Módosulhat a 2003-as inflációs cél

Nem fenyegeti veszély Magyarország viszonylag korai csatlakozását az eurózónához – nyilatkozta Járai Zsigmond tegnap az MTI-nek. A jegybank elnöke szerint többek között ezt állapítja meg az MNB inflációs jelentésének első változata. (A jelentést február 10-én hozzák nyilvánosságra.) Járai Zsigmond szerint a 2004 végére vonatkozó inflációs prognózis a jelenlegi árfolyam és kamatszint mellett is biztonságosan a kormánnyal közösen kitűzött, 3,5 százalék plusz-mínusz 1 százalékos célsávon belül van. Ugyanakkor Járai közölte: elképzelhető, hogy az olajárak és a versenyszektor béremelése körüli bizonytalanság miatt az idén decemberben az áremelkedések üteme némileg meghaladja az eredetileg kitűzött 4,5 százalékot. Az idei cél teljesülésére azonban a jegybank befolyása – az idő rövidsége miatt – minimális, a monetáris politika alakításánál elsősorban a 2004-es és az azt követő célokat kell szem előtt tartani – hangsúlyozta az elnök. A jegybank tegnapi devizaaukciója sikeresebbnek látszott a hétfőinél – vélekedtek tegnap a kereskedők. Az MTI szerint a piacon biztosra veszik, hogy a jegybank fogadott el euróvételi ajánlatot. Az MNB-hez az ajánlatok 234,69– 245,00 forint közötti árfolyamon érkeztek, az elfogadott ajánlatok mennyiségét és árfolyamát viszont csak találgatták. Tegnap az MNB kéthetes jegybanki betéti tenderére a kereskedelmi bankok 568 milliárd forintot ajánlottak fel, ám az MNB ezúttal is összesen 100 milliárd forint betétet fogadott el 6,5 százalékos éves kamaton.
– A forint felértékelését kierőszakolni szándékozó spekulánsok dollárszázmilliók elvesztésével kénytelenek szembesülni – közölte László Csaba pénzügyminiszter, aki kedden Szingapúrban tartott előadást. László a Reuters beszámolója szerint megerősítette: a kormánynak és a központi banknak együttes szándéka, hogy nem értékeli fel a forintot a következő 18–24 hónapban, mert fenn kívánják tartani az export versenyképességét.