Keresés
Magyar Nemzet
2019. július 17., szerda, Endre, Elek napja
Archívum, Moszkva tér
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://magyarnemzet.hu/archivum/moszkva-ter/nyugat-europa-a-csecsen-maffia-szoritasaban-3852415/

Nyugat-Európa a csecsen maffia szorításában

Két évtizede Európa még keblére ölelte a szabadságukért küzdő csecseneket. Azóta változott a róluk alkotott kép.

A csecsenek tömegesen a múlt század 90-es éveiben, az első, majd a második csecsen háború tetőfokán érkeztek Nyugat-Európába, számukat ma mintegy 300 ezerre teszik. A legnagyobb, nagyjából 60 ezres közösségük Franciaországban él, s hivatalos adatok szerint országonként 30-45 ezren telepedtek le Németországban – ott nő a leggyorsabban a diaszpóra –, Ausztriában és Belgiumban is. Nagyobb közösségek élnek még Norvégiában, Dániában és Lengyelországban. Utóbbiban ők alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját 2016-ban (a 12,3 ezer igénylő közül mintegy 9 ezren voltak csecsenek). A kérelmek több mint 80 százalékát a lengyel hatóságok egyébként érvénytelenítették, mert a menedékért folyamodók időközben eltűntek. Többségük feltehetően illegálisan nyugat-európai országba távozott.

A Kaukázusból Nyugat-Európába érkezők egy része az üzleti életben megtalálta számításait. Messze nem mindig a legtisztább módszerekkel gazdagodtak, tevékenységük azonban legfeljebb az adóhatóságnak okozott fejtörést. A biznisz világának alapvetően fehérgalléros bűnözői nagy szimpátiát nem vívtak ki, korántsem jogkövető magatartásuk azonban legalább nem zavarta az átlagpolgárok életét. Szemben azokkal a honfitársaikkal, akiket ma már a többség – mindenekelőtt Németországban és Ausztriában – lényegében a bűnözőkkel azonosít. Jól visszaadják ezt a képet a két ország sajtójának a csecsenekről szóló hírei. „Csecsen kalifátus Berlinben”; „Botrányos ítélet a cottbusi csecsen gyilkos perében”; „Kis közösség – nagy gondok”; „Csecsen dzsihád Ausztriában”. Ez csak néhány a probléma méreteit és jellegét tükröző újságcímek közül. A lapok bűnügyi rovataiban megjelenő cikkek tovább árnyalják a képet, és érthetővé teszik azt is, miért változott meg radikálisan a hozzáállás Nyugat-Európában a csecsen diaszpórához.

Még 2014-ben számolt be a német sajtó a csecsenek és a kurdok között egy Zelle nevű kisvárosban kitört konfliktusról. A dolog előzménye, hogy az Iszlám Állam jelentős számú csecsen harcossal a soraiban elfoglalta a kurdoktól a szíriai Kobanit, amelyet a csata lefolyását jelezve csak a „kurdok Sztálingrádjaként” aposztrofáltak. A kurd tüntetők Zellében „megtalálták” a helyi csecseneket, akiknek a sérelmeit ezután ide érkező több száz honfitársuk bosszulta meg. Az összecsapások átterjedtek Hamburgra is, ám a rendőrség határozott fellépése megakadályozta a zavargások elfajulását. Tavaly februárban Bécs egyik elővárosában 22 fegyveres csecsen férfi tartott feltűnést keltő „gyűlést” a Duna partján, és a rendőrségnek közleményben kellett megnyugtatnia a lakosságot, hogy nem terroristákról, hanem bűnözőkről van szó. Nem sokkal korábban, szintén az osztrák fővárosban, egymással szemben álló két csecsen család kilenc tagja keveredett tűzharcba. Ketten súlyosan, négyen könnyebben sérültek meg, a nyomozóknak azonban nem sikerült kideríteniük, ki is a felelős az incidensért. A csecsenek ugyanis egymásra nem vallottak. A németországi Senftenbergben a nyáron ítélte 13 évi szabadságvesztésre a bíróság azt a csecsen férfit, aki megölte a feleségét. A család öt gyerekével együtt menekültként érkezett Brandenburgba. Ugyancsak nyáron az osztrák rendőrség menekült státusban lévő kilenc csecsent tartóztatott le szervezett bűnözői csoport létrehozásának és súlyos bűncselekmények, fegyver- és kábítószer-kereskedelem, gyújtogatás és zsarolás elkövetésének a vádjával. Néhány hete pedig egy Berlin központjában fekvő parkban 50 euróért és egy mobiltelefonért ölt meg csecsen egy idős asszonyt. A 18 éves Iljasz 2012-ben érkezett a családjával Németországba, ahonnan visszatoloncolták Lengyelországba. Onnan a fiú egyedül tért vissza, és mivel kiskorú volt, ideiglenes menedéket kapott. Pénz híján azonban lopni kezdett, főképp időseket fosztott ki. Miután lebukott, 18 hónapra ítélték, majd feltételesen szabadlábra helyezték, és a nagykorúság elérése után vissza akarták utasítani Oroszországba, ám nem találták.

