Horvát külügyminiszter: Erőteljes Európa a célja a horvát EU-elnökségnek

Erőteljes Európát akar a kihívásokkal teli világban az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét a jövő év első hat hónapjában betöltő Horvátország kül- és Európa-ügyi minisztere.

Gordan Grlic-Radman csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást. A Stratégiai Tanulmányok Intézetének Erős Európa – nagy kihívások. A horvát uniós elnökség prioritásai című rendezvényén azt mondta, nagyra értékelik, hogy a magyarok támogatták őket 2011 első felében, abban a kulcsfontosságú időszakban, amikor sikeresen lezárultak Horvátország csatlakozási tárgyalásai.

Azt hangoztatta, hogy a magyarok és a horvátok barátsága több mint 800 éves. A két nép köteléke erős és elszakíthatatlan – fűzte hozzá.

Gordan Grlic-Radman jelezte, hogy Horvátország még csupán hat éve tagja az uniónak, és először tölti majd be az elnökségi pozíciót.

Azt mondta, hogy a közös múltra, a keresztény civilizációra, a demokráciára és az egyenlőségre alapozva le kell győzni a külső és a belső akadályokat, nem szabad azonban idealista álmodozásba merülni.

Négy pillérre kívánnak támaszkodni – közölte a horvát miniszter. Olyan Európát akarnak, amely bővül, amely összeköt, amely oltalmazza a külső és a belső határokat, valamint amely befolyásos – sorolta.

Az előadás utáni beszélgetésen Varga Judit igazságügyi miniszter azt hangoztatta, hogy magyaroknak és horvátoknak közös a történelmük és a szokásrendszerük, a két nép beszéli egymás nyelvét. A közép-európai értékek egyre markánsabban jelennek meg az európai politikában – tette hozzá.

Viszont – mint fogalmazott – sokszor blokkban kezelnek minket, és az apró színeinket, a kontextusainknak a finomságát azt kevésbé értik.

Varga Judit kiemelte, hogy Magyarország és Horvátország egyaránt kiváló portfóliót kapott az Európai Bizottságban. Ez is igazolja Közép-Európa súlyának növekedését – vélekedett.

Gordan Grlic-Radman azt mondta, hogy Nagy-Britannia kilépése az unióból nagy érvágás lesz a költségvetésnek. A magyar igazságügyi miniszter ezzel egyetértve hozzáfűzte, hogy a biztonságpolitikában is rések keletkeznek.

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős korábbi tagja azt mondta, ha cinikusan fogalmazna, a bizottságnak annál jobb, minél kevésbé van elnökségi program, mert ennek az intézménynek általában megvan a saját menetrendje, amelyet megpróbál átnyomni az elnökségen.

A Jean-Claude Juncker vezette szervezet – amelynek ő is tagja volt – talán legkevésbé sikerült újításának az alelnökök elszaporodását, valamint az alelnökök és a biztosok közötti viszony tisztázatlanságát nevezte. Ezt azonban az Ursula von der Leyen vezette bizottság is átvette, ez is kihívás lesz a horvát elnökségnek – jegyezte meg.

Navracsics Tibor azt mondta, hogy Horvátországnak alapvetően pozitív az imázsa az unióban, és ezt megerősítheti a soros elnökség idején. Egyúttal páratlan kulturális lehetőség is lesz ez a hat hónap, valamint esély arra, hogy erősödjön a kapcsolat a többi közép-európai országgal – hangoztatta a korábbi biztos.

A Prőhle Gergely, a Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója által moderált beszélgetés során Györkös Péter, Magyarország berlini nagykövete kiemelte, hogy a horvát elnökség azért lesz kihívás, mert választási évet követő január 1-jével veszi kezdetét.

Koltay András, az egyetem rektora arról beszélt, hogy a közép-európai népek hosszú közös történelme bővelkedik az izgalmas fordulatokban.

A szervezők azt írták: a rendezvény célja, hogy a résztvevők azonosítsák Közép-Európa érdekeit a mai Európa-politikában, egyúttal megkíséreljék felvázolni a jövő év várható fejleményeit is.