Hajókkal és egy kompjárattal bővítenék a balatoni flottát

Megkezdődött a 170 napos hajózási szezon a Balatonon, a siófoki székhelyű vízi közlekedési társaság idén is 21 tóparti kikötőből indít menetrendi járatot — hangzott el nagyszombaton, az első hajó indulását megelőző sajtótájékoztatón. A Balatoni Hajózási Zrt. ötéves stratégiájának helyzetét firtató kérdésünkre Kollár József vezérigazgató kijelentette: mivel az eszközpark elavult, nagy volumenű műszaki fejlesztésre van szükség.

Befutott az idény első járata a balatonfüredi kikötőbe, ennek szólt a tisztelgés Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Kétmilliárd forintot fordított saját forrásból beruházásokra az elmúlt három évben a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart), 2018 novemberének közepére a kétmillió utasával ismét rekordot döntött, a kompok 2015-höz viszonyítva 32 százalékkal több gépjárművet és 34,5 százalékkal több kerékpárt szállítottak, nyolc és fél százalékkal nőtt a vitorláshajó-kikötők bérlőinek száma, a Marina-lánc kihasználtsága 95,3 százalékos volt – hangzott el a nagyszombaton, a Siófokról Füredre tartó Szent Miklós hajón tartott sajtótájékoztatón.

Kollár József, a Bahart vezérigazgatója a társaság idei szolgáltatási kínálatáról többek közt elmondta: a 21 tóparti települést 2019-ben 7500 személyhajójárat köti össze, 5300 séta- és a „sietős utasok” igényének kielégítésére 2300 gyorshajójáratot indítanak. Ezenkívül 245 buli- és 104 varázshajó várja a fiatalokat, illetve a kisgyerekes családokat.

– A 2016 és 2020 közötti stratégiai időszak eddigi három évében túlteljesítettük tervünket, és bár céljaink 80 százalékát megvalósítottuk, úgy gondolom, inkább az elején vagyunk teendőinknek. Mivel eszközparkunk elavult, nagy volumenű műszaki fejlesztésre van szükség. Több új hajó és egy komp is kellene, és rendbe kell tenni a kikötőinket is – sorolta a vezérigazgató. Gazdálkodásuk múlt évi helyzetére vonatkozó kérdésünkre Kollár József elmondta: a Bahart árbevétele 2018-ban meghaladta a hárommilliárd forintot, és 150 millió forint adózás előtti eredménnyel zárták az évet. A tó második, Fonyód és Badacsony közötti tervezett kompjáratáról úgy fogalmazott: vizsgálni kell a körülményeket, a 2012-ben készült tanulmányterv óta ugyanis jó néhány feltétel megváltozott.

Befutott az idény első járata a balatonfüredi kikötőbe, ennek szólt a tisztelgés
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Bóka István, Balatonfüred polgármestere (Fidesz) szerint a gőzhajózás beindulásához hasonló léptékű változások várhatók a balatoni hajózásban az állam résztulajdonossá válásával a Bahartban. – Bízunk abban, hogy ennek a történetnek siker lesz a vége, és megvalósulnak azok az álmok, remények a cég fejlesztése kapcsán, amit az önkormányzatok tűztek ki célul, de nem volt hozzá forrásuk – tette hozzá.

Balassa Balázs, a régió önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetség elnöke arról beszélt, komoly felelőssége és feladata az üdülőrégió önkormányzatainak, hogy meghatározzák a Balaton jövőképét. Megjegyezte, túl kellene lépni a szezonnyitó rendezvényeken, ha az a cél, hogy 12 hónapos turisztikai célpont legyen a Balaton. Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere úgy fogalmazott: „Ha az állami szándék valóban az, hogy fejlesztési forráshoz juttassa a Bahartot, megtartva az önkormányzati és állami tulajdonlást, valamint egyben tartva a jövőben is a céget, akkor optimistán lehet a jövőbe tekinteni.” Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere (Fidesz) arról beszélt, hogy a Balatont mint természeti kincset meg kell őrizni úgy, hogy a fejlődésnek se legyen akadálya.

Az MTI kérdéseire válaszolva Kollár József elmondta, a 2016-os balatoni kormányhatározatban a Bahart fejlesztéseire nevesített 12,6 milliárd forintos állami támogatásról még nem írtak alá támogatási megállapodást, de tudomása szerint már zajlik annak előkészítése. Beszélt arról is, hogy vita tárgya, mennyi vitorlás kellene a Balatonra, de annyi bizonyos, szükség lenne további kikötőkre, kikötőbővítésekre.