Négyezer rendőr védi a déli határainkat

A mélységi ellenőrzéssel együtt százszázalékos biztonsággal zárhatók Magyarország államhatárai. Az embercsempészek ennek ellenére próbálkoznak, hiszen a nagy kockázathoz nagy haszon társul.

Forrás: police.hu

M1-es autópálya, 83-as kilométerszelvény, Győr magassága, szeptember 16-a hajnali 3 óra 51 perc. A Készenléti Rendőrség járőrei két román autót ellenőriznek, a bukaresti sofőrök 13 szír illegális bevándorlót akartak Nyugatra csempészni. A csempészeket őrizetbe vették, autóikat lefoglalták, a migránsokat kiutasították az országból, átadták őket a román csendőrségnek.

A szeptember 11-i Kormányinfón több baloldali médium is feltette azt a kérdést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, hogy ha jól zár a magyar határvédelem, akkor miként van az, hogy Sopronban, Zalaegerszeg környékén vagy a nyugati végeken tartóztatják fel az embercsempészeket és szállítmányaikat. A válasz egyszerű: pont azért, mert jól zár a határvédelem, ugyanis 2016 óta egyre nagyobb hangsúlyt kap a belső, az ország legtávolabbi pontjára is kiterjeszthető mélységi ellenőrzés.

Folyamatos ellenőrzés

Magyarország déli és keleti végein ma folyamatos a határellenőrzés a zöld határon is. Az állandó ellenőrzés mellett is hetente 1000-1500 határsértőt fognak el a határvadászok és az őket segítő honvédek. Ha nem lenne állandó a védelem, az illegális migráció újra a 2014–2015-ös évi átlaghoz közelítene, naponta lépne be az ország területére jogsértő módon akár több ezer ember. A balkáni migrációs útvonal illegális bevándorlóinak kétharmada pont a magyar határrendészek, a jól záró magyar határvédelem miatt keres más utat: Szerbiából nem a magyar, hanem a horvát, a szlovén, az osztrák, az olasz határ felé indulnak, illetve Románia és Ukrajna felől próbálnak bejutni Magyarországra.

Magyarország legnagyobb rendvédelmi egysége a Készenléti Rendőrség (KR), 9000 rendőr tartozik az állományukhoz. A határ védelméről két határrendészeti igazgatóság rendelkezik a KR-en belül. A Nyugat-magyarországi Határrendészeti Igazgatósághoz két főosztály tartozik hét bevetési osztállyal, míg a Kelet-magyarországi Határrendészeti Igazgatósághoz két főosztály négy-négy bevetési osztálya tartozik, összesen 4000 rendőr teljesít szolgálatot a határon.

Fotó: Police.hu

A határvadászokra vonatkozó parancs értelmében az állomány a magyar–szerb, a magyar–román és a magyar–horvát szakaszok teljes hosszán, a zöld határon is őrzi az államhatárt. A határvadász-szolgálat elsődleges célja az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozása, az illegálisan Magyarország államhatárát átlépni szándékozók államhatáron kívül tartása, az ideiglenes biztonsági határzárral kapcsolatos jogsértő cselekmények megelőzése, felderítése és szükség szerint megszakítása. A határvadász bevetési osztályok és a mélységi ellenőrzési osztály állománya a határőrizeti feladatokon túlmenően aktívan részt vesz az embercsempészek elleni harcban is, az ország egész területén végrehajt mélységi ellenőrzéseket. Ezt a munkát a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nemzetközi bűnözés elleni főosztály munkatársaival közösen, összehangolt akciók keretében végzik.

Ellenőrizetlenül senki nem lép be

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának főosztályvezető-helyettese, Fülöp Gergely alezredes a Magyar Nemzetnek elmondta, a folyamatos elemzőmunka megállapításait figyelembe véve mindig az adott helyzetnek megfelelő létszámú rendőr és katona tartózkodik külső határainkon annak érdekében, hogy Magyarország és az Európai Unió területére ellenőrizetlenül senki se léphessen be. Az alezredes kiemelte, jelenleg nem indokolt az ideiglenes biztonsági határzár méretezésének megváltoztatása, a román határszakaszt élő erővel is zárni tudja a rendőrség. A műszaki zár fejlesztése folyamatos a hatékony védelmi képesség fenntartása érdekében.

