Ötpontos javaslatcsomaggal készül a kormány a fővárossal való egyeztetésre

Ötpontos javaslat csomaggal készül a kormány a csütörtök délutáni Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésére. Fürjes Balázs, a budapesti és a fővárosi agglomeráció fejlesztésekért felelős államtitkár közölte: partnerséget várnak Karácsony Gergely főpolgármestertől, mert több lényeges, a budapestiek jövőjét meghatározó témában is egyeztetnek. Az államtitkár kiemelte: bízik benne, hogy megtalálják a közös hangot és a közös megoldásokat a főpolgármesterrel a budapestiek érdekében. Az online sajtótájékoztatón azt is nyomatékosították a kormány képviselői: ugyan az unió mindössze nyolcvankétmilliárd forintot irányzott elő a fejlett Budapestnek, ám a kormány ezt az összeget háromezermilliárd forintra emelné, amennyiben a főváros partnerként együttműködik a kormánnyal, és ezt az álláspontot képviselnék az uniós egyeztető tárgyalásokon.

2021. 03. 18. 13:21
null
Az államtitkár szerint Karácsony Gergely konstruktív együttműködés helyett háborús retorikát folytat Fotó: Bach Máté Fotó: BACHPEKARYMATE
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csütörtök délután egyeztet a kormány a fővárossal az uniós és kormányzati források budapesti felhasználásáról. Fürjes Balázs, a budapesti és a fővárosi agglomeráció fejlesztésekért felelős államtitkár online sajtótájékoztatón ismertette a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésének a témáit.

A kormány ötpontos javaslatot tesz a Karácsony Gergely vezette fővárosnak. A tervekben szerepel az egészségügy, oktatás és a közlekedés fejlesztése, Budapest zöldítése és három nagy beruházás átvállalása a fővárostól.

– Találjunk közös hangot, közös megoldásokat – jelentette ki Fürjes Balázs, aki hozzátette: Budapest fejlesztéshez a pénz mellett a partnerség is szükséges. Ennek jegyében az államtitkár azt kínálta Karácsony Gergelynek, hogy kössenek egy öt pontos megállapodást.

A kormány azt javasolja a fővárosnak, hogy a következő öt-tíz évben az uniós költségvetésből fordítsanak Budapestre háromezermilliárd forintot.

Fürjes Balázs emlékeztetett: a kormány arról már kötött egy megállapodást Karácsony Gergellyel, hogy minden évben az Egészséges Budapest program részeként a főváros dönthet tízmilliárd forint sorsáról, amelyet a kerületek közt osztanak el. Tavaly ennek a forrásnak a háromnegyedét baloldali kerületek egészségügyi fejlesztésére fordították, negyedét a kormánypárti vezetésű önkormányzatok kapták meg. Idén Karácsony Gergely újabb tízmilliárd forint sorsáról dönthet.

A kormány második javaslata a fővárosnak, hogy a koronavírus-járvány alatt kieső bevételeiket ne adóemeléssel próbálják pótolni. Ezért cserébe a kormány felajánlotta, hogy könnyítésképpen átvállal a fővárostól három nagy beruházást. A kabinet valósítaná meg a pesti alsó rakpart felújítását, amely tartalmazza a járdák kiszélesítését, vízfelületek és utcabútorok létesítését és a rakpart zöldítését. Továbbá a kormány vállalja a budai fonódó villamoshálózat meghosszabbítását a Budafoki útig és a Kelenföldi buszpályaudvar bővítését is. Az utóbbi beruházásban megvalósul a P+R parkoló bővítése is, hogy agglomerációból érkező autósok le tudják tenni autóikat.

Átfogó zöldítést is javasolt a kormány

Harmadik pontban a kormány a Zöld Budapest programra tesz javaslatot. A kormány következő öt évben harminckilenc helyszínen hajtana végre zöldítéseket. Huszonnégy parkerdő és tizenöt városi park újulhatna meg kétszázmilliárd forint értékben. Több pihenőterületet, sportolási lehetőséget, mosdókat, utcabútorokat és tanösvényeket létesítenének, továbbá kilencven kilométer futópályát is építenének.

Negyedik pontban rögzítenék az uniós támogatások felhasználásának az összegét. Fürjes Balázs leszögezte: háromezermilliárd uniós forrást tervez a kormány elkölteni Budapesten. A brüsszeli szabályok szerint Budapest fejlettsége miatt hátrányosan részesülhetne a támogatásokból, csak nyolcvanmilliárd forint járna a fővárosnak, mert a kohéziós támogatások a kevésbé fejlett területeknek járnak. A kormány mégis javaslatot tenne háromezermilliárd forint Budapestre való irányítására, ebből az oktatás és egyetem fejlesztés, közlekedésfejlesztés, egészségügyi fejlesztések és a zöld területek növelése valósulhatna meg.

Az utolsó egyeztetési pont a vasúti fejlesztésekről szól. 2020–2040 között a kormány elkötelezett az agglomerációs vasútfejlesztések mellett. Fürjes Balázs kitért arra, a kormány célja, hogy Budapest fellélegezhessen, és ehhez jó eszköz a vasút. Naponta egymillióan érkeznek autóval a fővárosba és mintegy félmillióan használják a vasutat. A cél, hogy a vonattal utazóközönsége megduplázódjon a következő években – fogalmazott. Hozzátette: a kormány terve szerint az agglomerációból érkező vonatok negyedóránkét közlekedjenek Budapest központjába és az utasok három különböző metróra áttudjanak szállni. Mindezt egyetlen jeggyel vagy bérlettel meg tudják tenni.

