Legendás második világháborús vadászgépek a RepTárban

Első alkalommal Magyarországon a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban (RepTár) tekinthető meg mától a második világháborúban egymás ellen harcoló két vadászrepülőgép, a brit Spitfire és a német Messerschmitt Bf 109-es. Szeptember 13-ig látható a két különleges történelmi vadászgép. A tárlat létrejötte a kiváló lengyel–magyar kapcsolatoknak, a RepTár szakembereinek és a krakkói székhelyű Lengyel Repülési Múzeum nagylelkűségének köszönhető.

20200730 MN Szolnok Spitfir kiállítás. RepTár Szolnoki Múzeum Magyar Nemzet fotó:Mirkó István

Két legenda, egy brit Supermarine Spitfire és egy német Messerschmitt Bf 109-es vadászgép tekinthető meg szeptember 13-ig a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban – kezdte tárlatnyitó beszédét Kovács Ákos, a repülőmúzeum ügyvezető igazgatója a vadászrepülők bemutatásával egybekötött mai sajtótájékoztatón. Az intézményvezető kiemelte: a krakkói székhelyű Lengyel Repülési Múzeum és a RepTár kiváló együttműködésének köszönhetően a tavaly október óta itt lévő német Messerschmitt mellé érkezett Szolnokra a Supermarine Spitfire LF Mk.XVIE vadászrepülőgép. Hozzátette: a jó nemzetközi kapcsolatnak, a két ország történelmének és Thomas Jaskovszkijnak is köszönhető, hogy ezt a gépet sikerült elhozni.

Most vagy soha

– Nagyon féltünk, hogy mit fogunk tudni teljesíteni a terveinkből, mert elég horrorisztikusan indult az év a vírus miatt, és nagyon sok mindent el is engedtünk, de ezt az egyet nem, ezt mindenképpen meg akartuk valósítani. Vagy most, vagy soha, úgyhogy inkább most. Így sikerült elhozni ezt a gépet, amiért köszönet a lengyel félnek, a lengyel minisztériumnak, a honvédelmi minisztériumnak és a lengyel nagykövetségnek – fogalmazott az ügyvezető igazgató.

Kovács Ákos hangsúlyozta, a Supermarine Spitfire LF Mk.XVIE érkezése azért is különleges, hiszen az egykori ellenfele mellé érkezik, a Messerschmitt Bf 109 típusú német vadászgép oldalára. Szolnok után a brit és a német gép a végső helyére kerül a krakkói Lengyel Repülési Múzeumban.

Világsztárokkal repült

Elmondta, hogy a RepTárban kiállított Spitfire-t 1944-ben gyártották. Túlélte a háborút, és 1956-ban a londoni Royal Air Force Múzeum tulajdona lett. Később, 1967-ben a repülőgép szerepelt az Angliai csata című filmben. Olyan akkori világsztárok társaságában látható a gép, mint Michael Caine, Sir Laurence Olivier, Christopher Plummer vagy Robert Shaw. A sokat látott Spitfire-t végül 1977-ben átadták a Lengyel Repülési Múzeumnak, és azóta a gép Lengyelországon kívül nem volt. Jelenleg a 308. (Krakkó) vadászrepülő század festését és jelzéseit viseli.

Lengyel–magyar barátság

Bátori Zsolt, a Szolnoki Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke az eseményen emlékeztetett, a mostani megnyitónak különleges aktualitást ad, hogy 76 éve, 1944. augusztus 1-jén tört ki a varsói felkelés. A II. világháború heroikus, ugyanakkor tragikus csatája kapcsán felidézte, hogy a Szovjetunióból visszavonuló Magyar Királyi Honvédség Varsó alatt állomásozó csapatai megtagadták, hogy részt vegyenek a testvéri lengyel nép felkelésének leverésében. Emlékeztetett, hogy a honvédség csapatai humanitárius folyosóval, élelmiszer-utánpótlással, ötszáz sebesült kimentésével segítették a németek ellen küzdő Lengyel Honi Hadsereget, sőt voltak olyanok, akik bekapcsolódtak a megszállók elleni fegyveres harcokba is.

Az angliai csata

Magó Károly, a MH 86. Szolnok Helikopterbázis zászlósa, roncskutató elmondta, hogy az 1936. március 5-én első repülését végző Spitfire-t a világ leggyorsabb vadászrepülőgépeként emlegették, nemcsak sebessége, de meglepően kicsi súlya és lenyűgöző kormányozhatósága miatt is. Kitért arra, hogy a történelem egyik legnagyobb légi hadművelete 1940. július 10. és október 31. között zajlott Nagy-Britannia felett. Az angliai csatában – amelyet először a történelemben csak légierők vívtak meg – a németek célja az angol légierő megsemmisítése és Hitler hatalmának kiterjesztése volt.

