Kásler Miklós: Az egészségügyben tervezett struktúraátalakítást végre fogjuk hajtani

Az egészségügyben tervezett struktúraátalakítást végre fogja hajtani a kormány – mondta az emberi erőforrások minisztere kedden az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtti éves meghallgatásán.

Kásler Miklós egyben kategorikusan cáfolta azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a kormány kórházbezárásokra készülne. A miniszter a bizottság előtt hosszasan beszélt a kormány családokat segítő intézkedéseiről és az egészségügyben eddig megtett lépésekről.

Közölte, 2018-ban 1854 milliárdot költött a kormány a családok támogatására, idén pedig 2004 milliárd forintot fordítottak erre a célra. Ez év elején bevezették a gyermekek otthongondozási díját és emelték az ápolási díj mértékét.

A tárcavezető a családvédelmi akcióterv lépéseit ismertetve elmondta, 2020. január 1-jével elindul a nagyszülői gyed, és bevezetik a négy- vagy többgyermekes anyák szja-mentességét is.

A jövő évi költségvetés 2228 milliárd forintot biztosít a magyar családok támogatására, ez az összeg a pénzbeni ellátásokból, az adókedvezményekből, a gyermekeseket segítő szolgáltatások támogatásából, az otthonteremtési program és a családi akcióterv forrásaiból tevődik össze.

Utóbbi kapcsán elmondta, a babaváró támogatást csaknem 51 ezer házaspár igényelte, a megkötött szerződések száma közel 40 ezer, a szerződési összeg pedig 379 milliárd forint. A nagycsaládosok autóvásárlási támogatására több mint 20 ezer kérelem érkezett, kétezer esetben már a folyósítás is megtörtént ötmilliárd forint értékben – ismertette.

A miniszter beszámolt arról is, hogy idén 2,6 millió nyugdíjas, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülőnek tudtak nyugdíjprémiumot fizetni. Az egészségügyről szólva Kásler Miklós elmondta, a megtett intézkedések célja, hogy növekedjen az emberek egészségben eltöltött éveinek száma. Ezt a célt szolgálja az öt nemzeti program, amelyek a népegészségügyi intézkedések vázát is jelentik.

Az országos vastagbélrákszűrési programról a tárcavezető azt mondta, 524 ezren kaptak szűrésre felszólító levelet, közülük 136 ezren küldtek vissza mintákat. A laboreredmények alapján 11 ezer embernek kellett kolonoszkópiás vizsgálatra mennie, ezeken 1793 esetben rákmegelőző állapotot, több mint kétszáz esetben rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak.

A miniszter hozzátette: reméli, hogy a következő években jóval többen vesznek részt ezeken a szűrővizsgálatokon, hiszen az 50-70 évesek átszűrtsége el kellene, hogy érje a 75 százalékot.

Kásler Miklós kitért arra, tökéletesen működik az alap-, a járóbeteg- és a sürgősségi ellátás egysége, folyamatos a mentőállomások felújítása, építése és új mentőgépkocsik beszerzése, több finanszírozást kapott a traumatológiai és az érsebészeti ellátás.

Molnár Ágnes (Fidesz) hozzászólásában kiemelte, jelentős lépések történtek az egészségügyben Kásler Miklós minisztersége alatt. Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt mondta, 2010 óta 2,5-szeresére nőttek a családtámogatások, ami európai viszonylatban GDP-arányosan egyedülálló.

Zombor Gábor (Fidesz) szerint üdvözlendő a traumatológia és az érsebészet területén véghez vitt struktúra- és finanszírozásátalakítás, amely megoldja a kórházak financiális problémáit.

Lukács László György (Jobbik) egyebek mellett azt kérdezte, igazak-e az alapellátás és a patikák államosításáról, valamint a kórházbezárásokról szóló információk.

Az ellenzéki képviselő szerint a kormány által emlegetett paradigmaváltás a demokratikus berendezkedésről egy posztkommunista berendezkedésre való áttérés, ahol mindent az állami központi hatalom akar megmondani.

Zombor Gábor és Selmeczi Gabriella is visszautasította az államosítást firtató felvetést. A kormánypárti politikusok szerint a Fidesz-KDNP-frakció be sem fogadna olyan indítványt, előterjesztést, amely erről szólna.

Korózs Lajos, a bizottság szocialista elnöke azt mondta, későn indult el a vastagbélrákszűrési program, továbbá azt firtatta, mi lesz a sorsa a krónikus kórházi osztályoknak, illetve lesz-e átfogó béremelés a szociális ágazatban.