A Gyurcsányék idején dübörgő orosz befolyást nem tették szóvá az amerikaiak

Újabb támadás érte a Nemzetközi Beruházási Bank Budapestre költözését, ezúttal az index. hu készített interjút egy amerikai think tank alelnökével, aki aggodalmát fejezte ki a pénzintézet állítólagos orosz hírszerzői tevékenysége miatt. A Magyar Nemzet által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő szerint alaptalan a kémkedés felvetése, ennek ellenére a hazai balliberális sajtó és az ellenzék meg-megújuló támadásokat intéz a projekt ellen, azt hangoztatva, hogy a kormány orosz ügynököket enged be az országba. Ugyanakkor egy szavuk nem volt az ellen, amikor a Gyurcsány-kormány idején ez valóban megtörtént, mint azt a kémper titkosítás alól feloldott dokumentumai bemutatták. De kesztyűs kézzel bánnak a volt jobbikos “KGBélával” is, aki az ellene emelt vádak szerint katonai hírszerzőket informált.

Budapest, 2008. december 17. Gyurcsny Ferenc miniszterelnk beszl a kormnyls utn tartott sajttjkoztatjn a Parlamentben. MTI Fot: Bruzk Nomi Fotó: Bruzák Noémi Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Meg-megújuló támadásokat intéz a balliberális sajtó a Budapestre költöző Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) ellen, melyet az orosz elnök, Vagyimir Putyin trójai falovaként, az orosz titkosszolgálat fedőszerveként próbálnak beállítani. Az Orbán-kormányt is célkeresztbe állító kampány egyik főszereplője a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának támogatási listáján szereplő Direkt36 “oknyomozó” portál.

Legutóbb szombat reggel az Index szállt bele a projektbe. A portál az Atlantic Council think tank alelnökével, Damon Wilsonnal közölt interjút, aki azt mondta: „Az orosz kémkedés szintje néhány szövetségesünknél nagyon magas. Aggasztó az orosz beruházási bank megjelenése is Budapesten, hiszen a banknak van kémkedéssel összefüggő története, nem csak bankolásról szól. Ezekről nagyon őszinte párbeszédet kell folytatnunk szövetségeseinkkel, hogy megvédjük közös érdekeinket, értékeinket, amelyek a NATO-n belül is mélyebbek, mint pusztán katonai szövetség.”

Az IIB költözése ráadásul nem az egyetlen nemzetgazdasági szempontból jelentős esemény, amit a “független” médiumok az ellenzéki pártok támogatásával igyekeznek befeketíteni. A paksi atomerőmű bővítését ugyancsak támadják, s nem különben Orbán Viktor miniszterelnök, vagy a kormány valamelyik tagjának találkozóit a moszkvai vezetéssel.

Meglehetősen érdekes fejlemény ez azok után, hogy sem a nyugati balliberális agytrösztöket, sem Washingtont, sem a hazai balliberális sajtót nem zavarta bő tíz évvel ezelőtt, hogy Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin találkozott, „üzletelt”, sőt a médiumok az előbbi tekintélyének tudták be, hogy az orosz elnök a Gyurcsány-Dobrev rezidenciába is ellátogat. Ez azonban a legkevesebb! Sokkal szembetűnőbb a kettősmérce, ha a hírhedt kémügyre tekintünk, melynek szereplőit éveken át mentegették, felelősségüket kisebbíteni igyekeztek.

Ismeretes, hogy a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetői, Szilvásy György akkori titokminiszter, Galambos Lajos és Laborc Sándor, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egymást váltó főigazgatói, valamint az ügyben felbukkant orosz hátterű biztonsági cég, a Zömök Kft. tulajdonosa, Püski László közreműködött abban, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatának (FSZB) megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek hazánkban.

A Legfőbb Ügyészség április elején hozta nyilvánosságra az ügy iratainak kivonatát. Ezek szerint Szilvásy a Parlamentben megbeszélést tartott az NBH-t akkoriban vezető Galambos Lajossal, valamint az FSZB helyettes vezetőjével, aki kormányzati körökben jól ismert személy volt, és korábban többször járt hazánkban.

