Köves Slomó: Lejáratja magát a baloldal a Jobbikkal

Saját magát járatja le a baloldal azzal, hogy szövetségre akar lépni az antiszemita Jobbikkal – közölte Köves Slomó az ECHO TV A nyolcas című műsorában. A Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija számára az is érthetetlen, mit keres a párt parlamentben. Karácsony Gergely azon megnyilatkozására, miszerint zsidókat listázni nem nácizmus Köves Slomó úgy reagált: egy tisztességes embernek nem kell felkészülnie arra a kérdésre, hogy a zsidók listázása elfogadható kijelentés vagy sem. Szerinte a valódi kérdés, hogy van-e erkölcsi alap az összellenzéki induláshoz vagy sem.

Forrás: ECHO TV2019. 02. 18. 13:31
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Maga a holokauszt, mint a nyugati civilizáció összeomlásának egy szimbóluma, az a fajta kiüresedés, amely – lassan 80 évvel később – egy olyan helyzetbe viszi Európát, a nyugati civilizáció bölcsőjét, hogy föltegye a kérdést saját magának, miszerint tulajdonképpen mi a saját létjogosultsága és ennek megfelelően válaszoljon azokra a világkrízisekre, mint pl. a migrációs válság – magyarázta Köves Slomó, aki szerint ezek az események összefüggésben állnak egymással.

A vezető rabbi szerint amikor Nietzsche jóval a második világháború előtt azt mondta: „Isten halott”, akkor valami olyasmire gondolt, amely aztán végkifejletként megjelent a II. világháborúban és annak egyfajta szimbólumában a holokausztban. Úgy véli: óhatatlanul önkivégzéséhez vezet az a fajta kiüresedés, amely megkérdőjelezi az alapértékeket, és az a fundamentalista liberalizmus, amely azt mondja, hogy minden értékmeghatározás a saját döntésünkön múlik és nincsenek abszolút, determinált értékek.

Így aztán a XXI. századi kihívások összefüggésben vannak a holokauszttal és a XX. századdal egyaránt – összegezte az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) egyik alapítója.

Manapság sok szó esik a demográfiáról és arról, hogy a nyugati világ egy nagyon komoly kihívás elé kerül azzal, hogy egyszerűen nincsen utánpótlás. Ez gazdasági kihívást is jelent, mivel nem lesz, aki eltartson majd bennünket, amikor megöregszünk, és ha nem lesznek gyerekeink, nem lesz következő nemzedék. Ez is összefüggésben van egy értékválsággal

- fejtette ki.

Ha minden a jólétről szól, akkor miért kellene áldozatot hozni azzal, hogy elkötelezem magam egy házassággal és gyerekeket vállalok – tette fel a kérdést, majd úgy folytatta: ha ez egy így van, akkor felmerülnek a lét alapkérdései és létrejön egy olyan szellemi vákuum, amelybe nagyon sok nézet és a nyugati civilizációtól eltérő abszolút értékválasztás, mint pl. a fundamentalista iszlám türemkedik be, és egyszerre két oldalról fojtja meg magát a nyugati világ.

Az a fajta racionalista gondolkodás, amely mindent egy szkepszissel, kételkedéssel fogad, annak nyilván vannak pozitív oldalai, hiszen ez a tudomány alapja. De amikor a tudomány egyfajta izmussá, „tudományizmussá” válik, amely egyfajta ideológiai alapvetés, és abból indul ki, hogy semmi sem abszolút és minden megkérdőjelezendő, akkor a saját létünk is megkérdőjelezendő – magyarázta a rabbi.

Az a furcsa ellentmondás ebben, hogy az emberiség történelmének legnagyobb részében nem jólétben élt az ember, hanem a folyamatos szükség és a létfennmaradás kérdése ismétlődött nap, mint nap.

