Egy budapesti nő irányította az embercsempészeket

Nemzetközi kapcsolatai is lehetnek annak a középkorú budapesti nőnek, aki a rendőrség gyanúja szerint legalább 25 illegális bevándorló csempészésében vállalt fő szerepet.

Illegális bevándorlók a Pazarkule határátkelõhöz mennek, hogy átlépjék a török-görög határt a törökországi Edirne térségében Fotó: Sedat Suna

Hat hónappal azután, hogy a határrendészek elfogtak egy embercsempészt a szállítmányával együtt, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) nemzetközi bűnözés elleni főosztály illegális migráció elleni osztálya eljárást indított egy budapesti nő ellen is – számolt be a Police.hu. Június 16-án kora hajnalban, belvárosi lakásában bilincs került O. Á. Károlyné csuklójára, aki a nyomozás során beszerzett információk alapján Magyarország déli határszakaszán több illegális bevándorló átjutását szervezte meg. A nő ellen üzletszerűen, több migráns határsértését és szállítását irányítva embercsempészés bűntett megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. Az ügy felderítése során olyan adatok is a rendőrség tudomására jutottak, hogy a nő egy olyan bűnelkövetői csoporttal áll kapcsolatban, amelyben a szervezők egy része külföldi állampolgár, akik Európa nyugati részéből irányítják az embercsempészetet.

A bűnözői csoportnak a most elfogott nő mellett a nyomozás jelenlegi állása szerint legalább még egy magyar tagja van. A szintén budapesti illetőségű férfit még 2020. januárban fogták el a rendőrök az M5-ös autópálya jakabszállási lehajtójánál. E. Attilát embercsempészés gyanújával hallgatta ki a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság migrációs ügyek osztálya. A sofőrön kívül öt, magát szír állampolgárnak mondó férfit – egyikük a csomagtartóban utazott – állítottak elő a járőrök.

A nyomozásba a KR NNI is beszállt, az autópálya és a környékbeli utak térfigyelő kameráinak felvételeit ellenőrizve a nyomozók rájöttek, a lebukása előtti napokban a sofőr legalább ötször fordult meg a magyar–szerb határszakasz és a magyar főváros között ugyanazzal az autóval, minden esetben tele utasokkal. Az Ausztria felé tartó M1-es autópályán is rögzítették a kamerák a kocsi mozgását, és a január 16-án letartóztatásba helyezett gyanúsított nem adott elfogadható indokot arra, miért közlekedett ezen az útvonalon ingajáratban. A kocsija számlálója több százezer megtett kilométert mutatott, a rendőrök szerint a férfi az autóval 2015 óta vehetett részt embercsempészetben.

Hiába tartotta a száját E. Attila, a nyomozók a törvény által biztosított titkos és nyílt módszerekkel, kapcsolatrendszere elemzésével, szöveges üzeneteinek és telefonhívásainak visszakövetésével június 16-ra jutottak olyan bizonyítékerejű adatokhoz, amelyek alapján kiderült, mind a sofőr mozgását, mind a határon tiltott módon átjutó illegális bevándorlókkal való találkozást Budapestről, az említett O. Á. Károlyné otthonából irányították. A lakásban tartott házkutatáskor olyan számítógépeket, telefonokat, navigációs eszközöket, elektrotechnikai műszereket foglaltak le a rendőrök, amelyek egyértelműen alátámasztják a nő aktív, irányítói szerepét az embercsempész-hálózatban. A lefoglalt bizonyítékok elemzése után a 44 éves nő nemzetközi kapcsolatai is bizonyíthatók lesznek, előrevetítve Szerbiában és Ausztriában tartózkodó bűntársainak lebukását is.

Drónok, terepjárók, éjjellátók a bűn szolgálatában

A rendőrség szerint a három főnél nagyobb illegális bevándorlócsoportok szinte kivétel nélkül embercsempészek irányításával indulnak neki a határoknak. A különböző nemzetiségű embercsempészek egymással kapcsolatot tartva veszik át a szállítmányt a határon, jól megszervezve, akciónként cserélve a kommunikációs eszközöket. Internetet, okostelefonokat használnak, drónokkal, terepjárókkal, éjszakai távcsövekkel figyelik a határvadászok mozgását, sokszor vízhatlan, hőtartó ruhában, éjszakákon át kuksolva a rejtekhelyeiken. Megéri a várakozás, az elfogott, visszairányított illegális migránsok elmondása szerint a magyar határ átléptetése Szerbia felől 250-500 euróba kerül, a magyarországi csempészfuvar az osztrák határig 1000-1500 euró fejenként, a Bécsig tartó fuvar ennek a háromszorosa is lehet. Jó pénz, de van mit kockáztatni, hiszen a 2015-től hatályba lépett megújult büntető törvénykönyv szigorította az embercsempészet miatt kiszabható szankciókat. Alapesetben is öt évig terjedhet a szabadságelvonás, egy bűnszervezet vezetőjére akár húszévi börtönbüntetést is kiszabhatnak.

Baleset lett a vége

A budapesti nő elfogásával idén már 138 gyanúsított ellen indítottak büntetőeljárást a magyar rendőrök, míg tavaly egész évben csak 53 ilyen eljárás indult. Június 10-én Lajosmizse közelében akart megállítani a KR határvadászainak mélységi ellenőrző csoportja egy, a határ felől Budapest irányába tartó gyanúsan sok utassal teli gépkocsit. Az autó vezetője nem állt meg, megpróbált elmenekülni, a rendőrök nyolc kilométeren át követték, a sofőr sem a rendőrségi jármű megkülönböztető fény- és hangjelzéseire, sem a rendőrök hangosbeszélőn közölt felszólításaira nem reagált. Az 5-ös út egyik enyhe kanyarjában a menekülő elvesztette uralmát a túl gyorsan haladó járműve felett, balesetet okozott. A sofőrön kívül nyolc, Magyarország területére határt sértő módon bejutó szír férfi utazott az autóban, szerencsére senki sem sérült meg. Az illegális bevándorlókat visszakísérték a magyar–szerb határhoz és kiutasították az ország területéről, az idei 137. elfogott embercsempésznek pedig közlekedési bűncselekmény miatt is felelnie kell majd a bíróságon.