2010. március 8. 14:42
MNO
- PL
A változtatás szükségességét hangsúlyozta Orbán Viktor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) budapesti gazdaságpolitikai fórumán hétfőn. Gazdasági tényfeltáró bizottság felállításáról döntött a Fidesz az elmúlt napokban – jelentette be Orbán a VOSZ rendezvényén. • „Magyarország 6 millió szegény országa lett”
| Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel |
|
Ez így nem mehet tovább, sürgősen változtatni kell, és ennek épp itt az ideje – mondta a Fidesz elnöke, aki több száz meghívott előtt úgy fogalmazott: „A remény hozott ide minket ezen a napon”. Kijelentette: reménytelen helyzet nincs, csak reménytelen kormányok, szegény ország nincs, csak gyenge kormányzattal megvert országok vannak. A pártelnök szerint a változtatásban mindenkinek megvan a maga dolga, az övé is, és tudatában van a helyzet súlyosságának és a saját felelősségének is. Orbán Viktor azt mondta, Európában a neoliberális korszak véget ért.
Orbán szerint a Fidesz és a vállalkozók is a biztonságos változásban érdekelte, ehhez tapasztalat és erő kell. A Fidesz elnöke azt mondta: a vállalkozóknak erős kormányra, a Fidesznek erős vállalkozókra van szüksége, az országnak pedig szüksége van mind a kettőre. A pártelnök szerint nem párt-, ideológiai kérdésről van szó, hanem arról, hogy mindkét fél „nemzeti elkötelezettségű”. Orbán leszögezte: ma Magyarország gyenge ország, gyengék a vezetői, a kormányzata, az állama, „gyenge a hazánk”; együtt lehet elérni, hogy az ország élére erős vezetők kerüljenek, hogy erős kormányzat, gazdaság, vállalkozói világ, állam, nemzet legyen.
Gazdasági tényfeltáró bizottság alakult
Gazdasági tényfeltáró bizottság felállításáról döntött a Fidesz az elmúlt napokban – jelentette be Orbán Viktor. A Fidesz elnöke közölte: e bizottság vezetését Varga Mihály volt pénzügyminiszterre bízzák, és felhatalmazzák, hogy külső szakértők bevonásával kezdje meg a gazdaság teljes átvilágítását. A pártelnök indoklásképpen azt mondta, Magyarországon van egy olyan „úttorlasz”, amely máshol nincs: az, hogy néhány év óta az országban gyakorlattá vált, hogy a kormány eltitkolja és meghamisítja a valós költségvetési számokat. „Ha a választásokon túlra gondolok (...), a legnagyobb szakmai dilemmát az okozza, hogy hogyan fogjuk a világ nyilvánossága előtt felfedni az ország valóságos helyzetét anélkül, hogy ne kerüljünk Görögország helyzetébe” – mondta Orbán.
Orbán: Értékteremtő piacgazdaságra van szükség
Orbán Viktor szerint a magyarok arra várnak, hogy „megalkossuk az értékteremtő piacgazdaságot”. A Fidesz elnöke azt mondta: az értékteremtő piacgazdaság a munkaerő hozzáadott értékére épül, magyar fejjel gondolkozik, magyar munkaerőt alkalmaz, magyar erőforrásokra épít, a magyar beszállítókat részesíti előnyben. Orbán szerint a következő kormány programjának alappilléreként ki kell mondani: „egész Magyarország egy nagy vállalkozás előtt áll”; a magyar gazdaság talpra állítása a régi alapon nem valósítható meg. Mint mondta, az egész ország erre a nagy vállalkozásra bíztatja őket, ebben az ország megmutathatja az erejét, szorgalmát, tudását. Az értékteremtő piacgazdaság a munkaerő hozzáadott értékére épül, magyarul, magyar fejjel gondolkozik, magyar munkaerőt alkalmaz, magyar erőforrásokra épít, a magyar beszállítókat részesíti előnyben, azaz Magyarország erejét növeli – szögezte le.
Orbán Viktor vállalja, hogy ha kormányra kerül, akkor a vállalatok adóterheit négy, a lakosságét hat év alatt a régiós versenytársak szintjére csökkenti pártja. A Fidesz elnöke az euró bevezetésének időpontjára „nem tudott kezet adni”; ígérte, a családon belüli öröklésnél „szabad vagyon áthárítást” vezetnek be. Orbán Viktor, a VOSZ hatpontos kérésére reagálva azt mondta: abból ötöt tud vállalni, az euró bevezetésének időpontja helyett a családon belüli öröklés kérdésének rendezését vetette fel hatodikként. A Fidesz elnöke kifejtette: a következő kormány vállalni tudja, hogy a vállalkozók adóterheit négy, a lakosságét hat év alatt a régiós versenytársak szintjére, majd valamivel az alá csökkenti. Szerinte a családon belüli öröklésnél „nincs helye az államnak”.
Ellenségként kezelték a vállakozókat
Orbán Viktor az elmúlt nyolc év politikája súlyos hibájának nevezte, hogy a kormányzat a saját gyengesége miatt ellenségként kezelte a vállalkozókat: ezt az első pillanatban megüzente, amikor elkezdte „kiszorítani a szuszt” a Széchenyi-tervből. Úgy vélte azonban, még ennél is súlyosabb volt az az üzenet, amely szerint „el lehet innen menni”. Mert mi lesz, ha egyszer megfogadják ezt a mondatot? – kérdezte. Először elmennek a vállalkozók, majd a szakmunkások, az állami alkalmazottak, az orvosok és az ápolók. „És aki ezt a mondatot mondta, itt marad egyedül: ő lehet a legyek ura” – válaszolta meg, hangsúlyozva: „azt akarjuk, hogy senki se menjen el”, aki pedig elment, jöjjön vissza.
