Kopik a Momentum ártatlanimázsa

A politikai színtéren új erőként feltűnt és az érintetlenségével kampányoló Momentum számos ismert arca és vezetője kötődik a régi baloldali pártokhoz. Az MSZP-vel és a DK-val való budapesti együttműködést információnk szerint az is motiválta, hogy a külföldi liberális körök politikai és anyagi támogatását az ellenzéken belül már a Momentum élvezi.

A Momentum visszahozná az MSZP-SZDSZ-kormányok idején hatályban volt SZJA-kulcsokat, és az ingatlanok után is közterhet fizettetne Fotó: Havran Zoltán

A hazai és nemzetközi liberális körök mára egyértelműen a Momentum mellett tették le voksukat, az alig több mint két éve a budapesti olimpiai rendezés megtorpedózásával reflektorfénybe került urbánus pártban látják az ellenzék jövőbeli vezető erejét. Információnk szerint az egykori SZDSZ értelmiségi holdudvarának nagy része is beállt az unió liberális pártcsaládjához (ALDE) tavaly novemberben csatlakozott a Momentum mögé, s úgy tudni, jelentős külföldi pénzek futnak be a párthoz különböző külföldi szervezetektől és lobbicsoportoktól, amelyek már nem a többszörösen lejáratódott régi baloldalba helyezik a bizalmukat, hanem az erősödő kis pártba, amelynek támogatottságát a fővárosban a Nézőpont Intézet 13 százalékon mérte a múlt héten.

Bár a Momentum – hasonlóan az LMP-hez, amely 2010-ben már a parlamentbe jutott – azzal az üzenettel kampányol, hogy még nem voltak hatalmon, nincsenek kétes ügyeik, és valami újat képesek hozni a hazai politikába, mégis az MSZP-vel és a DK-val szövetkeznek Budapesten az őszi önkormányzati választásokra. Miután ez kiderült, a pártban belső konfliktusok robbantak ki. Múlt héten például a kommuniká­ciós igazgatójuk, a momentumos körökben elvhű liberálisként számontartott Naszádos Zsófia jelentette be azonnali hatállyal történő lemondását. A párt sajtóosztálya akkor tagadta, hogy a régi baloldallal vállalt együttműködése miatt távozott Naszádos.

Az uniós listát vezető Cseh Katalin korábban a Bajnai-féle alapítványban is felbukkant
Fotó: Havran Zoltán

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a párt két képviselőjelöltje a Momentum európai parlamenti választási listájának élén több szállal is kötődik a régi baloldali pártokhoz. A listavezető Cseh Katalin – akit az ALDE egyik kampányarcának is választottak – korábban Bajnai Gordon Haza és Haladás Alapítványában bukkant fel, valamint az Egymillióan a sajtószabadságért csoportban, amelyet Juhász Péter, az Együtt későbbi elnöke vezetett. Donáth Anna családi háttere folytán kapcsolódik a szocialista elithez, hiszen apja Donáth László evangélikus lelkész az MSZP parlamenti képviselője volt egykor. Soproni Tamás, a Momentum alelnöke pedig az Együtt–PM–MSZP–DK közös jelöltje volt Budapest VI. kerületében a 2014-es önkormányzati választáson.

Bár alig több mint két éve tűnt fel a közéleti porondon a párt, már az első választási kampányuk után szabálytalanságokat állapított meg az Állami Számvevőszék. Félmilliárd forint állami támogatással nem tudtak elszámolni, a számlák egy részét az április 8-i választás után állítottak ki, más bizonylatoknak pedig a pénzügyi teljesítése vagy a fizetési határideje esett a választás utáni időpontra.

Kutyából szalonna

– A Momentum népszerűsége a tavaly áprilisi választás óta nem növekedett, s a korábban bekebelezni remélt LMP-szavazók sem bukkantak fel, az SZDSZ-es imázs és a nem is tagadott Soros-barátság pedig komoly visszatartó erő lehet a szavazók számára – értékelt a Magyar Nemzetnek Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője. Mint rámutatott, a kezdetben harcosan tagadott liberális elköteleződés ma már az európai liberálisokkal kötött szövetségben csúcsosodott ki, a hazai baloldal megvetése pedig – a vezetők ígéretével ellentétesen – az európai parlamenti választás előtti budapesti alkuvá módosult. – Miután a Momentum hírnevet szerzett magának az olimpiai álom meggyilkolásával, mára teljesen beleszürkültek az ellenzékbe, hiszen ugyanaz a dilemmájuk, mint a többi baloldali törpepártnak, ugyanazon szűk választói csoport – az egyetemvárosi fiatal szavazók – voksaiért versenyeznek – jelentette ki lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus kifejtette: a momentumosok már nem képesek úgy tematizálni a közbeszédet, mint a Nolimpia idején, s látni, hogy ugyanolyan kérdésekre ugyanolyan válaszokat adnak, mint elődeik: az Együtt, az LMP vagy a Párbeszéd.