Kulcskérdés az egészségügy gyors és tartós megerősítése

A döntéshozók, a kormány és a társadalom számára is tájékoztatást nyújthat az az ajánlás, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia készített. A szöveg olyan konkrét szakmai javaslatokat tesz a kormányzat és a hatóságok számára a Covid–19-járvány rövid és hosszú távú kezelésére, mint például a kiterjedt tesztelés, illetve az ez alapján felállítandó csoportok vagy az egészségügy gyors és tartós megerősítése.

A Covid–19-járvány fontos jellemzője, hogy mindenki fertőzésforrásnak tekintendő, amíg az ellenkezője nem valószínűsíthető – talán ez az egyik legfontosabb üzenete az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) immunológus, orvos és biológus kutatói által készített anyagnak. A szakértők szerint ezért az eddiginél sokkal több olyan tesztet kellene végezni, amely magát a fertőzést mutatja ki, különösen a veszélyeztetett célcsoportokban (egészségügyi dolgozók, idősotthonok lakói, minden kórházba kerülő beteg stb.) és azok környezetében. Ez utóbbival deríthetők fel ugyanis az esetleges fertőzöttek kapcsolati hálójában a további vírushordozók. Azoknak a teszteknek a számát is növelni kellene, amelyek a fertőzés után kialakuló ellenanyagokat (antitesteket) mutatják ki a vérben. Mindez, vagyis a betegségen még át nem esett fogékonyak és a már védettek (a vírusra már immunis emberek) azonosítása elengedhetetlen a hosszú távú járványügyi intézkedésekhez is – vélik.

Az MTA szakértői szerint gyors és kiterjedt tesztelés után, egy adatvédelmi szempontból megfelelően védett nyilvántartás segítségével csoportokat lehetne felállítani a népességen belül. Ez aztán az alapjául szolgálhatna azoknak a szelektív intézkedéseknek, amelyek a fogékony csoport tagjait a mostaninál is jobban védik, a védett csoport tagjait viszont jogosultságokkal (és esetleg hatósági igazolással) ruházza fel, hogy visszatérhessenek a munkába. Elemzéseik szerint ugyanis azok a járványügyi intézkedések, amelyek nem egyformán érintenek mindenkit, költséghatékonyabbak a „húzd meg, ereszd meg” típusúaknál. Az ajánlás szerint a csoportok elkülöníthetőségét egészen addig biztosítani kellene, amíg védőoltás vagy hatékony gyógyszeres megelőzés nem lesz hozzáférhető.

Az ajánlás megfogalmazói szerint kulcskérdés az egészségügy gyors és tartós megerősítése. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a járványhoz közvetlenül kapcsolódó teendők mellett múlhatatlanul fontos az olyan tényezőkre is figyelmet fordítani, amelyek komolyan befolyásolhatják az egészségügyben egy esetleges újabb fertőzéshullám lezajlását: így a krónikus betegek ellátására, a szűrési fegyelem betartására, illetve arra, hogy hosszabbodni fognak a várólisták, késedelmet szenvednek a diagnosztikai beavatkozások.

Az ajánlás szerint az esetleg tartóssá váló Covid–19-járvány vagy a további, az ismeretlenségből előbukkanó betegségek veszélyeit csökkentendő meg kell erősíteni a tudományos kutatást az érintett területeken. A Magyar Tudományos Akadémia minden lehetséges módon támogatja a tudomány eredményeinek alkalmazását a vírus elleni harcban.

Az ajánlást Lovász László, az MTA elnöke és Kosztolányi György, az Orvosi Tudományok Osztályának elnöke jegyzi.