Heti terror: Törökország külpolitikai törekvései mindig is török érdeket jelenítenek meg

Mi történik, ha Törökország nem tartja magát a 2016-ban megkötött migrációs megállapodáshoz? A Hír TV Heti terror című műsorában Földi László és Horváth József, biztonságpolitikai szakértők elemezték a törökországi helyzetet.

Forrás: Hír TV2019. 09. 12. 16:39
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mi történik, ha Törökország nem tartja magát a 2016-ban megkötött migrációs megállapodáshoz? A Hír TV Heti terror című műsorában Földi László és Horváth József, biztonságpolitikai szakértők elemezték Törökország fenyegetését és lehetséges következményeit.

Törökország egymillió szír menekült visszatelepítését tervezi Szíriába és ha nem kap ehhez nemzetközi segítséget, akkor megnyitja az utat a migránsok előtt Európa felé – fenyegette meg az Európai Uniót a múlt hét végén, Recep Tayyip Erdogan török államfő. A török és az amerikai hadsereg ezután nem sokkal, közös járőrözésbe kezdett Szíria északkeleti térségében, ahol biztonsági övezetet akarnak kialakítani.

Az Egyesült Államok és Törökország augusztusban állapodott meg arról, hogy közös műveleti központot alakítanak a régióban, amelyet még a kurd haderő ellenőriz. A török elnök célja, hogy eltávolítsa a térségből az általa terroristáknak tartott szíriai kurd erőket, illetve gátat vessen a menekültáradatnak.

Mennyire kell komolyan venni a török államfőt, csak fenyegetőzik vagy tényleg rászabadítaná a migránsokat Európára, mit gondolnak?- kérdezte Déri Stefi műsorvezető.

Én azt mondanám, hogy Törökország külpolitikai törekvései mindig is abszolút török érdeket jelenítenek meg, ez több évszázados történetre nyúlik vissza, ma sincs másképp. Tulajdonképpen Törökország az Egyesült Államokkal eldönti, hogy kiszakít egy darabot Szíriából és ott mindenféle védelmi rendszereket hoz létre. Ez azért döbbenetes hír, mert nincs mögötte ott, hogy a szír kormánnyal egyeztetve, ugye, ha ez ott lenne akkor azt mondom, hogy rendben van, kurdok ellen vagy mellett teljesen mindegy, akkor van joga ezen spekulálni. Ha kicsit profán akarok lenni azt mondanám nagyon kíváncsi lennék Ankara mit szólna ahhoz, hogy ha a bolgárok úgy döntenének, hogy a Boszporusz európai oldalát, tehát Isztambulnak az európai részét annektálnák és hídpénzt szednek azoktól, akik ázsiai oldalról próbálnak átjönni, lehet, hogy nem pontos a példa, de jól jelzi, hogy Törökországnak a szava csak olyan értelemben kezelhető, ami a török politikát, a török érdekeket képviselni tudja, mindaz ami ezen túl van az őt egyáltalán nem érdekli és a pillanatnyi érdekei mellett dönt és határoz.

– mondta Földi László, biztonságpolitikai szakértő.

Mit szól ehhez Szíria? – kérdezett közbe Déri Stefi, műsorvezető.

Hát, hogy igazából mit szól hozzá az egy harmadrangú kérdés, ebben a játszmában Szíriának nem osztanak lapot, az az érdekes, hogy mit szól hozzá az Egyesült Államok, mit szól hozzá Oroszország, mit szól hozzá Kína, mit szól hozzá Irán, mit szól hozzá adott esetben Izrael és a kulcskérdés igazából az, hogy mit szólhat hozzá az Európai Unió mert az elmúlt napokban ugye hallottuk azt, hogy nem a magyar kerítés állította meg a migránsokat 2015-ben, hanem a 16-os EU-Török megállapodás. Most pontosan látjuk azt, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetbe került Európa, hiszen Törökország megteheti, hogy globális játékossá léphessen elő a térségben, meg is van hozzá a katonai ereje a gazdasági háttere, ehhez képest az Európai Unió csak pénzzel tudja megvásárolni a biztonságát és Törökországnak a kezében sajnos fogólapok vannak, tehát képes arra, hogy azt mondja az Uniónak, hogy most én egymillió embert elengedek Európa felé és akkor hat hónap múlva megbuknak az Európai Uniós kormányok vagy pedig én majd áttelepítem őket Szíriába, ami zárójelben valójában arról is szól, hogy Törökország nem szeretné azt ami Irakban megtörtént, hogy önálló autonóm kurdisztáni terület jött létre és ezt Szíriában már nem szeretné. – mondta Horváth József, biztonságpolitikai szakértő.

 

A műsor második részében szakértőink a következő témát elemzik:

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség 2017-ben kimenekített Oroszországból egy Kremlbe beépített, Oleg Szmolenkovként megnevezett ügynököt – ezt hozta nyilvánosságra a CNN amerikai hírtelevízió. A szerző szerint a beépített ügynöknek arról voltak információi, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozást, személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el. A CNN riportja továbbá rámutatott, a kimenekítésre azért került sor, mert Donald Trump amerikai elnök államtitkokat fedett fel, amikor 2017 májusában a Fehér Házban fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert. A riport szerint az Egyesült Államok még évtizedekkel ezelőtt beszervezett egy orosz kormányzati tisztségviselőt, aki később befolyásos pozíciót töltött be a moszkvai kormányzatban és bejárása volt Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is.

Lavrov a cikk megjelenése után azt mondta, a Trumppal folytatott megbeszélés során senki senkinek nem árult el állami titkot. Azt is hozzáfűzte, hogy sohasem találkozott Szmolenkovval. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pedig úgy fogalmazott, a jelentések tényszerűen nem igazak.

A teljes adás ITT tekinthető meg.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.