A Minority SafePack áttörés lehet a kisebbségvédelem területén

A Kárpát-medence mellett európai kitekintésben is óriási szükség van arra, hogy a kisebbségi jogok rendezése végre megtörténjen – vélekedett Vincze Loránt, az Európa Stratégia Kutatóintézet szervezésében zajló konferencián tartott előadásában. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője szerint a Minority SafePack áttörés lehet az európai kisebbségvédelem területén, a több százezer aláírás pedig azt bizonyítja, hogy jogos igény van az őshonos európai nemzeti kisebbségek érdekeinek érvényesítésére. Navracsics Tibor, a konferencia fővédnöke kijelentette: a kezdeményezés új fejezetet nyitott az európai integráció történetében.

2020. 11. 13. 17:24
null
Bukarest, 2018. április 11. Az õshonos kisebbségeknek európai szintû védelmet szorgalmazó európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack Initiative (MSPI) Romániában gyûjtött aláírásainak egy részét tartalmazó doboz a román országos népességnyilvántartó hivatalnál, Bukarestben 2018. április 11-én. A hivatalban az RMDSZ képviselõi és szenátorai jelenlétében iktatták a Minority SafePack Initiative (MSPI) Romániában gyûjtött több mint 300 ezer aláírását. MTI Fotó: Baranyi Ildikó Fotó: Baranyi Ildikó
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A Minority SafePack a sikeréből adódóan új fejezetet nyitott az európai integráció történetében – fogalmazott köszöntőjében Navracsics Tibor. Az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés kapcsán tartott első magyarországi konferencia alkalmából az esemény fővédnöke a Minority SafePack fontosságát méltatta, kiemelve hogy ez a kezdeményezés erősen kötődik Közép-Európához és a magyar politikához, sőt, komoly hatással lehet a magyar közösségeket érintő eseményekre és trendekre is. Arról is szólt, hogy a kezdeményezés által lehetőség nyílik a magyarok álláspontját érthetővé tenni az európai közvélemény számára is. A volt uniós biztos kiemelte: a Minority SafePack – a kezdeményezők sikerének köszönhetően – megjelenik az európai politika radarján, méghozzá olyan témaként, amely potenciálisan nagyon sok mindent átalakíthat.

A Minority SafePack mögött álló Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, Vincze Lóránt felhívta a figyelmet, hogy

immár száz éve rendezetlen kérdés a kisebbségek ügye a Kárpát-medencében,

hangsúlyozva, hogy európai kitekintésben szintén óriási szükség van arra, hogy a kisebbségi jogok rendezése megtörténjen.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselője rámutatott: az unió intézményrendszere a gyakorlatban semmilyen védelmet és támogatást nem nyújt az európai kisebbségeknek, jelenleg pedig Európában nagyon eltérő képet mutat a kisebbségvédelem, és állama válogatja, hogy ennek kapcsán milyen szabályrendszert alakítottak ki. A politikus hangsúlyozta: nem kellene a születési helytől, vagy az államtól függővé tenni, hogy egy közösség milyen jogokkal rendelkezzen, ezért olyan standardokat kell teremteni, amely mindenki számára biztosítani tudja a megfelelő jogi kereteket. Egy ilyen kisebbségvédelmi standard új fejezetet nyitna az európai integráció történetében – tette hozzá.

Vincze Loránt kiemelte: a Minority SafePack az EU történetének ötödik sikeres polgári kezdeményezése
Fotó: MTI- Balogh Zoltán

Vincze Loránt hangsúlyozta, hogy a magyar közösségektől érkező több százezer aláírás is azt bizonyítja, hogy

jogos igény van az őshonos európai nemzeti kisebbségek érdekeinek érvényesítésére,

továbbá örömét fejezte ki, hogy a Minority SafePack-nek köszönhetően – ami az unió történetének ötödik sikeres polgári kezdeményezése – egy európai kisebbségi szolidaritás jött létre.

A FUEN elnöke emlékeztetett, hogy a kezdeményezés október közepén egy nyilvános meghallgatáson került bemutatásra, amelynek egyértelműen pozitív fogadtatása volt az európai parlamenti képviselők körében. A meghallgatást a jövő hónapban egy plenáris vita követi, ahol egy határozattal is megtámogatják a kezdeményezést, amelynek nyomán az Európai Bizottságnak január közepéig kell döntenie arról, hogy elindít-e egy jogalkotási folyamatot.

Felszólalásában Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője az elmúlt éveket felidézve kijelentette, hogy a diszkrimináció, a jogsérelmek és a kettős mércével való mérés ellenére az elmúlt 16 évben semmilyen előrelépés nem történt a kisebbségek védelmének az ügyében.

A képviselő szerint nagyon nehéz áttörést elérni a kisebbségvédelem ügyében
Fotó: Európai Parlament

Kiemelte, hogy a nemzeti vagy nyelvi kisebbség kárára történő jogsérelem a legkevésbé veri ki a biztosítékot Brüsszelben az Európai Bizottságnál. Ennek kapcsán felidézte, hogy az elmúlt években 15 alkalommal intézett hivatalos kérdéseket az Európai Bizottsághoz, többek között az oktatás, nyelvhasználat vagy gyűlöletbeszéd kapcsán, viszont rendre azt a választ kapta, hogy ezekkel az ügyekkel a tagállamoknak kell foglalkoznia, miközben – hangsúlyozta –

köztudott, hogy a bizottság kevésbé szégyellős és nyíltan hangot ad a véleményének, ha esetleg más kisebbségek sérelmeiről van szó.

2020-ben ezt a kettős mércét már papíron is le merik írni – tette hozzá.

Gál Kinga kiemelte, hogy az Európai Parlament plenáris ülésén elfogadandó határozatot úgy kell majd megfogalmazni, hogy az ne oldódjon fel egy általános diszkriminációellenes nyilatkozatban – ahogy általában történik –, hanem az határozottan tartalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét. Elmondása szerint a kezdeményezés kapcsán jelenleg az ajtó félig nyitva van, ők pedig mindent meg fognak tenni, hogy a lábukat a küszöbön tartsák.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.