A hallgatók döntő többsége hazánkban marad

2015 óta csökkent a külföldön letelepedni szándékozó hallgatók aránya, derült ki az Aktív fiatalok című kutatás közelmúltban nyilvánosságra hozott 2019-es eredményeiből. Az ellenzéki sajtóban megjelenteknél jelentősen pozitívabb eredményekre jutott a nappali tagozatos főiskolai és egyetemi hallgatók külföldi letelepedési szándékát, jövőképét és politikai beállítottságát vizsgáló felmérés.

A diákok öt százaléka támogatja a baloldali pártokat Fotó: Kurucz Árpád

Az egyetemisták pontosan egyharmada tervezi, hogy a jövőben külföldön telepedik le – derül ki az Aktív fiatalok nevű kutatócsoport által mintegy 180 felsőoktatási karon végzett kutatás eredményeiből. Mindez azonban csak szándékot jelez, ezért a felmérésben rákérdeztek arra is, hogy az egyes hallgatók tettek-e előkészületeket a külföldre költözésre.

– Azt tapasztaltuk, hogy a legtöbben csak nyelvet tanulnak. A érintettek mintegy 10 százaléka mondta, hogy emellett elkezdett információkat gyűjteni a külföldi lehetőségekről – ismertette a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Szabó Andrea, a kutatás vezetője, aki hozzátette, hogy a felmérés csak a nappali tagozatos hallgatók mintegy 200 ezres csoportját vizsgálta, és ezért semmiképpen sem reprezentatív a magyar fiatalság egészére nézve. Az érintettek közül tehát 6-7 ezren lehetnek azok, akik valóban komolyan készülnek arra, hogy elhagyják hazánkat.

Az elvágyódók száma mindenképpen összefügg az egyetemisták elégedettségével és jövőképük alakulásával. A kutatás szerint a hallgatók nagyobb része inkább biztosnak látja a jövőjét. Egy 1-től 5-ig terjedő skálán 3,3-as eredmény jött ki az erre vonatkozó kérdésre. Ez a szám két tizeddel elmarad a 2015-ben mért 3,5-től. Azért is érdekes ez az enyhe csökkenés, mert 2019-ben a megkérdezettek kisebb hányada nyilatkozott úgy, hogy anyagi nehézségei lennének, mint három évvel ezelőtt. Erre az ellentmondásra a magyarázat a politikai beállítottság lehet. A Fideszt támogató fiatalok jelentős része – 77 százaléka – pozitív jövőképpel rendelkezik, míg az ellenzéki szimpatizánsok borúsabban látják a lehetőségeiket.

A diákok öt százaléka támogatja a baloldali pártokat
Fotó: Kurucz Árpád

Az egyetemisták körében 2019-ben a Momentum Mozgalom és a Fidesz a két legnépszerűbb párt. A hallgatók 16 százaléka voksolna a Momentumra. A Fidesz 4 százalékot javított a 2015-ben mért eredményén, így most 15,5 százalékon áll a Momentummal szemben, amely először szerepelt a kutatásban.

Az új formáció hirtelen jött népszerűségéről szólva Szabó Andrea úgy fogalmazott: az egyetemisták mindig az újat, a hagyományostól eltérőt keresik. Körükben ezért könnyen felemelkednek és lesüllyednek egyes pártok. A kutató emlékeztetett az Együtt esetére, amely 2013-ban hirtelen rendkívül népszerű lett, majd eltűnt a süllyesztőben. A harmadik legnépszerűbb a Jobbik, amelyre az egyetemisták 14 százaléka szavazna. A párt támogatottsága jelentősen – 6 százalékkal – csökkent 2015-höz képest, amikor még ők voltak a legnépszerűbbek.

– A hosszú távú adatsort nézve látjuk, hogy 2011 óta kevés párt van, amely stabilan népszerű tudott maradni a hallgatók körében – mondta Szabó Andrea. A Fidesz mellett eddig a Jobbik tűnt stabilnak, de ők most lejtőre kerültek. Egyedül a nagyobbik kormánypárt támogatottsága stabilan magas tehát az egyetemisták körében, ahol a baloldali pártok, mint az MSZP (3 százalék) vagy a DK (2 százalék) igen népszerűtlenek.