A DK-s önkormányzat komolytalanul tárgyalt a XV. kerületi Turjános megvételéről

Mintha visszatértek volna az ötvenes évek – állítja Lillik György erdőgazdálkodó, a XV. kerületi Turjános területén lévő magánerdő tulajdonosi körének a képviselője. A vállalkozó azt mondja, tárgyalt a DK-s önkormányzattal az erdő eladásáról, illetve más célú hasznosításáról, de hamar rájött, hogy tárgyalópartnerei valójában a kisajátításra játszanak. Így aztán maradt a természetvédelmi területen álló erdőrész kitermelése.

Kerékgyártó György
2021. 04. 18. 11:21
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Március végén fejeződtek be a fakitermelési munkák a XV. kerületben, a Szilas-patak melletti Turjános természetvédelmi területen. Mint arról korábban írtunk, a teljes területből valamivel több mint húsz hektár magánkézben van, ezen a részen az erdőgazdálkodás a fővárosi irányítású Budapesti Természetvédelmi Őrszolgálat közleménye szerint is jogszerű. Lillik György erdőgazdálkodó úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, ő tárgyalt a DK-s önkormányzattal, de az ajánlatuk nem volt komoly.

Magántulajdon, de védett

A Szilas-pataktól Fót felé eső erdő korábban szövetkezeti tulajdonban volt. Előbb a rákospalotai Béke Mgtsz. birtokolta, majd az ezt és több más kisebb tsz-t magába olvasztó fóti Vörösmarty. A rendszerváltás után mikroparcellákra osztották, amelyek kárpótlási telkekként találtak gazdára. Lillik György erdőgazdálkodóként képviseli a tájékoztatása szerint közel kétszáz tulajdonost. Az erdőgazdálkodót a tulajdonosok legalább 51 százalékos többséggel maguk választják.

Az erdőgazdálkodó szerint a kitermelés a természetvédelmi előírások betartásával történt
Fotó: archív/Magyar Nemzet

A csavar a történetben az, hogy eközben a terület természetvédelmi védettséget is élvez. A korábban Nevesincs-tóként emlegetett területrésznél elhelyezett tájékoztató tábla szerint 1992-ben maga a tó és vele együtt a teljes erődterület is, a Nagy-Turjános helyi védelmet kapott. Utóbbit 1999-ben a főváros természetvédelmi területként saját védelmébe vette. A Nevesincs-tavat 2019. július 1-jén ugyancsak a fővárosi közgyűlés nyilvánította Budapesthez tartozó természetvédelmi területté, ekkor kapta a Szilas-tó nevet is.

– A Tarlós-féle városvezetés idején már tudott volt, hogy az erdőgazdálkodás keretében fát fogunk kitermelni a területről – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Lillik György. – Ekkor egyeztettünk is a fővárost képviselő szakemberekkel, hogy a munkálatok a természetvédelmi előírásoknak megfelelően legyenek végrehajtva.

Az önkormányzat húzta az időt

Lillik György elmondása szerint a kitermelés során szigorú szabályokat kellett szem előtt tartaniuk. Például három hektárnál nagyobb összefüggő területet nem vághattak ki, a védett növényeket meg kellett óvniuk, tekintettel kellett lenniük a madárfészkek elhelyezkedésére, valamint arra, hogy mennyi tuskó, fa marad a talajon. Mindemellett meghatározott időn belül dolgozniuk: 2020. augusztus 15-től 2021. március 31-ig kellett elvégezniük a kitermelést.

– Ezt a határidőt próbálta az önkormányzat arra használni, hogy nyomást gyakoroljon ránk, tulajdonosokra. Tudniillik, ha nem végeztük volna el időre a munkát, büntetést kellett volna fizetnünk – mondta el Lillik György.

A tárgyalt erdőterületen valójában az önkormányzatnak semmilyen intézkedési joga nincs, azért sem, mert magánterület, és azért sem, mert fővárosi védettségű természetvédelmi terület.

Ez áll a Bpxv.hu 2020. október 19-i cikkében is, amelyben megemlítik, hogy a szeptemberi képviselő-testületi ülésen határozat született, amely szerint „az önkormányzat meg akarja szerezni a terület tulajdonjogát természetvédelem, illetve a fenntartható erdőgazdálkodás és véderdő telepítése céljaira – a kisajátításra vonatkozó szabályok szerint”.

A kisajátítás terve verte ki Lillik Györgynél a biztosítékot.

Elkezdtünk tárgyalni az önkormányzat által összeállított bizottsággal, de akkor, amikor a munkálatoknak már el kellett volna kezdődni – idézte fel a történeket Lillik György. – Én azt hittem, komoly a szándék, nyitott voltam arra, hogy ne nyúljunk a területhez. Másfél hónapot vesztettem ezzel, és közben rájöttem, hogy az egész csak időhúzás.

Arra ment ki a játék, hogy kifussunk az időből, hogy hibázzunk, és közben az önkormányzat módot találjon arra, hogy a legegyszerűbben, a tulajdonosok érdekén átlépve szerezze meg a területet. Mintha visszatért volna az ötvenes évek kommunizmusa.

Tízezer facsemete

A tárgyalásokat végül megszakították, és ősszel megkezdődött a Turjános kitermelése, ami március végére a csúszás ellenére is befejeződött.

Tájékoztató tábla a Szilas-tó mellett
Fotó: Kerékgyártó György

Azt kell megérteni, hogy ez egy vágásra érett erdőrész volt, és, mint említettem, minden szabályosan és a környezetvédelem szabályainak megfelelően történt – hangsúlyozta Lillik György. – A kivágott erdőrészbe tízezer facsemetét ültettünk ki. Rengeteg tuskón növő hajtást meghagytunk. Ezeket később ki kell dönteni, mert ezek nem tesznek jót az erdőnek, de most azért fontosak, mert így a vadak nem az ültetett fák hajtásait legelik le.

Az erdőgazdálkodó hozzátette: Egyébként továbbra is nyitott vagyok arra, hogy ezt az erdőt más, értelmes módon hasznosítsuk.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.