Erős a bérleti és a befektetési kereslet a hazai kereskedelmi ingatlanok piacán

Erős a bérleti és a befektetési kereslet a hazai kereskedelmi ingatlanok piacán, erre a kínálat csak késve tud reagálni, tavaly a piac minden területén csökkent a kihasználatlansági ráta – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) először publikált Kereskedelmiingatlan-piaci jelentéséből.

A magyarországi kereskedelmi ingatlanok piacának befektetési forgalma rekordot döntött tavaly, elérte az 1,8 milliárd eurót a második fél évben lebonyolított jelentős tranzakcióknak köszönhetően – emelte ki a jelentés megállapításai közül Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője a kiadvány hétfői budapesti bemutatóján.

Hozzátette, hogy a várakozások szerint a legtöbb ingatlantípus esetén a befektetési kereslet emelkedik vagy fennmarad. A bankok vállalati hitelállományának mintegy 40 százaléka volt tavaly Magyarországon kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hitel. A kereskedelmi ingatlanok piaca több csatornán keresztül is képes hatást gyakorolni a pénzügyi rendszer stabilitására, ezért tartja fontosnak az MNB, hogy nyomon kövesse és elemezze a folyamatokat – mondta el Nagy Tamás.

Az irodapiacot tavaly is erős bérleti kereslet jellemezte, az átadások kiemelkedő volumene ellenére is tovább csökkent a kihasználatlansági ráta. Budapesten az arány az eddigi legalacsonyabbra, 7,3 százalékos szintre süllyedt, bár a fővárosban 231 ezer négyzetméternyi új irodaterületet adtak át 2018-ban, az előző évi háromszorosát.

A következő három évben továbbra is jelentős új irodakínálat várható, a meglévő állomány 13 százalékának megfelelő új terület épül Budapesten. A fővárosban és az agglomerációban található ipari-logisztikai ingatlanok kihasználatlansági rátája a valaha mért legalacsonyabb szintre, 2,4 százalékra csökkent. Az erős kereslet miatt a bérleti díjak 15 százalékot meghaladó mértékben nőttek.

Az elmúlt években csaknem 100 százalékos előbérlet mellett adtak át új ingatlanokat ebben a szegmensben; 2019-re több, még le nem kötött ipari-logisztikai terület átadása várható, de spekulatív fejlesztések nem indulnak – ismertette az MNB főosztályvezetője.

A kiskereskedelmi ingatlanok területén az elmúlt években csak korlátozott volumenű új kínálat jelent meg, a közeljövőben sem várható nagy számú új átadás. Az új kínálat hiánya és a növekvő kereslet a bérleti díjak folyamatos emelkedésével járt.

Egyre nagyobb teret nyer az online kereskedelem, de a bevásárlóközpontok létjogosultságát ez sem kérdőjelezi meg, ugyanakkor a jelentés megállapításai szerint a kereskedőknek és az ingatlantulajdonosoknak rendszeres fejlesztésekre lesz szükségük, hogy a vásárlókat továbbra is be tudják vonzani.

A korábbi időszaktól eltérően a tavalyi szállodanyitások fókuszában Budapest állt, és ez az előkészítés alatt álló projektek összetételében is megmutatkozik. A szállodaépítési aktivitás hatására a következő három évben több mint kétszer annyi szállodai szoba átadását tervezik, mint amennyi az elmúlt négy évben elkészült.

A budapesti irodabefektetések hosszú lejáratú állampapírokhoz viszonyított hozamfelára továbbra is jelentős. Tranzakcióösszeg alapján a befektetői vásárlások 65 százaléka magyar szereplőkhöz kötődött, ami kiemelkedőnek számít.

Tavaly a hazai nyilvános ingatlanbefektetési alapok nettó eszközértéke 41 százalékkal nőtt. Az alapok ingatlanbefektetéseinek nettó eszközértékhez viszonyított aránya 2018 végén 53 százalék volt, ami biztonságos szintnek tekinthető.

A kereskedelmiingatlan-piac élénkülésével 2018 folyamán nőtt a hitelintézetek kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitel-állománya, elsősorban a forinthitel-állomány növekedése miatt.

Éves összevetésben az ipariingatlan-fejlesztésekre és szállodavásárlásokra nyújtott hitelek állománya bővült leginkább, de továbbra is az irodákat és kiskereskedelmi ingatlanokat finanszírozó hitelek képviselik a legnagyobb arányt az állományon belül.

A jelentés szerint a bankok 2019 első fél évében érdemi szigorítást terveznek az üzleti célú ingatlanhitelek feltételeiben, a tervezett szigorítás fő indoka az ingatlanárak túlzott emelkedése miatti óvatosság és a banki tőkehelyzet.