– Az elmúlt tizenhárom évben óriási eredményeket értünk el a nemzetegyestésben – fogalmazott napirend előtti felszólalásában Pánczél Károly. A Fidesz országgyűlési képviselője hozzátette: a mai magyar politikában két felfogás van ebben a kérdésben, az egyik a patrióta nemzeti-konzervatív, míg a másik a globalista-liberális.
– A patrióta azt vallja, hogy minden magyar felelős minden magyarért, a globalistának a nemzet semmit nem jelent
– szögezte le.
Mint mondta, 2010-ben a kormánypártok megkezdték a nemzetegyesítést, a Trianon után szétszakadt nemzetrészek közötti együttműködést. Jelezte, hogy az egyik legfontosabb feladatuknak az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetését tekintették, mára pedig 1 millió 150 ezer külhoni magyar állampolgár tett esküt. – Ennek köszönhetően a külhoni magyarok részt vehetnek a nemzetünket érintő legfontosabb kérdések meghozatalában – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy következő lépésként létrejött a nemzetpolitikai intézményrendszer, ami a külhoni magyarság támogatására létrejött programokat működteti.
– Ennek a nemzetpolitikának az eredménye, hogya száz év magány véget ért
– hangsúlyozta Pánczél Károly.
Kiemelte, hogy a először a világjárvány, majd az orosz-ukrán háborús konfliktus okozott nehézségeket, ám a nemzetegyesítés szilárdságát mutatja, hogy ezek a nehézségek sem törték meg az anyagország elkötelezettségét a külhoni magyarok iránt.
Válaszában Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta, életük egyik legfelemelőbb pillanata volt, amikor 2010-ben megszavazták a kettős állampolgársági törvényt.
– Ezzel a döntéssel szűnt meg a 2002 és 2010 közötti nemzetáruló politika
– jegyezte meg.
– Az elmúlt tizenhárom évben sikerült elérni, hogy a magyarság a határon innen és túl együtt tervezi a jövőjét – fogalmazott.
Borítókép: Potápi Árpád János (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Szócsaták az Országgyűlésben
