A szocialisták és a DK európai parlamenti képviselői is támogatják az abortuszt

Legutóbb az 1993-ban hatályba lépett, a magzati élet védelméről szóló törvény szabályozta újra az abortuszok engedélyezését, de ez, lényegét tekintve, nem jelentett szigorítást.

Évről évre kevesebb beavatkozást végeznek el Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az Európai Parlamentben ülő szocialista és DK-s képviselők, Molnár Csaba, Niedermüller Péter, Szanyi Tibor és Ujhelyi István is az abortusz mellett szavaztak a napokban – derült ki a parlament honlapján közzétett adatokból. Brüsszelben a képviselők arról a jelentésről voksoltak, amely az abortuszt jognak titulálja, annak megtagadását pedig – zárójelbe téve a magzat jogait – a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak formájának kívánja beállítani. A nyilvános szavazás végeredménye szerint az Európai Néppárt jelen lévő magyar képviselői az aggályos pont ellen szavaztak, azonban a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége magyar tagjai kivétel nélkül az abortuszjog mellé álltak.

Ahogy a Magyar Idők korábban beszámolt róla, az elmúlt hatvan évben 2016-ban végezték Magyarországon a legkevesebb, összesen 30 439 terhességmegszakítást a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

A hazai terhességmegszakításokat vizsgáló legutóbbi KSH-kiadvány szerint a száz nőre jutó művi vetélések száma 1959-ben meghaladta a 200-at (ez olyan, mintha minden egyes nőnél két abortuszt végeztek volna), és ez a helyzet 15 éven keresztül változatlan maradt.

Évről évre kevesebb beavatkozást végeznek el
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A legtöbb abortuszt 1969-ben végezték, amikor száz nőre 278 művi vetélés jutott. Bár ezt követően már jelentős csökkenés kezdődött, még több mint harminc éven keresztül száz fölötti értéket mutatott a száz nőre jutó beavatkozások száma. Tartós javulás az 1990-es évek végétől indult meg. Az évtized közepén még csaknem 79 ezer művi vetélést végeztek hazánkban, ez 2016-ra kevesebb mint felére, az említett 30,4 ezerre esett vissza. A javuló tendencia azóta is folytatódott: 2017-ben ennél is kevesebb, összesen 28 496 abortuszt végeztek – a szocialista képviselők ennek ellenére akarják az abortuszt mint jogot megerősíteni.

A magyarországi tendenciákat természetesen a jogszabályi háttér is befolyásolja. Míg 1953-ban börtönnel büntették a terhességmegszakítást, 1956 júniusától az anya kérésére lényegében feltétel nélkül engedélyezték azt, így a beavatkozások száma hirtelen emelkedni kezdett.

Legutóbb az 1993-ban hatályba lépett, a magzati élet védelméről szóló törvény szabályozta újra az abortuszok engedélyezését, de ez, lényegét tekintve, nem jelentett szigorítást. A javulás így inkább a tudatos családtervezéssel, illetve a nem kívánt terhességgel szembeni védekezés módszereinek elterjedésével magyarázható.