Keresés
Magyar Nemzet
2019. október 19., szombat, Nándor napja
Archívum, Külföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/kulfold-archivum/ahova-amerika-beteszi-a-labat-keresztenyeket-irtanak-ki-4079937/

Ahová Amerika beteszi a lábát, keresztényeket irtanak ki

A küszöbön álló szíriai amerikai légicsapással kiirthatnak három olyan szíriai települést is, ahol még Jézus nyelvét beszélik.

Ahová az Amerikai Egyesült Államok hadserege beteszi a lábát, ott élő, több ezer éves kultúrák pusztulnak el. Mint ahogy arra ma már a világ szinte minden keresztény vezetője is felhívja a figyelmet, a szíriai katonai műveletekért – és en bloc a közel-keleti háborúknak is – a keresztény közösségek fizetik a legnagyobb árat.

Justin Welby canterbury érsektől Ferenc pápán át az antióchiai maronita pátriárkáig nem a levegőbe beszélnek az egyházi vezetők.

Ferenc pápa: „A világ vezetői mutassanak nagyobb érzékenységet a tragikus helyzet iránt, találjanak megoldást a pusztítást és halált okozó háborúra! Hallgassanak el a fegyverek!”

Justin Welby canterburyi anglikán érsek: „Ne siessék el a döntést a Szíriai katonai akcióról, mert annak beláthatatlan következményei lehetnek az egész muzulmán világban. A képviselők tegyék fel maguknak a kérdést, hogy valóban biztosak-e a tények megítélésében.”

Besara Butrosz Rai antióchiai maronita pátriárka: „A közel-keleti háborúkért a keresztények fizetik a legnagyobb árat. Irakban és Szíriában a muzulmánok szunnita és síita irányzata között dúl a harc. Egyiptomban a fundamentalisták – köztük a Muzulmán Testvériség – és a mérsékelt muzulmánok vívják a háborút. Bizonyos muzulmán csoportok, maguk sem tudják pontosan miért, a keresztények elleni támadásban vezetik le indulataikat. Az arab világban élő keresztények semmi mást nem kérnek, csak azt, hogy biztonságban és stabilitásban élhessenek.”


Ilarion orosz metropolita: „Mélységesen aggódunk, hogy a Nyugat katonai beavatkozásra készül Szíriában. Az amerikai álláspont teljes mértékben egyoldalú, és az ENSZ jóváhagyása nélkül akarja eldönteni egy többmilliós nemzet sorsát. Több ezer ember életét áldozzák fel ismét az elképzelt demokrácia oltárán.”

George Bush 2003-ban keresztes hadjáratként hirdette meg az iraki háborút, így az ország keresztényei automatikusan az iszlamisták céltáblájává váltak: az akkori 1,2-1,5 millió keresztény közül sokaknak menniük kellett, rengeteg ember meghalt az amerikaiak és a felheccelt muzulmánok összecsapásaiban, ők lettek ugyanis a bűnbakok a Nyugat megjelenése miatt. A számok nyelvén máig hatóan mindez azt jelenti, 400-800 ezren lehetnek ma az országban keresztények, pedig az asszír keresztény egyház önálló identitása 431 óta tart. Moszulban ma már nincsenek keresztények, Bagdadban pedig rettegésben éli hétköznapjait a káld közösség.

Az asszírkeresztény-ellenesség „fényes” példája volt a csaknem 100 emberéletet, köztük papokét, nőkét és gyermekekét is követelő templomi mészárlás 2010-ben mindenszentek ünnepén, ami a 2003-as amerikai behatolás óta számszakilag a legnagyobb keresztényellenes vérengzés volt. A nemzetközi közösség – benne a „keresztény Európával” – szintén nem sietett Bagdad segítségére.

Időben a következő esemény a világsajtó által csak arab tavaszként emlegetett történésláncolat. Röviden: 2011 tavaszán erőszakos kormányellenes megmozdulások törtek ki sorra az arab világ országaiban az Arab-félsziget keleti csücskétől (Omán) a nyugat-afrikai Mauritániáig szinte minden országban. Sokan az arab tavasz mögött az Egyesült Államokat látták, a jelen helyzetet látva nem alaptalanul: Szíriában már a helyzet 2012-es eszkalálódása óta kritikus, a felheccelt (és a fejlett nyugat által nyíltan fegyverzett) terroristacsoportok ugyanis válogatás nélkül irtják az Aszad-rezsim feltétlen támogatóinak kikiáltott keresztényeket, de erről később.

Egyiptomot úgy érte el az arab tavasz, hogy a Mubarak-érában számos városban üldözték a gazdasági elit jelentős részét kitevő kopt keresztényeket. Az üldözésről szóló agresszív cselekedetek mögött rendre iszlamista csoportok álltak, ezektől a tettektől továbbra is folyamatosan tarthatnak a koptok, Mubarak országlása idején ugyanis legalább garantálva látták, hogy a Muszlim Testvériség (MT) nem kerül közel a hatalomhoz. A koptok nyelve a késő ókor óta ugyanaz, központjuk a páratlanul gazdag történelmű Alexandriában van, egyes becslések szerint 8, mások szerint 18 millióan vannak, de mivel az iszlamista csoportok szemében a keresztény befolyásosok Amerika csápjai, még azzal sem garantálható a béke, hogy az MT által alapított új párt alelnökének megtettek egy kopt férfit.

