Az olvasók – valamint a rádióhallgatók, tévénézők – fantáziája kimeríthetetlen. Íme, már megint egy olyan kérdés, amelyre magamtól talán soha nem gondoltam volna. Faragó Lajos berekböszörményi olvasónk leveléből idézek:
„Hallgatom a rádióban, vagy nézem és hallom a tv-ben, hogy hármas vagy négyes, sőt ötös ikrek születtek. Mikor és hogyan alakulhatott ki nálunk, hogy a hármas ikrek nem hatan, a négyes ikrek nem nyolcan vannak?”
Higgye el, kedves levélíró, és higgyék el, kedves olvasóink, hogy mindennek maga ez az ótörök jövevényszavunk, az ikir-iker szó az oka, amely beleépült szókincsünkbe, valószínűleg akkor, amikor versenytársa, a kettő, amely a finnugor két alakból fejlődött ki, még nem is létezett. Így már nagyon korán magához vonta azt a jelentéskört, amely immár egy bő évezrede iker szavunk hatókörébe, birodalmába tartozik. Voltaképpen azt jelenti. ,kettős’, hiszen a ,kettő’ jelentésű török iki származéka, de ma már, ha testvérekről van szó, nem helyettesítjük a kettős szóval. Szótáraink szerint az iker (többes számban: ikrek) jelentései a következők: 1. (többes számú használatban): a/ egy megtermékenyítésből létrejött két vagy több magzat; b/ így született testvérek. 2. (egyes számban) Ezek közül valamelyik. 3. Ikertelefon (vagy annak előfizetője). Előfordul még az iker szó összetételek előtagjaként is, de ott általában nem jelent gondot a használata, tehát vitán felül csak örülhetünk neki. Ilyen szavak: ikerablak, ikercsillag, ikerház, ikerszó (a nyelvészetben így nevezzük a dínomdánom-ot, incifinci-t és társait), ikervágány stb.
Ha azonban ikergyerekekről, ikertestvérekről van szó, bizony, megtréfál bennünket ez a szó, mert az ikrek csak ketten lehetnek, az egyes számú iker pedig csak az ikerpár egyik tagját jelenti. El kell ismernünk, hogy hiába többlet nálunk az iker szó a kettős mellett, ez olykor csakugyan gondot jelent. Lássuk csak, miért! Nos, azért, mert míg például a német polgár a zwei származéka, az ,iker’ jelentésű Zwilling és többese, a Zwillinge ,ikrek’ mellett a ,három’ jelentésű drei-ból alakult Drilling, sőt akár a ,négy’-et jelentő vier-ből származó Vierling szót is remekül tudja használni az egy megtermékenyítésből származó három vagy négy magzat megjelölésére, mi ezt csak a hármas ikrek, négyes ikrek típusú, voltaképpen logikátlan körülírással tudjuk úgy-ahogy megoldani.
Némileg hasonló, bár az ikrekénél azért valamivel könnyebb helyzetben vagyunk akkor is, amikor a bicikli és a tricikli magyar megfelelőjét keressük. A bicikli az angolból került hozzánk, német közvetítéssel. A nyelvújítás kései hullámaként elődeinknek 1883-ban sikerült magyarítaniuk, mégpedig kerékpár formában. A szintén angol, de hozzánk alighanem a francia révén eljutott tricikli azonban már alaposan feladta a leckét, olyannyira, hogy mindmáig nincs rá más szavunk. Az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára, amely ebben a szótárműfajban kiemelkedően a legjobb és legrangosabb, egészen 2002-ig így értelmezte: ,kocsiszekrényes, teherszállító, háromkerekű kerékpár’, valamint ,háromkerekű gyermekkerékpár’. A tavaly megjelent, legújabb kiadás megoldása sem egyszerűbb, de abból már legalább eltűnt a kerék szó ismétlődése, továbbá a pár és a három zavaró együttes jelenléte. Az új értelmezés ez: ,pedállal hajtott háromkerekű teherszállító jármű’. A használatban pedig – azt hiszem, már véglegesen – tricikli.
Bár már minden lényegeset elmondtam, az illem kedvéért azért még válaszolok Faragó Lajos levélírónk kérdésére. A hármas ikrek a mi nyelvi hagyományaink szerint hárman vannak. Azaz ikrek, de mégis hármast alkotnak. Elnevezésük tekintetében tehát ugyanolyanok, mint a háromkerekű kerékpár.

Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert