A baloldal elvenné a családok pénzét

Hiába állítaná a baloldal, hogy megtartanák a családtámogatásokat, a múltban sem ezt tették, ráadásul a legfontosabb jelenlegi támogatási formákat nem szavazták meg a parlamentben. Munkavégzés nélkül kapható, segély jellegű támogatások szerepelnek az ellenzéki receptben, ami a családok döntési szabadságának korlátozását és progresszív ideológia szerinti nevelését is magában rejti.

Csekő Imre
2021. 01. 15. 6:42
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sokat elmond a hazai baloldalnak a családokhoz való hozzáállásáról, hogy a nemrég közzétett hatpontos deklarációjukban, amelyben a remélt kormányzásuk alapelveit rögzítették, mindössze egy kijelentés szerepel, ami velük foglalkozik. Gyurcsány Ferenc és szövetségesei úgy fogalmaztak: „Megvédjük a természeti és az épített örökségünket, a közös kincseinket, a velünk és a vadon élő állatokat. Célunk a magyar demográfiai válság kezelése, a népességfogyás megállítása, azáltal, hogy minél több család számára legyen reális lehetőség a felelős gyermekvállalás. A migráció kihívását csak a kiváltó okok, köztük a klímaválság okozta katasztrófák és az erőszakos konfliktusok megszüntetésével lehet kezelni.”

– A politikában legjobb a tapasztalatokból kiindulni – fogalmazott a tegnapi Kormányinfón, a Magyar Nemzet témában feltett kérdésére válaszolva Gulyás Gergely, és emlékeztetett: a baloldal korábban azzal az ígérettel került hatalomra, hogy az első polgári kormány átfogó családtámogatási rendszerén nem változtat, majd viszonylag hamar felszámolta azt.

A Fidesz családpolitikája és a családtámogatások rendszere kerülhet veszélybe a 2022-es választásokon

Az ellenzéki pártok 2018-as választási programjait áttekintve sem lehet sok jóra számítani ezen a téren.

A baloldal ugyanis a mostani munkához kötött és a több gyermek vállalását jelentősebben támogató rendszerről az alanyi jogon járó, segély jellegű finanszírozásra állt volna át, ami oda vezet, hogy több gyermek vállalása elszegényedéssel jár.

Gyurcsány Ferenc pártja ígérete szerint a családi pótlék összegét emelte volna harminc százalékkal, de csak azoknál a családoknál, ahol az egy főre jutó családi jövedelem nem éri el az átlag felét. A jól kereső, sokat adózó szülőknek így nem járt volna az emelés. Noha azt ígérték, hogy fenntartanák a családi adókedvezmény rendszerét is, ezt nem támasztja alá, hogy a parlamentben nem szavazták meg annak bevezetését 2010-ben.

Ideológiai szempontból is változtatott volna a DK a családpolitikán: „Nem fogadjuk el az alaptörvény azon cikkelyét, mely a házasság intézményét kizárólag férfi és nő közötti életközösségként definiálja, a családot pedig házassághoz köti. Elutasítjuk a diszkriminációt, kiállunk az azonos neműek házassága és családalapítási joga mellett” – írták programjukban.

A második legerősebb baloldali párt, a Momentum tervei sem voltak mentesek népnevelő, ideológiai elemektől. Ők az apák gyermekekkel való otthonmaradását erőltették volna. Azt javasolták, 14 hónapos legyen a gyed, de ebből a periódusból két hónapnyi csak az édesapák számára lett volna fenntartva. A családok tehát nem tudták volna teljesen kihasználni a támogatást, ha úgy döntenek, végig az anya marad otthon a gyerekkel.

Programjában a Momentum is azt fájlalta, hogy az univerzálisan biztosított családi pótlék nem emelkedik, a családi adókedvezménnyel kapcsolatban pedig az zavarta őket, hogy nem segíti azokat, akik úgy vállalnak gyermeket, hogy nincs adózott keresetük. A progresszív alakulat is megszüntette volna a családi adókedvezményben foglalt, gyerekszám szerinti differenciálást, és a családi pótlékba csatornázta volna át a kompenzációt, ami a sokgyerekes, de állástalan szülőket aligha ösztönözte volna a munkavállalásra.

A szocialisták is beszálltak a munka nélkül is folyósítható családi pótlékra vonatkozó licitbe. Ők ötven százalékkal emelték volna ezt a támogatási formát, valamint azt is ígérték, hogy megtartják a családi adókedvezményt, amit némiképp hiteltelenné tesz, hogy annak idején nem szavazták meg annak bevezetését.

A kormány családtámogatási politikájának másik pillérét a saját otthonhoz jutást segítő konstrukciók jelentik. A baloldal ezen a téren is más elveket vall. Saját tulajdonú otthonok helyet a bérlakásokat preferálják.

A Jobbik állami bérlakás-építési rendszerrel párhuzamos otthonteremtési programot javasolt 2018-ban, amelyben a résztvevők a piaci árnál olcsóbban bérelhettek volna lakást, amit aztán később megvásárolhattak volna.

Programjában az akkor éppen „néppártosodó” alakulat azt írta: „felmérjük az üresen álló hazai ingatlanvagyont, s megvizsgáljuk, hogy a több százezer üres hazai lakás és ház mekkora hányada vonható be az otthonteremtési programba.”

Az LMP is hasonlóan gondolkodott. Ők – valamelyest finomabban fogalmazva – szociális lakásügynökségek felállításával segítették volna az üresen álló lakások bérbeadását. Emellett az állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakások számának növelését szorgalmazták.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.