A román–magyar államhatár által keresztezett biharugrai tórendszer élővilágának fenntartását csak az tudná garantálni, ha az említett élővizes hely romániai részét szomszédaink hazánkhoz hasonlóan természetvédelmi területté nyilvánítanák. A Nagyváradi Környezetvédelmi Felügyelőséget látszólag nem foglalkoztatja a probléma, dacára annak, hogy a Román Madártani Egyesület és az illetékes magyar szakmai szervezetek már több alkalommal kezdeményezték a román hivatalnál a védettség megállapítását.
Érdeklődésünkre Tirják László, a Körös–Maros Nemzeti Park igazgatója elmondta: némiképp javult a helyzet, mióta a kinti terület állapotát a magyar szakemberek is nyomon követik. – A sajátos fajállománnyal rendelkező térség oltalom alá helyezése nagy előnyt jelentene mindkét országnak – vélekedett. A biharugrai terület egyedisége abban rejlik, hogy a Dél-Tiszántúl legnagyobb gémkolóniáját képező kanalasgémek a romániai területen található radványi erdőben fészkelnek, miközben a magyarországi halastavakhoz járnak át táplálkozni.
Menczer Tamás: Brüsszel hallgat Sebestyén József agyonverésével kapcsolatban
