Ki lesz képes korlátozni a közösségi hálókat?

Hiányzik a kiszámítható szabályalkalmazás, nincs garanciája az eljárásoknak, a tartalommoderálás átláthatatlan – mindezek miatt joggal éri egyre több kritika a techóriásokat. Kérdéses azonban, hogy ki lesz képes mindezen érdemben változtatni – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szikora Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatója.

Forrás: unsplash.com

– A választási kampány során a technológiai vállalatoknak a leginkább háttérbe kellene vonulniuk, és a közéleti vitákba való beavatkozás terén a teljes tartózkodás lehetne elfogadott – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szikora Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatója, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy Varga Judit hétfőn bejelentette: tavasszal javaslatot fog előterjeszteni a nagy technológiai vállalatok hazai működésének szabályozására.

Az igazságügyi miniszter, aki korábban maga is tapasztalta, hogy a Facebook korlátozta bejegyzései elérését, hétfőn lapunknak elmondta: a kormány célja, hogy az alkotmányos keretek számonkérhetők legyenek a Magyarországon tevékenykedő techóriásokon, nehogy áljogrendszerek vagy párhuzamos jogrendszerek alakuljanak ki. – Nem lehetnek államként fellépő szereplők a techóriások csak azért, mert a szolgáltatásaik révén a társadalom széles tömegeit képesek befolyásolni algoritmusaik útján – fogalmazott a tárcavezető.

– Miután maguk a platformok igen hatékony eszköznek bizonyultak a választási eredmények alakításában, nyilvánvaló, hogy a közéleti viták formálására ennél is nagyobb hatással lévő szereplők maguk a közösségi oldalak üzemeltetői

– erősítette meg lapunknak Szikora Tamás is, aki szerint a technológiai vállalatok aktív részvétele a politikai hatalom alakításában nemkívánatos, bizonyos esetekben, például a gyűlöletbeszéd elleni fellépésben ugyanakkor szükséges a beavatkozásuk.

Már a 2016-os amerikai elnökválasztást követően is nagy botrány volt a választás eredményének állítólagos befolyásolása miatt, a mostani események erre csak rátettek egy lapáttal, és felerősítették azokat a hangokat, amelyek a közösségi oldalakat érintő szabályozásért kiáltanak – hívta fel a figyelmet a techóriások befolyásolási erejére Szikora Tamás.

– A platformok hatalma óriásira nőtt, így az a kérdés, hogy ki, mikor és milyen formában lesz képes a jelenlegi állapoton érdemben változtatni, de ez most még nehezen megválaszolható

– fogalmazott a szakértő. Kifejtette: a platformok tartalomkezelési gyakorlatára nézve Németország 2017-ben fogadott el törvényt, ami elsődlegesen a gyűlöletkeltő tartalmak azonnali eltávolítását írta elő, igen jelentős, ötvenmillió euró összegig terjedő bírság kiszabásával fenyegetve a szolgáltatókat. Az audiovizuális médiát szabályozó uniós irányelv pedig a videómegosztó platformokat kötelezi a felületükön megjelenő jogsértő tartalmak korlátozására. A digitális platformokat szabályozni szándékozó uniós javaslatcsomag egyik eleme kifejezetten a közösségimédia-felületekre vonatkozik. Azt kívánja szabályozni, hogy a náluk megjelenő tartalmakat hogyan kezeljék, moderálják a szolgáltatók.

– A normatív követelmények megalkotására irányuló szándék tehát látható, a kérdés sokkal inkább az, hogy alkalmas-e a valóban releváns probléma felszámolására, illetve mennyiben lesz kikényszeríthető, számonkérhető a szolgáltatókon – vélekedett Szikora Tamás.

Az NKE kutatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi oldalak tartalomkezelési gyakorlatát leginkább azért érheti kritika, mert a tartalmak eltávolítását, illetve az elérés és a láthatóság korlátozását homályosan megfogalmazott – és ebből adódóan igen széles skálán értelmezhető – szabályok alapján végzik.

– Jogos kritikaként fogalmazható meg, hogy hiányzik a kiszámítható szabályalkalmazás, nincs garanciája az eljárásoknak, a tartalommoderálás pedig átláthatatlan.

A Facebook által felállított ellenőrző testület ezen kíván változtatni a garanciák beépítésével, a testület eljárása viszont nem tudja biztosítani, hogy a döntéshozatal gyors legyen, pedig az online térben zajló kommunikáció tekintetében ez kiemelten fontos lenne – fejtette ki a szakember.