Az egyeztetésen egyebek mellett szóba került, hogy a polgári elhárítás állományától információk szivárognak ki illetéktelen személyekhez, s ekkor az FSZB helyettes vezetője felajánlotta, hogy az általa irányított szervezet szakemberei poligráfos vizsgálattal segíteni tudnak a kiszivárogtató felkutatásában. Szilvásy – annak tudatában, hogy a vizsgálat hírszerző tevékenységet jelent, és így az oroszok a hazánk ellen felhasználható információ birtokába jutnak – együttműködésre utasította Galambost.

Az orosz ügynökök bolgár pszichológusoknak adva ki magukat, egy titkos bejáraton, bármiféle regisztráció nélkül jutottak be az NBH épületébe, ahol egy kijelölt irodában rejtett hang- és képfelvevő berendezést helyeztek el, majd nem sokkal később megkezdték a szakszolgálat vezető beosztású tagjainak meghallgatásait.

Az NBH szakpszichológusa többször jelezte Galambosnak, hogy a vizsgálat menete eltér az előzetesen leegyeztetettől, azonban a főigazgató úgy rendelkezett, hogy az átvilágításokat az oroszok irányításával folytassák tovább. Később az új főigazgató, Laborc Sándor is Szilvásyhoz fordult, de feljelentést egyikük sem tett.

A kormányváltás után megindult nyomozás viszont vádemeléssel zárult. A büntetőpert elsőként a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa tárgyalta, s a 2013-ban kihirdetett ítéletében két év tíz hónap börtönbüntetéssel sújtotta Galambost, valamint azonos mértékű büntetést szabott ki a felbujtóként elmarasztalt Szilvásyra is.

A tanács bűnösnek találta Laborcot is, akit hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásért egyéves börtönbüntetésre ítélték, ám annak végrehajtását két évre felfüggesztették, Püskit pedig felmentették a vádak alól. A vádhatóság fellebbezése nyomán a Fővárosi Ítélőtábla 2015-ben hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és új eljárás lefolytatásáról rendelkezett.

A megismételt perben eljáró Kaposvári Törvényszék mind a négy vádlottat felmentette, a fellebbviteli eljárásban pedig 2017 szeptemberében helybenhagyták a „második” elsőfokú ítéletet, azaz a vádlottak szabadon és büntetlenül távozhattak. A felmentő döntést 2018 májuséban a Kúria is helybenhagyta, amit az idén áprilisban nyilvánosságra hozott iratok alapján nehéz megérteni. De ezt a balliberális sajtó természetesen nem firtatta.

Meglehetősen kesztyűs kézzel bántak, bánnak a volt jobbikos Kovács Bélával is, akivel szemben az unió intézményei elleni kémkedés miatt emeltek vádat.

„KGBéla” a vádirat szerint többször találkozott és osztott meg orosz katonai hírszerzőkkel bizalmas információkat.

- Teljesen alaptalan orosz befolyásról beszélni az orosz beruházási bank magyarországi jelenlétével kapcsolatban, mintha a – nálunk igen alacsony tőkével működő – pénzintézet valamiféle fedővállalkozás lenne – jelentette ki lapunknak Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Szavai szerint legfeljebb arról lehet szó, hogy a bank Magyarországon dolgozó vezetői diplomáciai mentelmi jogot kapnak, ám ez bármilyen másik ország hazánkban működő pénzintézeténél is bevett szokás.

– Azonban ez a védelem nem jelenti azt, hogy ha a bank valamilyen illegális tevékenységet folytatna, akkor ne lehetne vele szemben fellépni – hangsúlyozta a tábornok.

Horváth József arra is kitért, hogy az orosz bank magyarországi jelenléte nem említhető egy napon azzal, hogy Gyurcsány Ferenc egykori MSZP-s miniszterelnök hivatali ideje alatt orosz titkos szolgákat engedtek be az NBH-ba. – Egy NATO, és EU-tagállam esetében finoman szólva is nem bevett szokás, hogy egy idegen ország segítségét kérjék bármiféle belső biztonsági probléma megoldásához – mutatott rá.

Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselőjének kémkedési ügyéről – amely a mai napig nem jutott nyugvópontra – a biztonságpolitikai szakértő megjegyezte: Magyarország számára szintén nem szerencsés dolog.