Hatékony a Fidesz társadalmi felzárkóztatási programja

Míg a Gyurcsány-koalíció homályos elképzeléseket fogalmazott meg a társadalmi felzárkóztatásról, addig az Orbán-kormány működő programokkal tesz a szegények felkarolásáért – közölte Forgács István, a Fidesz romaügyi szakértője. Hangsúlyozta: a Fidesz–KDNP kormánya adókedvezményekkel, szakképzéssel és a vállalkozásoknak biztosított forrásokkal támogatja a hátrányos helyzetű rétegeket.

Forgács István romaügyi szakértő szerint az Orbán-kormány intézkedései jelentősen hozzájárultak a társadalmi felzárkóztatás hatékonyságához Fotó: Kurucz Árpád

A kormány a napokban hirdette meg a hátrányos helyzetű térségekben és településeken működő gazdasági társaságok számára elérhető fejlesztési támogatást, amely által számos roma vállalkozás juthat forráshoz – nyilatkozta lapunknak Forgács István, a Fidesz romaügyi szakértője.

Kiemelte, hogy – szemben az MSZP–SZDSZ-kormányok segélyalapú politikájával – a nehéz körülmények között élő családok eddig nem látott mértékű támogatásokban részesülnek.

Mint ismert, a Gyurcsány Ferenc-féle baloldali tömb január elején hirdette ki azt a hat alapelvet, amelyet meg szeretnének valósítani, ha esetleg megnyerik a 2022-es választást. A szivárványkoalíció pártelnökei közül Kunhalmi Ágnes (MSZP) és Szabó Tímea (PM) beszéltek a leszakadó térségek felzárkóztatásáról és a szegények támogatásáról. Ennek kapcsán annak a többkulcsos adórendszernek a szükségességét is hangoztatták, amely az MSZP–SZDSZ kormány idején sem volt működőképes

Forgács István ugyanakkor egyedülállónak nevezte az Orbán-kormány azon intézkedését, amely inkább adómentességet biztosít a négy- vagy többgyermekes anyák számára. – Vélhetően emelkedni fog azoknak a roma és hátrányos helyzetű asszonyoknak a száma, akik élni tudnak majd a kedvezménnyel – fogalmazott.

A gyermekszegénység kezelése kapcsán a szakértő hangsúlyozta:

több százezerrel nagyobb azoknak a gyerekeknek száma, akik rendszeresen ételhez jutnak az óvodai és az iskolai évek során, illetve az ingyen tankönyv mostantól már mindenki számára igénybe vehető. Az is biztos, hogy a korábbi, bőven százötvenezer fölötti közfoglalkoztatotti létszám is azért került százezer alá, mert időközben többen tudtak az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni – mutatott rá Forgács.

A roma felzárkóztatás fontosságát a szakértő szerint európai szinten annak gazdasági vonatkozásában kell megérteni. Úgy fogalmazott: miközben Nyugat-Európában sokak szerint természetesnek kell lennie, hogy az alacsony presztízsű munkákat (jellemzően szakmunkás típusú, vagy betanított munkát) a bevándorlók és gyermekeik végezzék, diplomát pedig szinte csak az őshonos többség szerez, addig Magyarországon az ellenzéki politika számára elfogadhatatlan az a gondolat, hogy elsősorban a szakmunkás végzettség segíthet a hazai cigány és hátrányos helyzetű fiatalokon.

A szakértő szerint Magyarországnak a cigány fiatalokban kell megtalálni azt a munkaerő-tartalékot, amely a gazdaság fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges.

Mérsékeltebb becslések szerint is legalább százharminc-százötvenezer szakmával bíró embernek kellene megjelennie a következő tíz-tizenöt évben folyamatosan a munkaerőpiacon – mutatott rá a szakértő.

– Ezt a törekvést szolgálja a magyar kormány szakképzés-fejlesztése és a szakképzési oktatók bérének emelése – mondta. – A duális képzési rendszer ugyanis már idejekorán lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalok elköteleződhessenek egy-egy ágazat vagy konkrét szakma mellett.

A Diákhitel Központ Zrt. áprilistól szakképzési és felnőttképzési diákhitelt kínál a 18–55 év közöttieknek, a lányok, nők ráadásul komoly kedvezményeket vehetnek igénybe – emlékeztetett Forgács István a kormány által biztosított lehetőségekre.

Forgács István romaügyi szakértő szerint a kormány által támogatott szakképzési rendszer lehet a kulcsa a hátrányos helyzetű és roma fiatalok bevonásának a munkaerőpiacra
Fotó: Teknős Miklós

A szakértő az Európai Unió (EU) tavaly elfogadott roma stratégiájáról is beszélt. Szerinte az EU 2030-ig megfogalmazott célkitűzései között szerepel, hogy megduplázzák azoknak a roma személyeknek a számát, akik feljelentést tettek diszkrimináció miatt. Ezért az EU a roma NGO-k (nem kormányzati, politikai szervezetek) szerepét kívánja hangsúlyozni, ezeket pedig bekötné a nemzetközi, uniós NGO-khoz. A szakértő úgy látja, a diszkrimináció ellen egyértelműen fel kell lépni, az EU célkitűzései között azonban nem egységes annak a megítélése, hogy kinek és hogyan kellene cselekednie. Álláspontja szerint a megfelelő jogszabályi környezet kialakításának nemzetállami belügynek kell lennie.

– A roma NGO-k szerepe fontos, de más feladatokat is vállalniuk kellene azon túl, hogy folyamatosan a diszkriminációt próbálják tetten érni. Fontos szerepük lenne abban, hogy olyan kérdésekben ösztönözzék cselekvésre a roma közösségeket, amelyekkel eddig szinte senki sem foglalkozott.

Amennyiben elsődlegesen továbbra is csupán az emberi jogi megközelítés érvényesül, az súlyos gazdasági és társadalmi együttélési kockázatokkal járhat az unió keleti tagállamaiban – emelte ki Forgács István.