2010 óta nőtt a gyermekvállalási kedv

Több gyermeket szülnek a gyermekvállalási korban lévő nők, nőtt a gyermekvállalási kedv és az ezer nőre jutó születések száma is 2010 óta – derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Anyák napja alkalmából készített kiadványából. Pozitív fejlemény, hogy a testvérek ma már időben közelebb születnek egymáshoz, nőtt a házasságban születő gyermekek száma és egyre több család vállalt harmadik gyermeket is az elmúlt tíz évben.

2020. 05. 03. 7:55
null
Nyíregyháza, 2020. január 15. Az egyesület egyik munkatársa egy demóbaba segítségével mutatja be a hordozókendő helyes használatát az egyik anyukának a babahordozást, a hordozókendő használatát népszerűsítő Lógjunk Anyuval Kulturális és Szabadidős Egyesület táncóráján Nyíregyházán 2020. január 14-én. MTI/Balázs Attila Fotó: MTI/Balázs Attila
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kiadványból kiderül, nőtt a gyermekvállalási korban lévő nők termékenysége és az ezer nőre jutó szülések száma. Míg a gyermekvállalási kedvet kifejező termékenységi arányszám 2010-ben 1,25-ös értéket mutatott, 2019-re már 1,49-re emelkedett. Az ezer 15-49 éves nőre jutó születések száma 6 százalékkal, míg az ezer 20-39 éves nőre jutó születések száma ennél nagyobb mértékben, 14 százalékkal emelkedett.

Jelentősen csökkent a szülőképes korú, 15-49 év közötti nők száma 2010 óta. Ez több mint 7 százalékot, vagyis 160 ezer főt jelent. Legnagyobb mértékben a legtöbb gyermeknek életet adó, 20-39 éves korosztály létszáma csökkent, összesen 16,5 százalékkal. Ehhez képest a születések száma 2014 és 2017 között emelkedett, 2019-ben pedig mindössze 1,3 százalékkal maradt el a 2010-es értéktől.

Kis mértékben, de emelkedett a szülő nők átlagéletkora Magyarországon 2010-hez képest, 29,8-ról kevéssel 30 fölé. Az első gyermeküket a nők továbbra is átlagosan 28 éves korukban szülik, emellett duplájára nőtt a 40 éves koruk felett szülő édesanyák számaránya.

2015 után újra nőtt a házasságban született gyermekek száma, vagyis a kisbabák közel 60 százalékának szülei házasok. Leginkább a harmadik gyermekként világra jött újszülöttek száma emelkedett 2010-hez képest.

A Kopp Mária Intézet kiadványából az is kiderül, hogy csökkent a testvérek megszületése között eltelt idő, különösen a GYED Extra 2014-es bevezetése óta. Mostanra a házaspárok esetében 4 év alá csökkent a testvérek megszületése közötti átlagos időtartam, a kisbabák közel fele úgy jön a világra, hogy a testvére még nem töltötte be a harmadik életévét.

A legtöbb gyermeket 2010 óta Közép- és Észak-Magyarországon hozták világra, vidéken növekedett, míg Budapesten csökkent a születések száma. Az édesanyák iskolai végzettsége alapján a legnagyobb növekedés 2010 óta a középfokú végzettségűek körében tapasztalható, legnagyobb visszaesés viszont az alacsonyabb végzettségűeknél, a felsőfokú végzettségű édesanyáknál pedig stagnálás figyelhető meg.

A gyermekgondozási ellátások közül a munkához kötött támogatások igénybevétele 2010-hez képest szintén megnövekedett és a kisgyermekes anyák foglalkoztatása is folyamatosan emelkedik, ami azt mutatja, hogy az édesanyák között megnőtt a munkaerőpiacon aktívak aránya.

Az KINCS anyák napi kiadványa a linkre kattintva érhető el.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.