Budapesti erkölcsök

Bocsánat, vidék!

Franka Tibor
2020. 08. 22. 11:02
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vidéki emberek sohasem hirdették, hogy erkölcsösebbek lennének, mint a pestiek. Pedig nem is egyszer, bizony Isten, szívesen és jogosan hirdethették volna, de inkább a sutba dobták haragjukat. Nem csodálom, ha Szent István királyunk ünnepe után, most már nagy ambícióval szidják az imádott fővárost, a vidék zsebéből öltöztetett, csinosított, dédelgetett Pestet és Budát, mert szívük választottja, büszkesége szégyenbe, nagy szégyenbe hozta őket. Nem ilyen remunerációra számítottak!

Mert álmodni sem merték volna, hogy keresztény államiságunk dicső napján a tiszteletlenül tolakodó meleghordáknak behódoló pestiek a nemzeti trikolórtól meg a Mária-zászlótól riadtan elugorva homoszexuális szivárványgöncbe bújtatják önkormányzati ámbitusaikat meg a lelküket is. (Tisztelet a kivételnek.)

Szégyenletes székesfővárosunk bürgermeistere meg az ő eb ura fakó commandantéi svájcisapkás grimasszal lengették bele az ország, a nemzet képébe a melegbódulat színes lepedőit, közös bacchanáliára hívogató kommünikék kíséretében.

Karácsony Gergely a homoszexuális propaganda felkent platószónoka tovább fokozva az orgiát odáig ment, hogy a következőket írta (üzente) saját oldalán: – „Sokféle elnevezése volt augusztus 20-nak, én az új keletűt szeretem a legjobban: Magyarország születésnapja.” Aztán gyorsan eljutott a lényegig: –„Az ezeréves magyar állam nem épülhet fennhéjázó uralkodásra.” Stimmt. Ez a beszéd! Végül forró vágyakozás öntötte el, abban élvezkedve pötyögte ki az oldalára, hogy az idei országszületésnapot már úgy éli meg, hogy az újjászületésére készül – mármint az ország újjászületésére.

Csinos történet, annyi szent! Meg aztán erkölcsös is! Képzeljék csak el ott „lent a vidéken”, a tiszteletre és imádságra nevelt mucsai magyarok, akik Pesttől kapják a divatot, a költőpénzt, az erkölcsöt, az elveket és a politikát, amint az újjászületés őszirózsás reggelén megjelennek a hódító Karácsony-bandériumok a kertek alatt. A hátizsákos könnyűlovasok, turistabiciklin vonulnak majd be a templomtérre, ahol egy makrancos fehér rolleren maga Karácsony kapitány gördül elejbük, de büszkén.

Vezényszóra kirántják a hüvelyekből az egyszer használatos injekciós tűket, miközben szivárványlobogók takarják ki a Szentháromság-szobrot és vele együtt a felkelő napot. A fiúk is egymást, meg a lányok is egymást tapogatják, majd áthevülten elfoglalják az óvodát, az iskolát meg a parókiát.

Lázálom, akárcsak a másik pesti selyemfiúé, kőkeménykedő Gyurcsányé, aki meg azzal köszöntötte az ország népét: – Az állam a népé, nem a kormányé. Ezért adjuk vissza a népnek az országot. Ez a másik erkölcsi anarchista, aki miniszterelnök korában még azt hajtogatta: – Nem kell beszarni Orbán Viktortól, meg a jobboldaltól [...] az én személyes sztorim, hogy változtassuk meg ezt a k...rva országot, mert ki fogja megváltoztatni. Orbán Viktor a csapatával?

A kérdés mára nem kérdés, mint ahogyan a kérdező alpári, tahó viselkedése sem, mert az változatlan maradt. Kőkemény ünnepi bejegyzése azért is vízzel összegyúrt homokgolyó, mert ugyancsak Gyurcsány a Kossuth Klubban 2004-ben így énekelt: – Emberek! Vegyétek észre, hogy becsapnak benneteket, nincs az az állam, amely boldoggá tehet titeket! Ti vagytok a felelősek önmagatokért, családotokért, az életért – mondta Magyarország akkori miniszterelnöke, majd morális csődbe vitte az országot.

Erkölcsösségről beszélvén mondhatnék egy illő hasonlatot, de az idézett beszédmondó színvonalának inkább a vicc felel meg: Mi a különbség a patkány meg a mókus között? Semmi, csak a mókusnak jobb a sajtója.

Nem csodálom, ha mindezek után az emberek torkán megakadt az ünnepi misén megszentelt kenyér, szájukban ecetté vált a bor, de rózsafüzéres kezeikbe felgyülemlett a haragos erő, noha a vidéki polgárok sohasem hirdették azt, hogy erkölcsösebbek lennének, mint a pestiek. Eddig sem kellett, anélkül is tudjuk.

Bocsánat, vidék! Bocsánat, nógrádi őseim: Pesten lakom!

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, akkor kattintson ide: magyarnemzet.hu/poszt-trauma

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.