Alaptalan pánikkeltés Fehérváron

A szakhatóság és környezetvédelmi szakemberek részvételével rendkívüli közgyűlésen tisztázná Székesfehérvár polgármestere a város­­­széli tározóban elhelyezett horvát szennyvíziszappal kapcsolatos kérdéseket kedden. Cser-Palkovics András lapunknak hangsúlyozta: az iszapot szakszerűen, környezetvédelmi szempontok szerint tárolják.

Forrás: MN2019. 07. 01. 9:45
null
2005-ben még az MSZP-s városvezetés adott engedélyt az elhelyezésre (képünk illusztráció) Fotó: MTI/Oláh Tibor
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rendkívüli közgyűlést hív össze kedde délelőttre Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere a város szélén lévő tárolóban elhelyezett, egyes sajtóhírek szerint 40 ezer tonnányi, Horvátországból származó szennyvíziszappal kapcsolatos kérdések tisztázására. – A szakhatóságtól az a visszajelzés érkezett, hogy jelen lesz az ügyben jártas vezető a Fejér és a Pest megyei kormányhivataltól, és várhatóan az iszapot elhelyező vállalkozó vagy annak képviselője is eljön a közgyűlésre. Utóbbi ígéretet tett arra, hogy kérésre bemutatja a telephelyet és az iszap kezelésére alkalmazott technológiát. Emellett a víziközmű-vállalat képviselőit is meghívom, ahogyan környezetvédelmi szakembereket is, így a székesfehérvári lakosok érdemi felvilágosítást kaphatnak a kérdésben – jelentette ki lapunknak Cser-Palkovics András.

A polgármester azt is hangsúlyozta: biztosan nem állja meg a helyét az a kezdeti aggodalom, hogy szennyező anyagról van szó, hiszen az eddig elérhető szakértői értékelések szerint a tárolásnál alkalmazott technológia és az iszapkezelés menedzselése is szem előtt tartja a környezetvédelmi szempontokat. – Annak hangoztatásával, hogy Székesfehérvár teljes ivóvízkészlete veszélybe került, az ellenzék olyat tett, ami már jogi megítélés alá tartozik. Egy közszereplőnek ennél sokkal felelősségteljesebben kell eljárnia. Egyetlen politikai erőt sem jogosít fel arra semmi, hogy rágalmakat terjesszen és pánikkeltésre alkalmas kijelentéseket tegyen anélkül, hogy információt gyűjtene és szakemberekkel konzultálna – fejtette ki Cser-Palkovics András.

2005-ben még az MSZP-s városvezetés adott engedélyt az elhelyezésre (képünk illusztráció)
Fotó: MTI/Oláh Tibor

Hozzátette: az emberek láthatóan nem kíváncsiak a politikai hangulatkeltésre, hiszen alig egytucat­nyian jelentek meg a több ellenzéki párt által a telephelynél szervezett pénteki tüntetésen. – Alapvetően két kérdés foglalkoztatja a helyieket, akik döntő többségében elfogadták, hogy nem szennyező anyagról van szó. Az egyik probléma, hogy időnként szaghatások keletkeznek, így megpróbálunk választ találni arra, mit lehet ez ellen tenni. Azt is szeretnénk elérni, hogy több külföldi iszap ne kerülhessen a tározóba, ám meg kell vizsgálni az uniós belső szabályozást, hogy a témában kinek van kompetenciája és hatáskörre. A közgyűlésen a cégnek és a szakhatóságoknak is felteszünk kérdéseket – fejtette ki a polgármester. Cser-Palkovics András azt is hangsúlyozta, hogy a szennyvíziszap elhelyezésére még 2005-ben, a város MSZP-s vezetése idején adtak ki engedélyt.

Varga Gábor, a székesfehérvári Gaja Környezetvédő Egyesület elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: az iszapot egy hatalmas – nagyjából félmillió köbméter kapacitású – agyagbánya gödrében helyezik el, amelyet az agyagszivárgást megakadályozó sajátossága tesz alkalmassá a tárolásra. – A szennyvíziszapot összekeverik agyagásvánnyal és úgynevezett struktúranyaggal – például zöldhulladékkal, aprítékkal, náddal vagy szalmával –, majd baktérium-oltóanyaggal kezelik, aminek eredményeképpen a keverék három-négy év alatt talajszerű állapotba kerül, majd a mezőgazdaságban is felhasználhatóvá válik.

Varga hangsúlyozta: a telephely kialakítására kevés helyen megfelelőek a feltételek, ezért például Pest megyéből, Budapestről, sőt még Egerből is Székesfehérvárra szállítják az iszapot. – Az egész Európai Unióban problémát okoz a szennyvíziszap elhelyezése – amiből például hazánkban nagyjából egymillió tonna keletkezik évente –, ezért egyes helyeken, például Svédországban elégetik, ami jelentős környezetkárosítással jár – mutatott rá az elnök.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.