A hatóság által elfogott illegális migránsok Fotó: Police.hu

Fülöp Gergely szerint az illegális migrációs „szűrőháló” működtetése folyamatos, intenzitása az aktuális határbiztonsági helyzethez igazodik. A határellenőrzési feladatok hatékony végrehajtásának köszönhetően az embercsempészek elfogásának száma növekvő tendenciát mutat, elsősorban a belső ellenőrzések bizonyultak különösen eredményesnek.

Sokan úgy vélik: megéri kockáztatni

Molnár Gábor nyugalmazott rendőr alezredes, biztonságtechnikai szakértő embercsempészügyekre szakosodott nyomozócsoport tagjaként is dolgozott korábban. A speciális bűnözési forma részleteiről is beszélt a Magyar Nemzetnek. Elmondta, hogyan működik, mi is tulajdonképpen a mélységi ellenőrzés, hogyan dolgozik a felderítés.

Molnár szerint az embercsempészetben olyan nagy pénz van, hogy sokan úgy vélik, megéri kockáztatni. 2014–15 körül a csongrádi és a bács-kiskuni végeken alig voltak betöréses lopások, mert a tolvajok is átálltak az embercsempészetre, és számos esetben a taxisok is a migránsokat fuvarozták. A törvény szigorítása után is maradtak jó páran, akik sajátos taktika, rendszer szerint dolgoznak, és átlagosan, fejenként 500–1200 euró közötti tarifáért vállalták az embercsempészetet. A szakértő elmondta, alaptaktika, hogy egyszerre több, akár 8-10 csoportot indítanak útnak, akik a csempészekkel ellentétben nem is tudnak egymásról. Ezzel megzavarják, megosztják a határt védő erőket, abban bízva, egy csoport – többnyire a legtöbbet fizető – átjut a zűrzavarban. Ezt a drogfutárok is így csinálják, ők gyakran fel is dobják a balekot, s míg az lefoglalja a rendőröket, egy másik futár átjut a rendszeren.

Fotó: Police.hu

Molnár Gábor úgy látja, hogy a határvédelem kapcsán az efféle, eltereléses taktika elhárítására jó a belső, a mélységi ellenőrzés, mert ott már nem az egész határvonalra, hanem csak az ország belsejébe, a nyugati határ felé vezető utakra kell összpontosítania a rendőröknek. A kockázatelemzés szerint tudják, milyen honosságú, milyen típusú, kialakítású csempészautókat kell figyelni. A nyugdíjas nyomozó kifejtette, nagyon sokszor hiba lenne már a migránsok beszállásánál intézkedni, bizonyítékként és az embercsempész kapcsolatainak feltérképezése miatt is jobb, ha a cél előtt, mondjuk Sopron vagy Kőszeg közelében fogják el őket. Ilyenkor a csempész már magabiztosabb, a cél előtt van, azt hiszi, megússza, telefonál a kapcsolatának, a híváslista alapján nyomokat hagy maga mögött a hálózat felgöngyölítéséhez. Molnár szerint ki lehet jelenteni, hogy a mélységi ellenőrzésekkel százszázalékos a határzár, a magyar utak technikai berendezéseit is felhasználva a rendőrök pontosan követni tudják, hogy egy, a határ közelében látott autó merre mozog az országban. A KR NNI nyomozó egységei folyamatosan figyelik azokat az utakat, amerre a csempészek a déli–keleti határ felől nyugatra tartanak. Az eredményeket mi sem bizonyítja jobban, minthogy soha ennyi embercsempész nem akadt fent a hálón, mint idén: a szeptember 17-i adatok szerint idén 22 ezer illegális bevándorlót toloncoltak ki a határrendészek az országból, 287 embercsempész ellen indult büntetőeljárás, a bíróság minden esetben elrendelte a gyanúsítottak letartóztatását, a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált gépjárművek elkobzását.