Klímapolitikai Intézet: a magyarok nagy része aggódik a klímaváltozás miatt

A Századvég által készített felmérés alapján az emberek elsöprő többségét foglalkoztatja a klímaváltozás. A válaszadók 90 százaléka a koronavírus-járvány kitörése előtt és azt követően is valamilyen mértékben aggasztónak tartotta a klímaváltozást és a globális felmelegedés problémáját – derül ki a Klímapolitikai Intézet közleményéből.

A fiatalok környezettudatos vásárlási és fogyasztási szokásainak kialakítása kiemelt jelentőséggel bír a hosszútávú környezetvédelem jegyében Forrás: unsplash

Közel egy éve annak, hogy a koronavírusjárvány megjelent Magyarországon. A világ ez idő alatt sokat változott, a nemzetközi és a hazai közbeszédet is a betegséggel kapcsolatos aggodalmak határozták meg. A klímaváltozást érintő nyugtalanság azonban a pandémia ellenére sem csökkent Magyarországon – hangsúlyozza a Klímapolitikai Intézet közleményében.

Mint írják, érdemes kiemelni, hogy

az aktív középkorúak – azok, akik talán a legtöbbet tehetik a probléma megoldása érdekében – kevésbé tartanak a klímaváltozástól, mint a fiatalok és az idősek.

Érdekesség továbbá, hogy nem a magasan képzett, jól kereső, városi, fővárosi értelmiség aggódik leginkább a klímaváltozás miatt, hanem azok az alacsonyabb jövedelmű, vidéki, kistelepülésen élők, akik feltételezhetően közelebbi kapcsolatban állnak a természettel, és akik például a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásaival közvetlenül is találkozhatnak.

A kutatásba vont személyek túlnyomó többsége, vagyis 82 százalék látta úgy: a klímaváltozás kisebb-nagyobb mértékben már ma is megnehezíti a magyar emberek mindennapjait.

Még többen, 94 százalékban voltak azok, akik úgy nyilatkoztak, ha nem változik a helyzet, akkor a klímaváltozás valamilyen mértékben a következő generációk életét is nehezebbé fogja tenni.

Az intézet szerint fontos, hogy

a jelenlegi és a jövőbeni helyzetről borúsan gondolkodók aránya is érezhetően nőtt az elmúlt időszakban.

A vizsgálat további tanulsága, hogy a vidéki, kistelepülési környezetben lakók látták a leginkább úgy: a klímaváltozás már a jelenben és a várható jövőben is nehézséget okoz. Ez alátámasztja a Klímapolitikai Intézet álláspontját, miszerint a környezetváltozást elsősorban nem kívülről, globálisan, például nemzetközi egyezményeken keresztül, hanem belülről, lokálisan, a helyi problémák és lehetőségek ismeretében, a helyi viszonyokra adott célzott válaszokkal, és a közvetlenül érintettek bevonásával lehet hatékonyan kezelni.

Összességében az látszik, hogy a klímaváltozás a koronavírus-helyzet ellenére továbbra is fontos ügy. A megkérdezettek 72 százaléka állította, érdeklődése a téma iránt a járványhullám ellenére sem változott, 17 százalékuk szerint még nőtt is. Az emberek 77 százaléka szerint a koronavírus-járvány és a globális felmelegedés között nincs összefüggés, 16 százalékuk viszont lát kapcsolatot a betegség megjelenése és a klímaváltozás között – zárul a Klímapolitikai Intézet közleménye.

Kerekes Györggyel, a Klímapolitikai Intézet szakmai igazgatójával készült interjúnk ide kattintva olvasható, az általa nemrég megjelent tanulmány, amelyben arról ír, hogy nemzeti célrendszerre van szükség a klímaválság elleni harcban is, a linkre kattintva érhető el.