Elmondta: az ország hét régiójában lévő 151 Jogponton a szakemberek 2009. február és 2010. január között 19 ezer tanácsadást végeztek, a legtöbben a Nyugat-Dunántúlon, a Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon fordultak a szolgáltatópontok jogászaihoz. A Társadalmi megújulás operatív programban (Támop) 2009. január 1. és 2010. december 31. között az Európai Unió és a magyar állam 924 millió forint támogatást nyújt az ingyenes munkajogi tanácsadást végző Jogpont Hálózat számára.

A projektet a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és négy munkáltatói szervezet, az OKISZ, a Kisosz, az Iposz és az Áfeosz közösen valósítja meg. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a program szükségességét hangsúlyozva elmondta, hogy a munkavállalók és a munkaadók egyaránt élnek a lehetőséggel, a hálózat hozzájárult a rendezett munkaügyi viszonyokhoz, a foglalkoztatás kifehéredéséhez. Az MSZOSZ elnöke utalt arra, hogy a szakszervezet is működtet jogsegélyszolgálatot, de a Jogpont Hálózat bővebb kör számára teszi lehetővé az ingyenes jogi tanácsadás igénybevételét. Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke kiemelte: a munkaadók közül elsősorban a mikro- és kisvállalkozások fordulnak jogi tanácsadásért a Jogpontokhoz annak érdekében, hogy betartsák a szabályokat.

Gyakran előfordul az is, hogy a munkáját elvesztő munkavállaló az önálló tevékenység indításához, vállalkozóvá váláshoz kér információt. A Jogpont Hálózat közvetítői szerepet is be tudott tölteni az érintettek között. A sajtótájékoztatón kiosztott összefoglaló szerint a legnagyobb számban munkavállalók kértek jogi tanácsot, de álláskeresők, vállalkozók és nyugdíjasok is fordultak a Jogpontokhoz. A tanácsadásban domináltak a munkajogi kérdések, ezek száma csaknem 12 ezer volt, ezt követi a társadalombiztosítás-jogi, a vállalkozás-, cégjogi megkeresés. Jelentős számú tanácsadás volt a munkaerőpiacon álláskeresőként megjelenő pályakezdők számára. A szolgáltatások között fontos szerepet játszott a foglalkoztatással összefüggő okiratelemzés, okiratszerkesztés, valamint a hatósági ügyintézés helyéről és idejéről nyújtott tájékoztatás.

Az összesítés szerint a munkajogi tanácsadásokon belül a leggyakrabban a munkajogviszony megszüntetésével kapcsolatos kérdésről esett szó. Viszonylag nagyobb számban a munkaviszony létesítésével kapcsolatban kértek tanácsot az ügyfelek, de munkaszerződés-módosítással, illetve a munkaidővel és a munka díjazásával kapcsolatos témák is felvetődtek. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megkeresésnél minden ötödik ügyben az ellenérdekű fél megpróbálta rávenni az ügyfelet a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A Jogpontoknál szerzett tapasztalatok szerint a rendes felmondások közül 27 százalék, míg a rendkívüli felmondások közül 61 százalék esetében az indoklás nem felelt meg a törvényben írt feltételeknek.

A kiosztott összesítés szerint a Jogpontok szakemberei a munkaidő, a munkabér és a munkaviszony megszüntetése esetében a kereskedelemben, a feldolgozóiparban és az építőiparban találtak a legmagasabb számban jogsértést. A kereskedelemben ez kiegészült a munkaszerződés módosítása és a munkavállalói kárfelelősség kérdéskörével is. Társadalombiztosítási és szociális témában csaknem három és fél ezer esetben kértek tanácsot az ügyfelek, főként a saját jogon járó nyugellátások felől tájékozódtak.

(MTI)