A korrupcióról szólva úgy fogalmazott, arról nem beszélni kell, hanem fel kell számolni: nem fordulhat elő, hogy korrupcióban érintett közmegbízatást teljesítők megtartsák személyes vagyonukat, és az sem, hogy megrovás után milliárdosok a magángazdaságba távozva morzsolgassák hétköznapjaikat; ezt meg kell akadályozni. Orbán szerint különbséget kell tenni aközött, hogy van az egyes emberek és a politikai, gazdasági közösségek háza táján nyíltan előforduló korrupció, és aközött, hogy máshol a korrupció a szerveződés alapja. Azt is büntetni kell, ha olyan korrupció történik, amelynek nem szabadna megtörténnie, de még súlyosabb, ha a BKV-nál még a fizetésből is vissza kell adni a politikusoknak – fogalmazott.
A pártelnök azt mondta, az, ha „egyáltalán működik még Magyarország”, nem az IMF-hitelnek köszönhető, hanem hogy vannak még szívós, munkabíró emberek. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy lehetséges olyan bankrendszer, amely a magyar gazdaságot finanszírozza, és nem a spekulációt; lehetséges olyan adórendszer, amely az embereket munkára, vállalkozásra ösztönzi; lehetséges olyan közbeszerzési rendszer, amely előnyben részesíti a magyar vállalkozásokat; és lehet olyan törvényeket hozni, amelyek megvédik a magyar termelőket, a magyar földet, termékeket, fogyasztókat és a vízkészletet.
Csányi: Nincs kőbe vésve a hiány
Nincs kőbe vésve a 4 százalék körüli államháztartásai hiány – mondta Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Csányi cáfolta azt a sokak által sugallt, a magyar gazdaság talpra állításának egyetlen megoldását, miszerint le kell értékelni a forintot. Mint mondta: az OTP számításai szerint „260 forint körül van a magyar deviza egyensúlyi állapota”. Hozzátette: a leértékelődésnek több negatív hatása lenne a GDP-re nézve, mint előnye, 270-285 forintos leértékelődésnek még lehetnek pozitív hatásai az exportra, de ennél nagyobb arányúnak már nem. Az OTP elnök-vezérigazgatója azt kérdezte: ha nem ez, akkor mi befolyásolhatja a gazdasági növekedést? Ennek kapcsán leszögezte: nincs kőbe vésve a 4 százalék körüli államháztartási hiány. Szerinte a hiány ennél lehet nagyobb is, ha olyan befektetésekre kerül sor, amelyek az elosztó rendszerek, állami vállalatok veszteségtermelését megakadályozzák. Csányi úgy vélekedett: a költségvetés nem engedheti meg, hogy jelentős adóbevételektől essen el. Hozzátette: az adózás struktúráján azonban változtatni kell; az államnak és a vállalkozói szektornak „lépést kell váltania”, ki kell tisztítania a feketegazdaságot, és csak ezt követően lehetne elvárni alacsonyabb adószintet.
Hangsúlyozta: az államnak vissza kell szorítania a korrupciót, a privát vállalatoknak pedig az adóelkerülést, a feketegazdálkodást. A válság hazai okai között a megingott bizalmat, a költségvetési hiányt, a meggyengült forintot emelte ki, mint mondta: szerencse, hogy a bankrendszer nem dőlt össze, hanem kezelni tudta a válságot. Az OTP kormányzati megsegítése kapcsán úgy fogalmazott: „a kormány ölelése majdnem halálos volt, rossz is rágondolni, hogy Gyurcsány mesterséges lélegeztetésbe kezd nálam”.Állunk rendelkezésre, hogy finanszírozzuk a magyar gazdaságot – fogalmazott Csányi , aki azt javasolta: készüljön egy olyan hitelcsomag, amely a vállalkozások működéséhez szükséges összes fontos elemet tartalmazza, és az állam biztosítsa, hogy a támogatások oda jussanak, ahová címezték őket.
„Növekvő életszínvonalra van szükség”
Beck György, VOSZ-társelnök, a Vodafone Magyarország Zrt. vezérigazgatója azt mondta: a multik szerint „semmi rendkívülire nincs szükség”, de vannak főbb elvárásaik. Ide sorolta a kiszámítható, átlátható, kisebb állam létrehozását; a tisztességes versenyhelyzet feltételeinek megteremtését, és a multik arra való ösztönzését, hogy több helyi beszállítót alkalmazzanak. Ugyancsak kiemelte, hogy fontos a magyar cégek felzárkóztatása, az oktatás és a szakképzés támogatása is. Ahhoz, hogy a multinacionális cégek eredményesen tudjanak működni, modern Magyarországra, minőségi versenyre, versenyképes beszállítókra és ügyfélkörre, a teljes lakossággal való közvetlen kapcsolatra, valamint növekvő életszínvonalra van szükség – szögezte le a vezérigazgató.
(mti)
|
Lap teteje |
Impresszum |
Médiaajánlat |
Adatvédelem |
Oldaltérkép
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
