Büntetlenül mehet a munkakerülés

Sem jogi, sem anyagi következménye nincs annak, hogy Magyar Péter a választói felhatalmazás ellenére nem jár be a munkahelyére, ugyanis az uniós jog szinte egyáltalán nem szankcionálja, ha egy EP-képviselő rendszeresen távol marad, nem vesz részt a plenáris vagy bizottsági üléseken. Ifjabb Lomnici Zoltán szerint amellett, hogy Magyar Péter munkavégzés nélkül kap havonta több millió forintnak megfelelő összeget az európai állampolgárok adójából, morálisan is elfogadhatatlan, hogy nem vesz részt a parlament munkájában.

Fotó: Purger Tamás

Gyakorlatilag semmilyen jogi következménye nincs annak, hogy Magyar Péter európai parlamenti képviselőként egyáltalán nem jár be a munkahelyére, a bizottsági üléseken sem vesz részt, pedig az alkotmányügyi bizottságnak alelnöke is. Nincs konkrét szabály ugyanis arra vonatkozóan, hogy az EP-képviselők hány alkalommal és mennyi ideig hiányozhatnak, miként jogkövetkezmények sincsenek lefektetve.

– Az európai parlamenti képviselők tiszteletdíja kétszerese egy magyar parlamenti képviselő fizetésének, ennek ellenére a feladatok megfelelő ellátásának kötelezettségéről, illetve annak részleteiről rendkívül csekély mértékben szólnak az uniós jogszabályok

 – fogalmazott lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán, kiemelve, hogy míg hazánkban a hatályos jogszabályok egyértelműen rögzítik a képviselők jelenléti kötelezettségét, továbbá szigorú anyagi következményeket határoznak meg arra az esetre, ha egy képviselő nem látja el megfelelően ebbéli feladatát, és igazolatlanul távol marad az ülésektől vagy a bizottsági munkától, addig az uniós jogszabályok elég hiányosak a képviselői feladatok megfelelő ellátásának kötelezettségéről, annak részleteiről, másrészt az igazolatlan távolmaradás esetére egyáltalán nem állapítanak meg anyagi jellegű szankciókat.

– Az EP eljárási szabályzata szerint a képviselők részére az üléseken aláírás céljából jelenléti ívet kell kitenni. A jelenléti ív tanúsága szerint jelen levő képviselők nevét az ülések jegyzőkönyveibe jelenlévőként kell rögzíteni. Az elnök által igazoltan távol lévő képviselők nevét az ülések jegyzőkönyveibe igazoltan távol lévőként kell rögzíteni. Ugyanakkor nincs konkrét szabály arra vonatkozóan, egy képviselő hányszor maradhat távol, az állandó hiányzásnak nincs jogkövetkezménye – mondta az alkotmányjogász.
Ifjabb Lomnici Zoltán szerint az, hogy egy EP-képviselő nem jár be a munkahelyére, és munkavégzés nélkül kap havonta több millió forintnak megfelelő összeget az európai állampolgárok adójából, morálisan is elfogadhatatlan, mert az ellentétes a közvetett demokrácia alapelveivel.
– Az EP-listavezetők vitáján Magyar Péter bírálta Deutsch Tamást, hogy kevés szavazáson vett részt az EP-ben, és azt ígérte, hogy a Tisza Párt képviselői be fognak járni az EP-be, és képviselni fogják a választókat. 

Ennek ellenére már az első fontos alkalommal távol maradt az alkotmányügyi bizottság üléséről, ahol ő a testület negyedik alelnöke – emlékeztetett az alkotmányjogász, aki szerint ez a választók becsapásaként értékelhető.

Bizonyosan nem vehetné ennyire félvállról a munkáját Magyar Péter, ha a magyar parlament képviselője lenne, az országgyűlési törvény ugyanis jóval szigorúbban és egyértelműbben fogalmaz. – Amennyiben a képviselő nem megy be a munkahelyére, és nem vesz részt a parlament munkájában, nem lehet képes maradéktalanul ellátni az alaptörvényben és az országgyűlési törvényben deklarált feladatait – emelte ki ifjabb Lomnici Zoltán, aki felidézte, a 2024-es parlamenti ciklusban Kövér László tizennégy képviselőt büntetett meg igazolatlan hiányzás miatt. – Hadházy Ákos független képviselőnek kétszer is csökkentették a fizetését a szavazásokról való távolmaradás miatt. A DK képviselőit, köztük Gyurcsány Ferencet és Varju Lászlót is megbüntették, amiért nem vettek részt a parlamenti bizottságok tisztségviselőinek megválasztásáról szóló szavazáson. A DK képviselői összesen 12,2 millió forint büntetést kaptak – sorolta, hozzátéve, Kövér László 2011-ben megbüntette az LMP és az MSZP képviselőit, mert igazolatlanul hiányoztak az alaptörvényről szóló áprilisi szavazásokról.

A lopás bűncselekménye miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére – adta hírül az ügyészség tegnap. Mint fogalmaztak, a rendelkezésre álló adatok szerint Magyar Péter 2024. jú­nius 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, ahol mások mellett a sértett is mobiltelefonjával videóra vette őt. 

Miután Magyar Péter és egyik társa észrevette, hogy a férfi felvételeket készít, szóváltásba keveredett vele. A vita során Magyar Péter hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont, és azt zsebre tette. A telefont a sértett többszöri kérésére sem adta vissza, letagadta, hogy az nála lenne. Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, őt többen követték, köztük a sértett is. A képviselő lesétált közvetlenül a vízpartra, és a telefont a Dunába dobta.

A közleményben hangsúlyozták: ez a magatartás a lopás bűncselekménye törvényi tényállásának megvalósítására alkalmas.
Közben a rendőrséghez került az a feljelentés, amit a Magyar Péter vezette Diákhitel Központ egyik botrányos szerződése miatt tett lapunk cikke nyomán Tényi István. Ahogy arról beszámoltunk, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tett közzé bejegyzést a közösségi médiában, amelyben azt állította: a Diákhitel Központ vezetőjeként Magyar felesleges, ráadásul túlárazott szerződéseket írt alá. Az ügyben érintett társaság tulajdonosa az a Trentin Balázs Lajos, aki jelenleg a Tisza Párt egyik szervezője, kulcsszerepet tölt be a pártépítésben.