Az államtitkár hangsúlyozta: bízik benne, hogy a főpolgármesterrel meg tudnak egyezni, a kormány nyitott a főváros javaslataira.

 

Banai Péter a pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a főváros és a kormány anyagi helyzetéről számolt be. Leszögezte: a kormány az életvédelem mellett, a gazdasági védelmet helyezte előtérbe. Mint mondta: komoly pénzügyi kérdések vannak napirenden az FKT ülésén. Banai emlékeztetett: a koronavírus-járvány előtt a magyar gazdaság jó pályán volt, az Eurostat számaiból kiderült, hogy a gazdasági növekedés évi 4, 1 százalék volt, az uniós átlag 2, 1 százalék volt. A járvány előtt a magyar gazdasági teljesítménye huszonkét százalékkal volt magasabb, mint öt évvel ezelőtti adatok.

Ennek a jó gazdasági számoknak az önkormányzati szektor volt legfőbb kedvezményezettje.

Az önkormányzati helyi iparűzési adó (hipa) bevételek mintegy ötven százalékkal növekedtek, a fővárosban ez a szám hatvan százalékos volt.

Banai: az önkormányzatok a vállalkozókat segítsék

Az államtitkár emlékeztetett a kormány kiadásai mintegy ezer milliárdot tettek ki járványkezelésre, ebben benne van az egészségügyi dolgozók emelt bére és juttatásai, az eszközbeszerzés és a járványkórházak építése. További négyezer milliárd forintot fordított a kormány gazdaságvédelemre. Ez együttesen 28 százalékát tette ki a kormány központi költségvetésének kiadásainak, miközben az adóbevételek csökkentek, mert a kormány számos szektorban adócsökkentést vezetett be. Banai Péter köszönetet mondott azoknak az önkormányzatoknak, akik a közös teherviselésben részt vettek. Az államtitkár elmondta: az előző fővárosi városvezetés stabil gazdasági helyzettel adta át a fővárost Karácsony Gergelynek. A mostani városvezetésnek 142 milliárd forint hipa bevételt tudott elkönyvelni, ez 20 milliárd forint csökkenést jelent a tavalyi adatokhoz képest. Ez azt jelenti, hogy 2017-2018 szintre estek vissza a bevételeket. Az államtitkár megjegyezte: az előző városvezetésnek túlnyomó részt kisebb iparűzési adóval kellett számolnia, de mégis 214 milliárd forint eszköz és állapapír állományt adtak át az új vezetésnek. A pandémiának köszönhetően ez csökkent, de még mindig a fővárosnak jelentős készpénz és értékpapír állománya van, 122 milliárd forint.

Banai hangsúlyozta: a járványhelyzet mindenkitől áldozatot követel, s csak ha közösen gondolkodunk akkor tudunk sikeresek lenni. A államtitkár azt kérte, a működési költségeket próbálják meg visszafogni, kivéve az egészségügy forrásokat. A kormány azt kéri az önkormányzatoktól, hogy a vállalkozásokat segítsék, és a hiányt ne ellensúlyozzák adóemeléssel. Ez a gazdaságpolitika covid járvány előtt sikeres volt és az elkövetkezendő időszakban is sikeres lehet és ezáltal a főváros legfőbb bevétele az iparűzési adó is ez évtől növekedni fog – fogalmazott.

A kormány az előírt összeg többszörösét költi Budapestre

Ágostházy Szabolcs, az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár hangsúlyozta: Budapest az ország gazdasági motorja és a nemzet fővárosa is egyben. A kormány elkötelezett abban további forrásokat biztosítson Budapestnek. Az Eurostat 2019-es adatai szerint a fővárosiak vásárlóereje 151 százalékos fejlettségi szinten áll, másfélszer jobban él jól Budapest, mint az unió 27 tagországa. Összehasonlításképpen ezek a számok az Észak-Alföldön 47 százalék, Észak- Magyarország 49 százalékon a Dél-Dunántúl 50 százalék azaz háromszor fejlettebb a főváros egyes magyarországi régióknál – fejtette ki a szakember. Hozzátette: az elmúlt időszakban Budapest fejlesztésre 780 milliárdos uniós támogatásban részesült, emellett megvalósult 1300 milliárdból egy országos projekt, amelynek szintén a haszonélvezői budapestiek voltak. Ez nem tartalmazza a nemzeti költségvetésből adott támogatásokat.

Az államtitkár kitért arra, hogy 2021-2027 között mintegy 15 ezer milliárd forint jár Magyarországnak az uniós alapból. Magyarországnak, ennek negyedét vissza kell fizetni a központi költségvetésből. Az unió szabályrendszer szerint ebből a forrásból elég lenne csak 83, 6 milliárdot költeni Budapestre, ennek ellenére a kormány Budapest politikáját követve 3000 milliárdot tervez felhasználni fővárosi fejlesztésekre. A forrás negyedét költenék egészségügyi beruházásokra, a felét a közlekedésfejlesztésre ötödét gazdaság fejlesztésre, oktatásra és innovációra, a fennmaradót pedig zöld fejlesztésekre.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.