Egyre több pénzt költ az ország a tudományra

Minden eddiginél jobban igyekszik kiaknázni a kormány a tudományos kutatásokban rejlő lehetőségeket. A tudósok legígéretesebb, innovatív ötleteire a jövőben még több pályázati pénz jut, sőt kutatói béremelés is tervben van.

Több mint hatvanhatezren dolgoznak a kutatóhelyeken Fotó: Kurucz Árpád

Egyre több pénzt költ a kormány a tudományos kutatásokra: míg 2010-ben a GDP 1,14 százalékát tették ki a K+F ráfordítások, 2017-ben már a GDP 1,33 százalékát, 2018-ban pedig 1,53 százalékát tudták ugyanerre a célra felhasználni – derül ki a Magyar statisztikai zsebkönyv 2019 elnevezésű kiadványból. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban kiadott dokumentuma szerint az éves ráfordítás több mint a duplájára, 310,2 milliárdról 654,1 milliárd forintra változott a jelzett időszakban. A források fele vállalkozásoktól jön, harmada az állami büdzséből, majdnem 15 százaléka pedig külföldről. Összességében a pénz 41,6 százalékát kutatásra, nagyobbik részét, (58,4 százalékát) pedig kísérleti fejlesztésre használták fel 2018-ban.

Az adatok szerint egyre több helyen és többen foglalkoznak tudománnyal: a kutató, fejlesztő helyszínek száma több mint ötszázzal emelkedett meg 2010 és 2018 között, így ma már csaknem háromezer-ötszáz kutatóhely van az országban, a foglalkoztatottak létszáma tizenkétezer fővel nőtt az évtized eleje óta, több mint 66 ezren dolgoznak a tudomány területén, közülük mintegy 46 ezer fő kutató vagy fejlesztő. Az érintettek leginkább műszaki és természettudományos ágazatokban tevékenykednek, erre a két területre megy el a ráfordítások legnagyobb része, több mint nyolcvan százaléka.

A tudományos eredményeket jól mutatják a szabadalmak, melyeknek ugyancsak kedvezően változott a számuk. Bár az újonnan bejelentett szabadalmak száma csökkent (míg 2010-ben 696 volt, 2018-ban 443 kezdeményezést jelentettek be), az adott évben megadott összes szabadalom száma ugyanakkor háromezerről ötezer fölé emelkedett a KSH adatai szerint. 2018-ban összesen 28 677 szabadalom volt érvényben az országban, amely több mint kétszerese a 2010-ben rögzített 13 853-as számnak.

Több mint hatvanhatezren dolgoznak a kutatóhelyeken
Fotó: Kurucz Árpád

Az eredmények elismerését és az új tudományos kezdeményezések ösztönzését kiemelt célként kezeli a kormány, szeretnék, ha Magyarország néhány éven belül jelentősen javítani tudná a ma még csak mérsékeltnek számító innovációs tevékenységét. Ennek érdekében országszerte nyolc helyszínen hoznak létre hamarosan nagy egyetemi innovációs központokat. A cél, hogy minél több újító ötlet szülessen, és ezekből lehetőleg jó sok szabadalom, illetve piaci hasznot hozó termék, szolgáltatás vagy együttműködés alakuljon ki.

A tudományos kutatásokat jelenleg főleg a Tématerületi kiválósági program támogatásaival igyekeznek serkenteni, az idei új pályázati ciklust éppen a napokban hirdette meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Közleményük szerint a következő két év során több mint 44 milliárd forintot szánnak az egyetemi tudásközpontokra és kutatóintézetekre.

A jövő évi költségvetési tervezet számai szintén reményekkel kecsegtetik a tudományos élet szereplőit: a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapba nem kevesebb mint 137 milliárd forintot irányítanak. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2021-ben 17 milliárd forinthoz jutna hozzá, az MTA kutatóintézeteiből létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat számára pedig további, több mint 57 milliárdot irányoz elő a kormány. Utóbbi forrás kilencmilliárddal több mint az idei, ebből biztosítanának átlagosan harmincszázalékos fizetésemelést a kutatóknak.

A kormány kutatás-fejlesztési tevékenységét egyébként egy újonnan létrejött szervezet, a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács fogja ettől az évtől felügyelni, amely idén tavasszal kezdte meg a munkáját. A Palkovics László miniszter vezette testület dönt majd arról, mely kutatásokat érdemes támogatni. A miniszter azt ígéri, hogy az új finanszírozási rendszerben hatékonyabb lesz a források elosztása, a kutatások szabadsága és függetlensége pedig nőni fog.