Ezeket az eseteket látva érthető, hogy a korábbi együttérzéssel szemben a németek és az osztrákok miért viszonyulnak ma már ellenségesen a csecsenekhez. A szabadságért az oroszokkal szemben harcolóknak készségesen nyújtott menedéket Németország. Nem törődtek azokkal a Moszkvából folyamatosan érkező figyelmeztetésekkel, hogy Dudajev vagy Baszajev „szabadságharcosai” között sok a kaukázusi iszlám emirátust létrehozni akaró szélsőséges elem. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a kaukázusi kultúrával, mentalitással sem nagyon tudnak mit kezdeni a németek. Nyugat-Európa hozzáállásának változásában kétségkívül közrejátszik a félelem az itteni társadalmak iszlamizálódásától, ám megítélésük romlásáért jócskán terheli felelősség magukat a csecseneket is. Ahogy a német Bild fogalmazott, Ramzan Kadirov kemény kézzel fogja a népét, ám az előle elmenekülők sem angyalok. A Wiener Zeitung mindezt azzal egészíti ki, hogy a törököknek vagy a grúzoknak is gondjaik vannak a reputációjukkal, ám ez egyiküknél sem merül fel olyan viharosan, mint a csecseneknél.

A németeket megrettentik a harcosok mentalitásán alapuló kaukázusi hagyományok, a becsületkódex, az állandó törekvés a dominanciára. Távol a hazától is megmarad a klánstruktúra, az egymás közötti leszámolások és a vérbosszú. A lakóhelyükül szolgáló kollégiumokban a félelem légkörét alakítják ki, rátámadnak a többi migránsra, még a nőkre és a gyerekekre is. És még csak nem is alkoholos befolyásoltság vagy valamilyen érzelmi hatás alatt, hanem csupán azért, hogy mindent a kezükben tartsanak.
Bielefeldben például száz irakit kellett tavaly átszállítaniuk máshová a hatóságoknak, mert a csecsenek rájuk támadtak, és öten súlyos sérüléseket szenvedtek. Merthogy a csecsenek mindig csoportosan lépnek fel. „Az utcán ritkán lehet magányos csecsennel találkozni. Mindig csoportban mozognak, és rendkívül agresszívak. Saját klánjaikban, egyfajta párhuzamos világban élnek” – mondja Andreas Pilsl, Felső-Ausztria rendőrfőnöke. „Egy csecsen nem gond, ám ha már négyen-öten vannak ” – árnyalja tovább a képet a Gerasdorfban a fiatalkorúak börtönét vezető Margitta Neuberger-Essenther, hozzátéve, hogy a legtöbben rablásért kerülnek oda. Az igazgató felhívja a figyelmet arra is, hogy ezeket a fiatalokat másokkal ellentétben semmi sem érdekli. Sem a nyelv, sem az alapvető ismeretek. Úgy tartják, a hitetleneknek dolgozni megalázó lenne. Csak rangidős vezetőjük utasításait fogadják el.

„Előbb a háború, aztán a kóválygás a jobb élet reményében; a túlélésért folytatott harc közepette ezeknek a fiataloknak nem volt lehetőségük tanulni. Többségük nem beszél németül, munkát sem talál, lakást sem tud bérelni. Már csak ezért is kisebb közösségekbe tömörülnek. Csakis a harcra vannak kihegyezve, máshoz nem értenek. Így aztán legfeljebb testőrök vagy ökölvívók lehetnének. Még katonának sem állhatnak, mert oda is kell bizonyos tudásszint. Itt állnak kiszolgáltatottan, nincstelenül, a divatos dolgokra, autóra, mobiltelefonra azonban ők is vágynak. Ez az út elkerülhetetlenül rablásokhoz és a börtönbe vezet” – ecseteli a kérdés ismert szakértőjének tartott Clemens Neuhold osztrák újságíró ennek az elveszett nemzedéknek a gondjait.

Ezek után talán nem meglepő, hogy a Berlin körül fekvő Brandenburg tartomány 2016 óta szünetelteti a csecsen menekültek regisztrációját. A hatóságok ugyanis egyszerűen nem tudnak mit kezdeni ezekkel az emberekkel. Ráadásul a számuk egy év alatt megháromszorozódott, elérte a 10 ezret. A helyzet Ausztriában sem jobb, hiszen csupán 2016-ban 3200 különböző bűnesetben voltak érintettek csecsenek. Ma az osztrák börtönökben a legnagyobb létszámú nemzetiségi csoport az övék. A skála a maffiaszervezet alakításától a zsaroláson, védelmi pénzek szedésén át a fiatalkorúakból álló bandák szervezéséig terjed. Ilyen például a Vajnah partizánjai (a vajnah az ingusoknak és a csecseneknek közös önelnevezése) nevű, amelyben a csecsenek mellett vannak arab és török, sőt német szalafiták is. A fekete-fehér bőrdzsekit viselő banda össze-összecsap a konkurens német motoros csapat, a Hells Angels kemény legényeivel.

