miniszter is jóváhagyott, ám a lemondott Wekerle-kormányt követő minisztertanács jogi formaságokra hivatkozva nem lépett az ügyben. Habozásuk a későbbi események ismeretében – az őszirózsás forradalom, a hadsereg leszerelése, a Tanácsköztársaság létrejötte – végzetes hibának bizonyult.
Ezért bátran olvassuk Lukachich Géza könyvét, ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy a nemzeti érdek helyett a nemzetközi érdekeket szolgáló csoportosulások hogyan végzik titokban a nemzetet és a nemzeti kormányokat aláásó tevékenységüket, hogy rádöbbenjünk arra: mennyire bámulatosan hasonló módszerekkel működnek az akkori és a mai politikai kalandorok és agitátorok. És főleg azért lapozgassuk ezt a kötetet, hogy elkerüljük a hasonló eseményeket, amelyeket sajnos joggal nevez nemzeti harakirinek a szerző.
A Liszt Ferenc-díjas énekesnővel az ünnep jelentőségéről beszélgettünk.
Gálaesten hirdették ki a díjazottakat.
Az alkotás két év múlva érkezik a mozikba.
Felejthetetlen vígjáték a nyolcvanas évekből.
Deák Dániel: Kollár Kinga átlépte a vörös vonalat – videó
Nem vehet fel külföldi hallgatókat a leghíresebb amerikai egyetem
Rácz-Gyuricza Dóra őszinte vallomása: Nem akarja, hogy örökké együtt legyenek Rácz Jenővel
Hont Andrást egyetlen szóval kiakasztották az ATV-ben: közölte, ha még egyszer kimondják, elmegy (VIDEÓ)
Napi horoszkóp 2025. április 19.: az Ikreknek váratlan találkozásban lehet része, a Bak legyen spontánabb
Szoboszlai miatt figyelmeztették a hollandot, a magyargyűlöletnek és zászlóégetésnek következménye lesz
Nyilasi Tibor életét szívműtét mentette meg, jelenleg is kórházban van
Yaakobishvili Áron Cubarsí és Yamal nyomában; A Fradi is a Paks–Puskásra figyel
Brutális haciendákból örömködnek a magyarok romló életszínvonalán a tiszás arisztokraták
Az olimpiai bajnoknő sokkolta a résztvevőket a fia iskolai futóversenyén + videó
Trump: az Egyesült Államok felhagyhat az ukrajnai béketörekvéssel, ám jelenleg lát lelkesedést a háború lezárására
A Vatikánban vett részt a nagypénteki szertartáson J. D. Vance
A Liszt Ferenc-díjas énekesnővel az ünnep jelentőségéről beszélgettünk.
Gálaesten hirdették ki a díjazottakat.
Az alkotás két év múlva érkezik a mozikba.
Felejthetetlen vígjáték a nyolcvanas évekből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.