Credo: Brassótól Pozsonyig minden magyar iskolás ugyanabban a szellemiségben nevelkedhet

Valóban múlt századi, ósdi az új Nat, ami „fasiszta írók” oktatását teszi kötelezővé és leszoktat a gondolkodásról? Erről beszélgetett vendégeivel Földi-Kovács Andrea a Hír TV Credo című műsorában.

Forrás: HÍR TV2020. 02. 13. 16:14
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb gumicsontot talált az ellenzék: szakmai érvekbe bújtatott, egész pályás politikai támadás fogadta az új nemzeti alaptantervet. A politikai célok mellé egy-egy pedagógus is melléállt, azt üzenve: „nem tanítok fasiszta írót”. Valóban múlt századi, ósdi az új Nat, ami „fasiszta írók” oktatását teszi kötelezővé és leszoktat a gondolkodásról? Erről beszélgetett vendégeivel Földi-Kovács Andrea a Hír TV Credo című műsorában.

Földi-Kovács Andrea első kérdése arra vonatkozott, hogy létezik-e túl nemzeti alaptanterv. Takaró Mihály, József Attila-díjas irodalomtörténész, a Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesületének elnöke kiemelte, egy nemzeti alaptanterv lényege, hogy meghatározza mindazon tanulási tartalmakat, pedagógia módszereket, amely alapján egy iskolában kialakíthatják azt az állapotot, amely szerint nevelni szeretnék a gyerekeket.

A Nat a magyarországi oktatás alapvető tartalmi-szabályozó dokumentuma, erre épül rá a kerettanterv, amelyből az iskolák dolgoznak, és végül a helyi tantervekből állnak össze a tanmenetek. Önmagában tehát úgy bírálatot mondani az alaptantervre, hogy nem ismerjük a kerettantervet, nem bölcs dolog. Tehát egy hosszú folyamat, ami az alaptantervtől a tanórákig vezet – tette hozzá a pedagógus.

A műsorvezető a beszélgetés során a főbb újításokra is kitért. Takaró Mihály erre azt felelte, hogy évtizedek múltán most újra létezik közös kulturális kód, amely lehetővé teszi, hogy Brassótól Pozsonyig minden magyar iskolás ugyanabban a szellemiségben nevelkedjen. Elhangzott továbbá, hogy a Nat megalkotásában résztvevő pedagógusok azt az álláspontot képviselik, hogy a magyarság lakhelye a Kárpát-medence, és nem óhajtottak különbséget tenni lakhely szerint magyar író és magyar író között, ami itt keletkezett magyarországi irodalmi érték, annak a magyarországi kánonban a helye – hangsúlyozta. A polgári konzervatív szerzők közül Takaró Mihály megemlítette Herczeg Ferenc és Wass Albert munkásságát is. A műsorban arról is beszéltek, hogy utóbbi szerzőt az új Nat megjelenését követően többen is náci jelzővel illették.

Takaró Mihály ennek kapcsán felhívta arra a figyelmet, hogy a művészek és a szerzők életútja és életműve között különbséget kell tenni.

Majd ezt követően Földi-Kovács Andreával felidézték, hogy több egyetemen is sikerrel futottak a Wass Albert kurzusai.

Takaró Mihály arról is beszélt, hogy a legtöbb tanár még ma is elkötelezett a hivatása iránt, és az esetlegesen felmerülő nehézségek ellenére is igyekszik átadni az ismereteket a diákoknak. Az új nemzeti alaptantervben pedig igyekeztek a korábbinál nagyobb mozgásteret nyújtani a tanároknak, és nagyobb hangsúlyt fektettek a páros és a kiscsoportos munkára, valamint a kooperatív tanulási módszerekre. Az informatika helyére pedig a digitális kultúra tantárgy lép.

A műsor második felében Kiss István, a Danube Institute és Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa voltak Földi Kovács Andrea vendégei, akik részt vettek a nemzeti konzervativizmus jelenéről és jövőjéről szóló konferencián Rómában. Az esemény mottója az „Isten, becsület, nemzet” volt. A konferencián felszólalt Matteo Salvini és Orbán Viktor is.

A teljes adás IDE KATTINTVA érhető el.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.