A Németországban élő csecsenek jelentette veszélyt a göttingeni kutató, Christian Osthold szerint sokan alábecsülik. „Feltűnnek a terrorakciók előkészítésekor, az akciók finanszírozásában. Vonzódnak az iszlamistákhoz. Bárhová érkeznek, hamar kapcsolatba lépnek a helyi szalafitákkal, és elkezdik dominálni ezeket a közösségeket.” Egy 2017-es bírósági ügyben nyilvánvalóvá vált, hogy Németországban és Lengyelországban az Észak-Kaukázusból érkező iszlamisták már létrehozták hálózataikat. A brandenburgi rendőrség vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Berlin környékén a potenciálisan legveszélyesebb száz iszlamista több mint fele csecsen. Hogy miért? Szakértők úgy vélik, mindenekelőtt a gyökértelenség hajtja őket a radikálisok karjaiba. Amikor idegenbe vetődve ezekbe a közösségekbe bekerülnek, valójában nem is a vallást keresik, hanem barátokat.

Miközben a probléma egyre csak növekszik, a német hatóságok máig nem egyeztetnek érdemben orosz kollégáikkal. Ehelyett inkább bűnbakot keresnek, és úgy tűnik, meg is találták. Oroszországot azért bírálják, mert nem tartja otthon a csecseneket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung még tovább megy, azt feltételezve, hogy Moszkva fegyverként használja a migránsokat. „Nincs bizonyítékunk rá, hogy Moszkvából irányítanák a csecseneket, de az tény, hogy nem állítják meg a kaukázusi áradatot” – fejtegeti Markus Wehner. Megkapja a magáét Lengyelország is, mivel Berlin szerint megsérti a dublini szerződést, és ahelyett, hogy regisztrálná a migránsokat, továbbengedi őket. A Frankfurter Allgemeine adatai azt mutatják, 2012-től máig 36 ezer csecsen érkezett Németországba, mindenekelőtt Berlinbe, és mindössze egy százalékukat sikerült visszatoloncolni Oroszországba. Lengyelországnak visszaadtak 560 személyt, akik többsége nagy valószínűséggel újra Németországban van. A kör bezárult.

Csak egy kattintásra van attól, hogy ne maradjon le a Magyar Nemzet mérvadó híreiről!

IDE kattintva feliratkozhat hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (Ez a szolgáltatás ingyenes!)

Kiemelt

Kiérdemelt szerencse
Némi szerencsével bár, de izgalommentesen abszolválta a Ferencváros a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjének első fordulójában a visszavágót.

Poszt-trauma

Már megint a keresztekkel van a baj
Ezúttal a német rendőrségnek.

Poszt-trauma

Gyurcsány megtorpedózta az ellenzéki összefogást
Támogasson téged a Feri...

Poszt-trauma

Bizarr eset egy olaszországi templomban
Európa liberális fele pedig csodálkozik...

Poszt-trauma

Ez lenne a szép új európai világ?
Amatőr videó járja be szélsebesen a világhálót.

Még 12 évig törlesztünk

Óránként négyezer autó zúdul az M7-esre hétvégén
Szinte nincs nyári hétvége balatoni óriásdugók nélkül, ám az M7-es sztráda bővítése jelenleg nincs napirenden. A legzsúfoltabb időszakban megnyithatják a leállósávot is a forgalom előtt.

Elvándorlás helyett visszavándorlás

Folyamatosan javul az életminőség
Az elvándorlási trendek megfordulása mögött húzódó okok egyike lehet, hogy Magyarországon az elmúlt években nőtt az emberek úgynevezett szubjektív jólléte.

Aktuális

Jótékonyságból gyűjtik a búzaszemeket
A Kárpát-medence teljes magyar gazdatársadalmát bevonva szervezi meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem programot.

Fricz Tamás blogja

Gyurcsány és a „zsé”
„Ferenc testvér” jól ismeri a mára darabjaira hullott, szétrohadt MSZP végső ledarálásának egyszerű módszereit, tudja mi az, ami még motiválja őket.

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére
Tisztelt olvasóink!
A Magyar Nemzet teljes archívumának feltöltése folyamatban van. Hamarosan az összes korábbi cikk elérhető lesz, addig szíves türelmüket kérjük.
a Magyar Nemzet szerkesztősége

Oldalainkon sütiket használunk a jobb működés érdekében. Adatvédelmi nyilatkozatunkból tájékozódhat az Ön adatainak védelméről. Adatvédelmi nyilatkozatunkat itt olvashatja el.