A legutóbbi nagyobb keresztényellenes incidens alig két hete következett be, amikor ülősztrájkoló iszlamisták táborainak felszámolásába kezdett a rendőrség, erre válaszul pedig se szó, se beszéd, a demonstrálók porig égettek három kopt templomot.

És akkor vissza Szíriába. A leegyszerűsítve csak felkelőknek titulált terroristacsoportok nyíltan a „kiirtjuk az alavitákat és a keresztényeket” jelszóval lépnek fel a szerintük kormánypárti keresztények ellen. Az alaviták hite a síizmusból ered, és közéjük tartozik Bassár el-Aszad államfő, valamint a vezetők jelentős része is. Innen pedig már érthető, miért támogatja fegyverekkel az ellenzékinek nevezett, könnyen irányítható csoportokat a „fejlett Nyugat”. „Egy-egy alavita falu fizeti meg minden vegyi rakéta árát, amely a szüleinkre, rokonainkra hullik Damaszkuszban” – ilyen stílusban beszél ebben a helyzetben Abu Mohamed al-Dzsuláni, az an-Nuszra csoport vezetője az iszlamista honlapokra föltett hangüzenetében. „Ezer rakéta” kilövését ígérte, hangsúlyozva, hogy „ezzel tartozunk ( ) rokonainknak a keleti Gútában”, azon a Damaszkusszal határos területen, ahol az állítólagos vegyifegyver-támadás történt múlt szerdán.

Szíria nem csak a napi aktualitása és a híradásokban betöltött szerepe miatt fontos; kultúrtörténeti jelentősége is van: területén, ráadásul a főváros Damaszkuszhoz igen közel található az a három település, ahonnan az amerikai Passió című mozifilm arámi dialektusát kölcsönözték, vagyis az ott ma is beszélt nyelv lehetett Jézus Krisztus anyanyelve. E nyelv különlegessége, hogy legalább 3000 éve biztosan szinte változatlan formában beszélik, első írásbeli nyoma a Krisztus előtti X. századból származik. A Damaszkusztól északra fekvő három hegyi falu 10 ezer lakosa mind a mai napig arámi nyelven köszönti egymást. Ez a jelentős érték nem rezervátumban, múzeumokban van vagy könyvlapoké, hanem a jelen valósága, aminek a valóságos létét az amerikai fegyveres fellépés közvetlenül fenyegeti.

Fakhoury Youssef, a Prochristie portál szerkesztője az MNO-nak elmondta, Szíriában csak a konfliktus óta 2 millióról 1,5 millióra csökkent a keresztények száma, 400 ezren elmenekültek, sokakat katonaként vagy civilként mészároltak le a felkelők.

 


Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Kiemelt

A szuperkötvény lett a favorit a piacon
Az Államadósság-kezelő Központ harmadik negyedéves, friss adatai szerint mára egyértelműen a Magyar Állampapír Plusz lett a legkeresettebb konstrukció a piacon.

Poszt-trauma

Gyurcsányék az SZDSZ hangján gyalázzák a magyarokat
El a kezekkel a kommunistáktól!

Poszt-trauma

Abortusz mint prevenció
A szimbolikus ügy nem tartozik a főpolgármester kompetenciája alá.

Poszt-trauma

Meddig tarthatja meg ebül szerzett pozícióját Mohács polgármestere?
Nagyon erős felkiáltójel került a végül „megválasztott” Csorbai neve mellé.

Poszt-trauma

Balos tempó Budapesten
Karácsonyék ennyire félnek?

Premier League

Mit tegyünk, ha Kloppal csal a feleségünk?
Különösen fájó lehet egy Manchester United szurkolónak, hogy fut a Liverpool szekere. A legnehezebb talán az egészben, hogy a siker kulcsát, Jürgen Kloppot képtelenség nem szeretni.

Nincs megállás

Karácsonynak lesz stop, nem a stadionoknak
Nem fogja tudni leállítani a nagy világversenyekhez kapcsolódó létesítmény fejlesztéseket Karácsony Gergely, mivel azok kiemelt beruházások és állami tulajdonú területen valósulnak meg.

Aktuális

Jerry, Rainlla és Johnas
Hongkong a gazdagok játszótere. Emésztgettem volna még ezt a mondatot, de Manoj, a hiperaktív indiai csak beszélt tovább. Mellé ültem le, miután bemutatkoztam egy asztaltársaságnak.

Fricz Tamás blogja

Itt járt „Európa” a budapesti kampányban
Több magyar ellenzéki politikus is részt vett egy találkozón a romkocsmák környékén, amelyet többek között a Vote4Budapest, illetve a Night Embassy of Budapest szervezett.

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

A weboldalon sütiket használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk. Részletes leírás …