Hogyan választunk párt? Újabb meglepő magyar kutatások 2010. február 4. 16:02
Konopás Noémi Rendkívül érdekes megállapításra jutottak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Pszichológiai Intézetének munkatársai tízéves kutatómunkájuk során. Több száz házaspárt vizsgálva alátámasztották ugyanis, hogy személyiségvonások, sőt arcvonások tekintetében is ellentétes nemű szüleinkhez hasonló párt választunk. Az MNO a pécsi kutatócsoport egyik jeles képviselőjével, dr. Gyuris Petrával beszélgetett.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel
A kutatócsoport abból az alapfeltételezésből indult ki – ami már régóta köztudott volt –, hogy magunkhoz hasonló párt választunk. Az evolúciós megközelítés szerint azonban az emberek nagyon érzékenyek azokra a jelzésekre, amelyek korai gyermekkori családi környezetükből származnak – fejtette ki dr. Gyuris Petra. A fiúgyerekek az anyjukkal, a leánygyermekek az apjukkal való kapcsolataik során elsajátítják az anyai fenotípus (a nemre jellemző tulajdonság), illetve az apai fenotípus legfontosabb tulajdonságait, ami később modellként megjelenik párválasztásukban – tette hozzá.
Ez valószínűleg az evolúció alatt íródott belénk – mondta a pszichológus –, hiszen amikor őseink kisebb csoportokban éltek együtt, akkor még nem volt tükör. Így az emberek nem tudtak magukról a tükörképük alapján mintát venni, hanem ezt azokról vették, akikkel együtt éltek.
A férfiak az anyjukhoz hasonló arcvonásokkal rendelkező nőt választanak
Sikerült kimutatnunk, hogy a férfiak, minél jobb minőségű a kapcsolatuk az anyjukkal, annál nagyobb valószínűséggel választanak anyjukhoz hasonló arcvonásokkal rendelkező nőt házastársnak – magyarázta dr. Gyuris. A kutatócsoport az eredményei alapján úgy véli, hogy a párválasztásban részt vesznek tanulási folyamatok is, amelyek genetikai szabályozás alatt állnak.
Az úgynevezett szexuális imprinting (bevésődés) fogalma 1965 óta ismert az etológiában – mondta el dr. Gyuris. Azt a tanulási folyamatot értik alatta, amelynek során az élőlények fejlődésük korai szakaszában képesek megtanulni közeli rokonaik jellegzetes tulajdonságait, s később, felnőve olyan párt részesítenek előnyben a párválasztásnál, aki hasonlít közeli rokonaikra.
Vezérelv: az arany középút
Az embernél lezajló szexuális bevésődéssel igen kevesen foglalkoztak az evolúciós pszichológiában. Néhány adat jelzi csak, hogy az emberi párválasztásban is működhetnek ilyen jellegű mechanizmusok – tette hozzá. Az egyik 1980-as megfigyelés szerint a vegyes házasságokból származó lányok inkább az apjuk, a fiúk pedig inkább az anyjuk etnikumából választottak maguknak házastársat. Más vizsgálatok pozitív kapcsolatot találtak az apa és lányuk férje között az életkor és a szemszín tekintetében. Az életkorral kapcsolatban pedig azt mutatták ki, hogy azok a lányok, akik idősebb szülőktől származtak, jobban vonzódtak az idősebb arcú férfiakhoz, mint azok, akiknek a szülei fiatalabbak voltak (30 év alattiak). Saját, az arccal kapcsolatos kutatásaink is azt jelzik, hogy a szexuális bevésődés szerepet játszhat a párválasztásban – tette hozzá Gyuris.
A természet a párválasztás során az arany középútra szelektált bennünket – jelentette ki a PTE kutatója. Ugyanis sem nagyon hasonlót, sem nagyon különbözőt nem választunk házastársunknak. Ha genetikailag nagyon hasonlót, vagyis vérrokont választanánk, akkor az már beltenyészethez vezetne, ami káros. Ha genetikailag tőlünk nagyon különböző párt választanánk, akkor a jó tulajdonságokat örökítő gének nem tudnának találkozni – tette hozzá.
Miért nem sántít az elmélet?
A kételkedők szerint ez az elmélet azért sántíthat, mert ha a nő az apjához hasonló párt választ, akkor abból az is következik, hogy saját magához hasonlót választ, mivel genetikailag az apjával 50 százalékos rokonságban áll. Gyurisék azonban a nevelt lányokkal végzett kutatásuk során – ahol a nevelt lány és a nevelőapja közötti vérrokonság eleve kizárt – bebizonyították, hogy a nevelt lányok a nevelőapjukhoz hasonló párt választanak maguknak. Ezen eredmények alapján hangsúlyozhatók a párválasztásban szerepet játszó tanulási folyamatok.
Tovább vizsgálva az emberre jellemző párválasztási mechanizmusokat jelenleg a kutatócsoport a legmodernebb technikai eszközöket felhasználva végez arcelemzős vizsgálatokat. Így kívánják tudományosan is alátámasztani, hogy az arc lényeges szerepet játszik a párválasztásban.