Hivatalos: Brüsszel eljárást indított a gyermekvédelmi törvény miatt

Az Európai Bizottság két LMBTQ-témájú kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben csütörtökön. Lengyelországot ugyancsak az uniós bíróságra citálhatják az LMBT-mentes övezetek miatt. A magyar ügyben Brüsszel szokatlan gyorsasággal zavarta le a jogi eljárás indítását megelőző párbeszédet.

2021. 07. 15. 12:24
null
epa08711330 European Commission President Ursula von der Leyen adjusts her protective mask before delivering a statement ahead of the second face-to-face EU summit since the coronavirus disease (COVID-19) outbreak, in Brussels, Belgium, 01 October 2020. EPA-EFE/JOHANNA GERON / POOL Fotó: Johanna Geron Forrás: EPA
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvény egyes rendelkezései miatt. Az uniós testület erről friss sajtóközleményében, a júliusi „eljáráscsomag” ismertetésekor tájékoztatott.

Magyarország mellett Lengyelországgal szemben is jogi eljárás indul LMBTQ-ügyben.

Hazánk esetében az EB az egyenlőség, valamint az alapvető jogok érvényesülését kérdőjelezi meg a törvénnyel kapcsolatban, továbbá – egy másik kötelezettségszegési eljárás keretében – abban is lehetséges jogsértést lát, hogy Magyarországon az LMBTQ-tematikájú mesekönyvekben fel kellett tüntetni, hogy az a „megszokottól eltérő viselkedésformát tartalmazó” kiadvány.

Legalább hat uniós jogszabállyal összefüggésben nevezik ellentétesnek a magyar gyermekvédelmi szabályozást.

Ezek között az audiovizuális szolgáltatásokról és az e-kereskedelemről szóló irányelvek, valamint az általános adatvédelmi rendelet is szerepel. Az Európai Unió Alapjogi Chartáját is idézik: a testület szerint a rendelkezések az emberi méltóság, a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadsága, a magánélet tiszteletben tartása, valamint a diszkriminációmentesség elveit sérthetik.

Az uniós bizottság Lengyelországgal kapcsolatban kifogásolja az úgynevezett LMBT-mentes zónák létét, s azt, hogy Varsó ez idáig nem válaszolta meg kielégítően az azokkal kapcsolatos aggályokat.

Von der Leyen betartotta az ígéretét

Lapunk is cikkezett róla, hogy a gyermekvédelmi törvény hatalmas hullámokat vert fel az EU-ban: téma volt az állam- és kormányfők júniusi csúcstalálkozóján, majd az Európai Parlament is vitát rendezett róla. Emlékezetes, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szokatlanul élesen fogalmazott a magyar jogszabályról, azt többször szégyenteljesnek nevezte. A német politikus már az elmúlt hetekben ígéretet tett rá, hogy az EU jogi eszközökkel lép majd fel a szabályozás ellen.

Ursula von der Leyen Fotó: Johanna Geron/EPA

A közelmúltban levélváltás is történt Brüsszel és Budapest között a törvény miatt. Mint azt Varga Judit igazságügyi miniszter nyilvánosságra hozta, a kormány – a szokásos két hónaptól eltérően – egy hetet kapott a bizottságtól a válaszadásra, ami június 30-ig meg is történt. Az EB csütörtökön az eljárást megelőző párbeszédnek nevezte a levelezést, s emlékeztetett: mostantól mindkét tagállamnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság szerdán elküldött felszólítólevelére – utóbbi a hivatalos jogi eljárás első lépcsőfoka. Árulkodó az is, hogy a június közepén elfogadott, pedofília elleni szabályozás

mindössze hetek alatt akadt fenn a szerződések felett őrködő Európai Bizottság rostáján.

A jogi eljárások indítását fő szabály szerint lényegesen hosszabb párbeszéd előzi meg a tagállamok és Brüsszel között.

A jogvita a magyar helyreállítási terv elfogadásának időpontjára is hatással van. Az Európai Bizottságnak hétfőig kellett volna zöld jelzést adnia az uniós járványügyi alap forrásainak felhasználásáról szóló tervezetre, ami elmaradt. Mint kiderült, a szakmai egyeztetések konstruktívan haladtak,

Von der Leyen már júliusban Magyarországra utazott volna,

hogy hivatalosan is felkarolja a helyreállítási tervet. A gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt ugyanakkor az EB félretette a pusztán gazdasági alapú érveket.

„Az uniós intézmények erőteljes nyomást helyeztek Magyarországra, hogy engedjük be az LMBTQ-aktivistákat a magyar iskolákba és óvodákba.

Ki akarják kényszeríteni, hogy beengedjük a szexuális propagandát a gyermekeink közé. Most ezért húzódik a csomag elfogadása. A magyar helyreállítási csomaggal semmilyen gazdasági, szakmai problémájuk nem volt” – vélekedett Varga Judit a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében szerdán.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.