Amikor az a kérdés nap, mint nap, hogy lesz-e mit ennem, akkor elgondolkodom azon, hogy mi értelme annak, hogy vagyok. Ha eljutok oda, hogy a létezésnek kell, hogy legyen egy magasabb értelme és célja, akkor ez erőt ad. Amikor viszont már jólét van, nem kérdés a mindennapi fennmaradás és elkényelmesedünk, akkor fontos, hogy fejben tartsuk, hogy ez is egy erkölcsi kihívás, amely még nagyobb és nehezebb, mint amikor az embernek a szükségben és a minden napi fennmaradásban kell valahogy értelmet találnia a létnek.

A jólét nem veszi el azt a kérdést, hogy van-e értelme a létnek, sőt bizonyos szempontból felnagyítja – tette hozzá Köves Slomó.

Óhatatlanul konfliktushoz vezet az a fajta szabad identitásválasztás, fundamentalista liberalizmus, amelyik azt hirdeti, hogy „minden az én szabad választásomról szól”.

Mert ha mindenkinek a saját identitásválasztása és a saját választása az abszolút érték, a dolgok természetéből fakadóan a saját választás szembe fog menni a többiekével. Ebben nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt – hangsúlyozta. Szavai szerint kiegyensúlyozni a közösségi, a nemzeti vagy a vallási identitással lehet, amelyek az előre elrendeltség elfogadásában, egy tradícióban, a folytonosságban nyugszanak.

Ténykérdés, hogy ma is vannak nácik, akiknek a világnézete ugyanolyan, mint volt – reagált Köves Slomó G. Fodor Gábor felvetésére.

Ha relatív állunk hozzá a kérdéshez és egyszer problémának tartjuk az antiszemitizmust, másszor viszont nem, azzal a gond, hogy azoknál, akik nem teljesen zárkóznak el ezektől a szélsőséges eszméktől, legitimálja azokat – mutatott rá a rabbi.

Ha valami úgy hápog, mint egy kacsa, úgy úszik, mint egy kacsa és általában úgy néz ki, mint egy kacsa, akkor az egy kacsa – fogalmazott az EMIH vezető rabbija annak kapcsán, hogy létezik olyan magyar sajtóorgánum, ahol hagyják a Jobbiknak kimagyarázni az antiszemita cselekedeteit.

Megdöbbentőnek tartja, hogy a Jobbik évekkel ezelőtt bekerült a magyar parlamentbe, és hogy mára megfordult az a retorika, az a politikai diskurzus, amely az elmúlt 30 évben elítélte a náci eszméket és az antiszemitizmust.

Karácsony Gergely a Hír Tv-ben tett kijelentése kapcsán, miszerint zsidókat listázni nem nácizmus Köves Slomó leszögezte: egy tisztességes embernek nem kell felkészülni arra a kérdésére, hogy a zsidók listázása elfogadható kijelentés vagy sem. A valódi kérdés, hogy van-e erkölcsi alap az összellenzéki induláshoz vagy sem – tette hozzá.

Egészen abszurdnak nevezte, hogy az a Vona Gábor, aki hanukai üzenetet küldött, azokban a hetekben egy Hír TV-s interjúban megismételte korábbi kijelentését, miszerint lemondana a párt vezetéséről, ha kiderülne róla, hogy zsidó.

Az, hogy ők ennyire így gondolkodnak, azt csak a vak nem látja – közölte.

Hozzátette: a Jobbik létezése óta azzal vádolták a Fideszt a balliberális politikusok, hogy össze akar fogni a Jobbikkal. Az viszont már nem gond, hogy ők akarnak együttműködni velük.

Köves Slomó azt sem érti, mit keres a magyar szélsőjobboldal egyik fontos szimbóluma, az árpádsávos zászló a DK-s tüntetéseken. Véleménye szerint nincs helye az árpádsávos zászlónak a közéletben.

Ezzel az egész üggyel saját magát járatja le a baloldal – fogalmazott.

A teljes adás IDE KATTINTVA tekinthető meg.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.