Cél a megelőzés és a gyors diagnózis

Az oltások terén hazánk kiemelkedően jónak számít, hiszen a környező országok közül nálunk a legmagasabb az átoltottság, a bárányhimlő elleni oltással pedig tizenháromra nőtt a kötelező, térítésmentes vakcinák száma – hangsúlyozta a népjóléti bizottság tegnapi ülésén Kásler Miklós miniszter.

A tüdőszűrés is fontos az egészség megőrzésében Fotó: MTI/Vajda János

Bár a kormány elsődleges célja a megelőzés, de ha már kialakult a betegség, akkor a legsúlyosabb, legtöbb halálozást okozó kóroknak kell a legnagyobb figyelmet szentelni, ezért született meg az öt nemzeti egészségprogram, valamint az ezekből létrejött, átfogó képet adó népegészségügyi program – mondta el Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a népjóléti bizottság tegnapi ülésén. A tárcavezető az év végi beszámolójában kiemelte, hazánk vezet az oltások terén: a 12 kötelező vakcina mellé már a bárányhimlő elleni oltást is térítésmentesen biztosítja a kormány, és nálunk a legmagasabb az átoltottság a környező országok közül. Helybe visszük a vizsgálatokat – utalt Kásler Miklós a szűrőbuszokra, amelyekkel kimondottan hazánk hátrányos helyzetű térségeibe mennek el, hogy azok is hozzájuthassanak például nőgyógyászati, szemészeti, fogászati szűréshez, akik ezekre egyébként nem mennének el.

A kórházi fertőzésekről a miniszter elmondta: a fertőzés legtöbbször kívülről kerül be az intézményekbe, és azért is kiemelt fontosságú a megelőzés, mert egyre több krónikus beteg él Magyarországon is. Az infekciókontrollra irányuló program már működik a kórházakban, és ennek köszönhetően a helyzet javulását várja a tárca.

Az alapellátás erősítését azért tűzte ki kiemelt célként a kormány – mondta a miniszter –, mert azt szeretnénk, hogy a betegek minél hamarabb megkapják a diagnózist, ideális esetben már a háziorvosnál. Ha ő mégsem tudná ezt megállapítani, akkor az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térnek köszönhetően összehívhatnak úgynevezett telemedicinát, így a szakemberek úgy tudnak egyeztetni, hogy nem kell utazniuk ehhez, ahogy a betegnek sem – összegezte a miniszter.

Kásler Miklós arra is kitért: éppen egy éve, tavaly ilyenkor indult el a vastagbélszűrés, melynek célja, hogy a vastag- és végbélrákot vagy a rákot megelőző állapotot korán kimutassa. A vastagbélrák kockázata az ötvenedik életév után nőni kezd, ezért a szűrési programba először az 50 és 70 év közötti lakosok kaptak meghívást, hogy vegyék át háziorvosuknál a mintavevő egységcsomagot, majd adják postára mintájukat. Ezek eredményéről és rákgyanú esetén a további teendőkről is háziorvosuktól kapnak értesítést – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Kásler Miklós beszámolóját kiegészítve.

A tüdőszűrés is fontos az egészség megőrzésében
Fotó: MTI/Vajda János

Az Emmi tájékoztatása szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ 540 ezer érintett lakosnak küldte ki a meghívólevelet, amelyre válaszul már több mint 140 ezer mintát kapott meg és elemzett. Minden tizedik minta eltért a normálistól, és több mint ötezer ember további vizsgálata már meg is történt. Eddig összesen 1800 rákmegelőző állapotot, valamint több mint kétszáz rákos elváltozást találtak és gyógyítottak meg az elmúlt egy évben.

– Kérjük mindazokat, akik tájékoztatást kaptak a szűrésről, de még nem vették fel az egységcsomagot vagy nem küldték vissza a mintájukat, azok is tegyenek egy lépést az egészségükért, hogy megelőzhessük a vastagbélrák kialakulását vagy még korai állapotában gyógyíthassuk azt – hívták fel a figyelmet.

Az Emmi közölte: a szervezett emlőszűrésnek köszönhetően – amely 2002 óta elérhető hazánkban – eddig 11 ezer emlőrákot fedeztek fel, amelyek nagy része korai stádiumban még jól műthető, ezzel megmentve a beteg életét. Emlődaganatban évente mintegy kétezer nő veszti életét és 6600 új esetet diagnosztizálnak. Kitértek arra is, hogy minden 25–65 éves nő térítésmentes méhnyakszűrésen vehet részt Magyarországon, a serdülő lányok pedig ingyenes HPV elleni védőoltást kaphatnak, ha a szülők beleegyeznek. Hazánkban évente négyszáz nő hal meg méhnyakrákban és 1200 új megbetegedést regisztrálnak – emlékeztetett a tárca. Ha az első vizsgálat negatív eredményű, akkor azt háromévente ajánlott megismételni. A részvételi arány növelését segíti a Helybe visszük a vizsgálatokat elnevezésű program, amelynek részeként azokhoz a kistelepüléseken élő nőkhöz is eljut a citológiai vizsgálat, akik több éve nem voltak nőgyógyásznál.