– Az angol légierő első teljesen fémépítésű vadászrepülőgépének kifejlesztése Reginald J. Mitchell nevéhez fűződik – mondta a kutató, hozzátéve, hogy az alsószárnyú vadászbombázó és felderítő-repülőgép teljesítményével és paramétereivel vetekszik a vele szemben kiállított német rivális Messerschmitt Bf 109 vadászrepülőgép. – A Spitfire igazi jellegzetessége az ellipszis alakú szárnya volt, amely kiváló aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkezett – tette hozzá.

Magyarország felett

Magó Károly a brit típus magyarországi vonatkozásai kapcsán elmondta, hazánk légterében 1943-ban jelentek meg a Spitfire felderítő változatai, és egészen 1944-ig végéig a szövetségesek bombatámadásainak eredményességét fotózták a brit légierő gépei.

A Spitfire-nek sorozatgyártásban 1938 és 1948 között 47-féle változata készült, összesen több mint húszezer példányban. A RepTárban kiállított vadászrepülőgép típusát kifejezetten alacsony és közepes magasságú légi harcra, valamint földi támadásokra fejlesztették ki. Az Mk.XVI prototípus először 1943 decemberében repült, és az E volt az utolsó olyan változat, amelyet jelentős számban gyártottak. Ez a verzió rövidebb szárnyfesztávolsággal és két húszmilliméteres gépágyúval, valamint két nehézgéppuskával rendelkezett. A kiváló konstrukciónak bizonyuló vadászgépet végül 32 ország rendszeresítette. Az utolsó hadrendben lévő, ekkor már csak futár- és felderítői feladatokat ellátó Spitfire-öket az 1960-as években vonták ki az aktív szolgálatból.

Fotók: Mirkó István

A félelmetes ellenfél, a Messer

Tavaly októberben érkezett a RepTárba, szintén Krakkóból a magyar és a nemzetközi katonai repülés másik legendás vadászgépe, a Messerschmitt Bf 109 G–6-os. A Szolnokra hozott piros 3-as jelzésű gépet a regensburgi repülőgépgyárban készítették. A levéltári adatok alapján a kiállításon szereplő Bf 109 RQ+DS hívójelű gépet 1944. május 10-én vagy 11-én repülték be, majd nem sokkal később áthelyezték a Luftwaffe 2/JGr West alakulatához a lengyelországi Jarowcébe. Ernst Pleiness őrmester 1944. május 28-án egy gyakorlórepülés során kényszerleszállást hajtott végre a géppel a Trzebun-tóra. A pilóta meghalt, nem sokkal később a holttestét kiemelték, a roncs pedig 55 évig pihent a tó fenekén. A gép maradványait 1999-ben emelték ki, és a Lengyel Sasok Alapítvány restaurálta. A Messer alkatrészeinek kilencven százaléka eredeti, a többi utángyártott.

A Messerschmitt kiállítása ipartörténeti jelentőségű is, mert Győrben mintegy hatszáz ilyen repülőgépet gyártottak, a magyar ipar képes volt ugyanis arra, hogy korszerű vadászgépet gyártson a háború idején. A Magyar Királyi Honvéd Légierő fejlesztése során a Me 109-es típust tartották a legmegfelelőbb vadászrepülőgépnek, ezért Németország és Magyarország 1941. június 6-án repülőgépgyártási egyezményt kötött. A Messer nemcsak a Magyar Királyi Honvéd Légierő legmeghatározóbb vadászgépe volt, hanem máig és valószínűleg most már örökre a magyar katonai repülés legnagyobb példányszámban rendszerbe állított repülőgépe volt.

– Minden csap nyitva, gyújtás bekapcsolva, a kiegyenlítőmű kissé faroknehéz, jól be vagyok kötve, szemüvegen keresztül jól látok, indulhatunk! – idézte fel tavaly októberben az akkor 96 éves Frankó Endre nyugalmazott főhadnagy a RepTárban, a Messerschmitt Bf 109-es vadászgép ünnepélyes tárlatnyitóján azt a mondókát, amellyel repülései előtt ellenőrizte, hogy minden rendben van-e a felszálláshoz. A Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. Puma Honi Légvédelmi Vadászrepülő-ezred utolsó élő pilótája – aki a Spitfire kiállításának megnyitóján is ott volt – a Magyar Nemzetnek akkor elmondta: már csak a név említése is komoly élményt jelent. – Van, aki csak tudomásul veszi, de nekem nagyon komoly emlékeket jelent az a szó, hogy Messerschmitt – jegyezte meg Frankó Endre. Arra a kérdésre, hogy milyen volt repülni a Messert – ahogy a német típust a pilóták egymás közt hívták –, azt mondta: szavakba nem tudja foglalni, az élményt élni kell, nem elmesélni. – Aki egyszer megkóstolta a repülést, az egész életére szeretni fogja, bármilyen előzményei is voltak – tette hozzá.