Karácsony parkolási rendszerét még nem ellenőrizte az ÁSZ

Már a 2014-2017 közötti időszakban is voltak hiányosságok a zuglói önkormányzat tevékenységében az Állami Számvevőszék utóellenőrzése szerint. Az ÁSZ által most nyilvánosságra hozott dokumentumban azonban még nem vizsgálták a milliárdos parkolási botrányt, a 2017-2019 közötti időszakot.

2019. 06. 05. 8:48
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

- Az Állami Számvevőszéki utóellenőrzéssel sem lett tisztább a kép a milliárdos vesztességet okozó zuglói parkolási ügyben – reagált Tarlós István a Magyar Nemzetnek az ÁSZ által tegnap nyilvánosságra hozott dokumentumra. Budapest főpolgármestere a jelentés kapcsán kihangsúlyozta: az utóellenőrzés során azt nézték meg, hogy az ÁSZ által korábban tett javaslatok – a 2015-ös, 16-os észrevételek -, hogyan teljesültek. A parkolási botrány időszakában, a 2017-es, 2018-as, 2019-es időszakra vonatkozóan nem végzett vizsgálatot az állami szervezet. Tarlós István lapunk kérdésére, hogy korábban ő szorgalmazta, hogy az ÁSZ vizsgálja meg a baloldal főpolgármester-jelöltje, Karácsony Gergely vezette kerületben a polgármester által ellentmondásosan kommunikált parkolási ügyet, leszögezte: tudomása szerint zuglói képviselők fordultak a számvevőszékhez, ő pedig az ÁSZ munkáját sem minősíteni, sem értékelni nem szeretné.

Az ÁSZ honlapján található sajtóközlemény szerint: Az Állami Számvevőszék 2017-2018-ban elvégezte az összes budapesti kerület – köztük Budapest XIV. kerületének, Zugló önkormányzata, valamint a XV. kerületének, Rákospalota, Pestújhely és Újpalota önkormányzata – korábbi ellenőrzésének az utóellenőrzését. És lezárta a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt., és a Zuglói Filharmónia Nonprofit Kft., illetve a Palota-15 Rehabilitációs Közfoglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. ellenőrzését is. Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke a közleményben úgy fogalmaz: a megkereséseket, kezdeményezéseket az ÁSZ minden esetben jelzésként kezeli, ellenőrzései tervezése során azokat a kockázatelemzési rendszerébe beépíti, figyelembe veszi és hasznosítja. – Amennyiben egy jelzéssel bűncselekményre utaló gyanú kerül az ÁSZ látókörébe, az ilyen ügyeket az ÁSZ átteszi az eljárásra/intézkedésre jogosult illetékes állami hatósághoz, a vonatkozó törvényi előírásnak megfelelően – közölte az alelnök.

Az ÁSZ utóellenőrzéséről nyilvánosságra hozott dokumentum szerint: „Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata vagyongazdálkodása szabályszerűségének utóellenőrzése során megállapította, hogy az intézkedési tervben meghatározott feladatok jelentős részét végrehajtotta.” Azonban az is olvasható a jelentésben, hogy a zuglói önkormányzat az intézkedési tervben meghatározott hét feladatból hármat határidőben, kettőt határidőn túl, egyet részben, egyet nem hajtott végre. Az intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról a jogszabályban előírt nyilvántartást nem vezette. A korábbi ellenőrzés megállapításai kapcsán végzett utóellenőrzés – a 2015. március 11. és 2017. március 16. közötti időszakot figyelembe véve – a jegyző által az ÁSZ részére megküldött intézkedési tervben foglalt feladatok megvalósításának ellenőrzésére fókuszált. A dokumentumban nem szerepel megállapítás és adat a 2017-es év egészére, valamint a 2018-as és 2019-es évre sem, azon időszakra, amelyben a milliárdos vesztességet termelő kerületi parkolási botrány történt, történik.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.