Miért nem akarja a Momentum, hogy a nyugdíjasok szavazhassanak?

ifj. Lomnici Zoltán: Ez embertelen, erkölcsileg elfogadhatatlan, és jogilag teljes mértékben nonszensz.

Ahogy arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, abszurd, az idősek választásból történő kizárását célzó posztot tett közzé közösségi oldalán Kádár Barnabás, a Momentum politikusa. Azt igyekezett bizonyítani, hogy az általa populistának kikiáltott pártok és politikusok kizárólag a hatvan év fölötti korosztály szavazatainak köszönhetik megválasztásukat. A politikus ezért azt tanácsolja az időseknek:

ne menjenek el szavazni, hanem hagyják inkább a fiatalokra a döntést.

Az ötletre többen is válaszoltak, Nacsa Lőrinc például úgy véli, a Momentum lenézi az időseket és a vidékieket, Rétvári Bence szerint pedig a legsötétebb korokat idézi fel Kádár Barnabás javaslata.

Az Origo.hu megkeresésére reagálva ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, hogy a XX. századi alkotmányos változások vívmánya volt az általános választójog kiterjesztése minden nagykorú állampolgárra a fejlett, demokratikus államokban.

A választójog egy olyan politikai alapjog, amely a közügyekben való részvétel jogát jelenti. Ez az úgynevezett népképviseleti elv, amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) oly módon rögzít, hogy a saját hazájában mindenkit megillető jogként deklarálja a választójogot – fűzte hozzá a szakértő.

A radikális baloldali megnyilatkozás kapcsán a választási alapelvek közül az általánosságot és az egyenlőséget emelné ki ifj. Lomnici, előbbi azt jelenti, hogy minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik, kivéve, hogyha elmebetegséggel küzd vagy bűncselekmény elkövetése nyomán bírói ítélet zárja ki őt ennek a jognak a gyakorlásából.

A szakértő szerint egyetérthetünk abban, hogy

harmadik kategóriaként az életkort nem lehet kizáró okként ebbe a sorba beleilleszteni.

Ifj. Lomnici elmondása alapján az egyenlőség elve pedig azt jelenti, hogy minden választára jogosult személynek azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie. Amit a radikális baloldali politikus felvetett, az akár a plurális választójogra való utalást is jelenthetné, amely

egy jogtipró megoldás, és a második világháború előtt úgy alkalmazták, hogy tulajdonosi pozícióhoz vagy egyetemi végzettséghez kötötték, hogy valakinek egy vagy több szavazata legyen.

(Megjegyzés: ez egy súlyozott rendszer volt, amelyben a gazdagoknak és a diplomásoknak a szavazatuk nem egyet, hanem kettőt ért.)

A szavazás közvetlen, titkos és feltételhez nem köthető – hangsúlyozta a szakértő.

Korunkban az időskor minőségi megélésének a feltételei adottak, ugyanakkor komoly erkölcsi deficit tapasztalható e téren, az Eurobarométer egy korábbi, összeurópai felmérése szerint a megkérdezettek 71 százaléka azt állította, hogy az 50 év fölöttieknek kevesebb esélyük van a munka világában elhelyezkedni.

A baloldal által is rendszeresen idézett Ferenc pápa nemrégiben ezzel kapcsolatban a leselejtezés kultúrájáról beszélt, amelyet kiterjesztően értelmezve azt mondhatjuk, hogy ez már nemcsak dolgokra, hanem történelmi személyekre, sőt társadalmi csoportokra is kezd érvényes lenni.

Magyarországon nem ez az első eset, hogy nyomás alá helyezik az időskorú választói közösséget, és már leselejteznék a szavazati jog vonatkozásában ezt a társadalmi csoportot. Ez embertelen, erkölcsileg elfogadhatatlan és jogilag teljes mértékben nonszensz

– zárta interjúját ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.