Egyre idősebben adjuk be a válópert, de több időt is töltünk házasságban

A válások száma a rendszerváltás óta folyamatosan csökkent Magyarországon, mégpedig az utóbbi tíz évben jelentősen. Az elvált szülőknek egyre kevesebb a kiskorú gyermeke, ami ugyanúgy sajátos, a kései házasságkötésre és a gyermekvállalási hajlandóság visszaesésére is visszavezethető tendenciája az elmúlt évtizedeknek, mint az, hogy a párok már átlagosan több mint tizennégy évet élnek együtt, mielőtt kimondanák a boldogító nemet.

Persze a boldogító igent sem fiatalon mondják már ki a párok Forrás: 123RF

A válások demográfiai jellemzőit bemutató KSH-kiadványból kiderül: a témában 1876 óta állnak rendelkezésre idősoros adatok, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Az 1900-as évek elején évenként még csak ezer körüli házasságot bontottak fel, egy ingadozásokkal tarkított, de határozottan emelkedő trend a II. világháborút követően indult meg: a stabilan húszezer fölötti évenkénti válásszám az 1960-as évek közepétől jellemző, és egészen a legutóbbi évekig folyamatosan e szint fölött ingadozott. A legtöbb, majdnem harmincezer bontóper 1987-ben zárult le. Az elmúlt tíz évben újabb csökkenés vette kezdetét, amelynek eredményeként 2014-ben, ötven év után először ismét húszezer alá esett a felbontott házasságok száma, és 2015 kivételével azóta minden évben ezalatt maradt.

Az adatokból az is látható, hogy a párok egyre idősebb életkorban döntenek a válás mellett, ami logikus, ha azt nézzük, hogy a házasságkötés is egyre későbbre tolódik. 2017-ben a házasságok leginkább a negyvenes éveikben járó pároknál romlottak meg véglegesen, a válások több mint negyedé­ben ebbe a korosztályba tartoztak a váló felek.

De nemcsak a házasságkötéskor jellemző átlagos életkor emelkedett, hanem annak az életszakasznak a hossza is, amelyet házasságban töltöttek a párok. A házasságok átlagos tartama szinte folyamatosan emelkedett, 1990 óta 10,9 évről 14 év fölé nőtt. Ebben szerepet játszhatott a megfontoltabb, tudatosabb párválasztás, illetve a házasságkötés előtti együttélés elterjedése is. 1990–2017 között egyharmadával (27-ről 18 százalékra) csökkent az öt éven belül felbomlott házasságok aránya, de az 5–9 éves házasságtartam melletti válások hányada is csaknem negyedével visszaesett. Az asszonyok hamarabb döntenek a változás mellett: a feleségeknek ­jellemzően 10–14, a férjeknek több mint húszévnyi közös élet után lesz elegük a másikból.

Persze a boldogító igent sem fiatalon mondják már ki a párok
Fotó: 123RF

A házasság felbontásánál egyébként is kezdeményezőbbek a nők: kétszer gyakoribb, hogy a feleségek adják be a válókeresetet, mint hogy a férjek, bár az utóbbi években ezen a téren a férjek is kissé aktívabbak lettek. A 2017. évi 65:35 százalékos arány a rendszerváltás óta a legalacsonyabb a kezdeményező feleségek és a legmagasabb a házasság felbontását kérő férjek körében.

A házasságok felbomlását mind kevésbé szenvedik meg kiskorú gyerekek: az adatok alapján 1990 óta 36,5-ről 46,2 százalékra emelkedett az olyan válások aránya, ahol nem volt közös kiskorú gyermek, és csökkent azoké, ahol egy vagy több közös kiskorú gyermek él. A tendencia mögött a gyermektelen családok arányának növekedése mellett azt gyanítják a kutatók, hogy a párok megvárják, míg gyermekük vagy gyermekeik nagykorúvá válnak, és csak azt követően válnak el.

A területi statisztikák azt mutatják, hogy általában az ország középső részében kevésbé stabilabbak a házasságok, mint a nyugati megyékben, összességében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében intett búcsút egymásnak a legkevesebb, Baranyában pedig a legtöbb házaspár.