Fontos az állam szerepvállalása a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában

Példaértékű a magyar kormány szerepvállalása a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásában – mondta lapunknak a Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Csizi Péter szerint a cégcsoportnak, valamint a megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató ágazatnak jó a kapcsolata a kormányzat szakpolitikai szerveivel, ennek köszönhetően a kormány valós problémákra tud választ adni. Ennek köszönhetően született döntés az év elején bejelentett keresetkorlát eltörléséről, amely egyre több megváltozott munkaképességű embert tesz érdekeltté abban, hogy munkát vállaljon.

Ritó Szabolcs
2021. 03. 14. 14:58
null
Csizi Péter, a Kézmű Kft. ügyvezető igazgatója szerint a magyarországi modell egyedülálló Európában Fotó: Havran Zoltán
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország legnagyobb, megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató vállalatát, a Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft.-t látogattuk meg. Még a lezárásokat megelőzően kaptunk időpontot, így a vállalat Csömöri úti telephelyén több üzemrész munkájába is betekinthettünk. Ebben Radnai Tamás, a Kézmű vállalati és társadalmi kommunikációért felelős vezetője volt segítségünkre, a vállalat működéséről és a megváltozott munkaképességűek (mmk) foglalkoztatását támogató kormányzati politikáról pedig Csizi Péter ügyvezető igazgató beszélt.

Lázmérés és kézfertőtlenítés után léphettünk az épületbe, a szájmaszk viselése kötelező. Péntek kora délután számos üzemrészből már hazafelé indulnak a dolgozók, többükről nem látszik, hogy valamilyen egészségi problémával küszködnek. Radnai Tamás elmondta, hogy a látás- és mozgásszervi betegségtől egészen a cukorbetegségig több kategóriába sorolják a megváltozott munkaképességet. Számukra abban is segít a védett munkahely, hogy a piaci viszonyoktól eltérően itt elsősorban az emberekhez igazodik a munkakörnyezet.

– Egy cukorbetegnek is lehet hátrány, ha a munkahelyén a szünetek nem igazodnak a gyógyszerelés időpontjához, nálunk viszont elsődlegesen ezek a szempontok érvényesülnek – fogalmazott.

Magyarország legnagyobb rehabilitációs munkáltatója

A Csömöri úti telephelyen több száz mmk-s munkavállaló dolgozik, országos szinten pedig a társaság számít a legnagyobb munkáltatónak: a Fővárosi Közterület-fenntrató Zrt., és az ERFO Közhasznú Nonprofit Kft.-vel együtt a cégcsoport 145 telephelyen tízezer munkavállalót foglalkoztat, akik közül 8222 fő megváltozott munkaképességű. A Csömöri úton szabászat, varroda, mintavarroda, labor és csomagolóüzem is működik. A laborban a varrónők számítógépes szoftveren tervezik meg a szabásmintákat, a mintavarrodában pedig az első munkadarabokat készítik el, amelyeket a megrendelővel egyeztetnek, és az elfogadott munka megy tovább tömeggyártásra. Radnai megjegyezte, hogy a Kézműnek ezerfős varrodai kapacitása van, ezzel Magyarország legnagyobb varróüzemének számít.

– A többi piaci szereplővel szemben az is nagy előnyünk, hogy a termelési kapacitásunkkal a legnagyobb megrendeléseket is képesek vagyunk teljesíteni. Nálunk készülnek például a MÁV, a Volán, a BKV és a Magyar Posta formaruhái, a prémium termékek közül pedig a Nanushka és több magyar tervező is velünk gyártat. Nálunk készülnek a Tisza Cipő táskái, de számos külföldi luxusmárkát is a megrendelőink sorában tudhatunk – sorolta.

.

A cég mintavarrodájában most készítik a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra a palástok mintapéldányát
Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán

A telephelyen bepillantottunk a mintavarroda működésébe is, ahol most készülnek a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus palástjainak mintapéldányai. Kívülállóként senki nem mondaná meg, hogy speciális munkakörülményre szorulnak a dolgozók, majd később megtudtam, hogy hallássérült és siket kollégák is voltak bent. Megtekintettük a csomagolóüzemet és az irodai iratlefűzőket készítő üzemrészleget is, ahol az egyetlen meglepő körülmény az volt, hogy a hajtogató-csomagoló munkafolyamatokat nem automatizált gépsorok végezik, hanem emberek. Majd egy férfit kerekesszékben tolt a munkaasztalhoz a kollégája, egy másik dolgozóról pedig rövid beszélgetés során tudtam meg, hogy néhány hónapja dolgozik a Kézműnél. Súlyos látássérült, így máshol nem tudott elhelyezkedni. A látottak fontosságát Csizi Péter ügyvezető igazgató világította meg:

– Akkreditált védett munkahelyként azoknak a súlyosan hátrányos helyzetű mmk-s dolgozónak is munkát tudunk biztosítani, akik a piaci szektorban már nagy valószínűséggel nem lennének képesek megfelelni az elvárásoknak – fejtette ki.

A telephelyen látott eltérő feladatköröket az indokolja, hogy a cégcsoport a dolgozók kompetenciaszintjének megfelelő munkát kínál. – A varroda mellett többek között bútor-, doboz-, háztartási papír-, műanyag- és csomagolóüzemünk is van. Közel kilencezerfajta terméket állítunk elő, amelyek egy részével vásárlóként mindannyian találkozhatunk a boltokban – fejtette ki az igazgató.

A Csömöri úti telephelyen gépesített üzemrészek is helyet kaptak. De mint megtudtuk, a Kézműnél a gépesítés célja nem azonos a piaci termelésre jellemző gépesítéssel:

– A piaci szereplők azért gépesítenek, hogy a munkaerőn és a bérköltségen spóroljanak, nálunk pedig azért van szükség gépesítésre, hogy kiegészítsük a dolgozóink teljesítményét. Rendszeresen tárgyalunk piaci szereplőkkel, akik javarészt a nagy volumenű megrendelésben érdekeltek – mutatott rá Csizi Péter.

Egyedülálló a magyar modell

A csomagolóüzem egyik részlegvezetője elmondta, hogy nyolc éve dolgozik a vállalatnál. Egyszerű csomagolómunkával kezdte, aztán fontosabb feladatokat bíztak rá. Azelőtt virágkötőként dolgozott, majd retinaleválás miatt elvesztette a látását, és a munkaerőpiacon nem tudott elhelyezkedni. – Árufeltöltőként vagy pénztárosként sem kaptam munkát, mert nem láttam a címkét és a vonalkódot. Itt viszont évek óta folyamatos a munkaviszonyom – mesélte. Csizi Péter elmondta, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában Magyarországon az állam is szerepet vállal a feladatban.http://mti.mediaworks.hu/Pages/Default.aspx?lang=hun

– A rendszer a piaci szereplőket is ösztönzi, hogy bizonyos arányban foglalkoztassanak megváltozott munkaképességű dolgozókat. Örvendetes, hogy a versenyszféra is foglalkoztat olyan mmk-s embereket, akik megfelelnek az elvárásoknak, a védett munkahelyek azonban a szakképzett munkaerő mellett a betanított munkások sokaságának is lehetőséget tud biztosítani. A védett munkahelyek között a magántulajdonú piaci szereplők mellett az állam is megjelenik, mint a Kézmű, az ERFO, a FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft. és a SZEFO fenntartója – fejtette ki.

A megváltozott munkaképességű emberek tömeges foglalkoztatásához szükség van a kormányzat támogatására is. Éves szinten nagyjából másfél millió forintot kapnak a védett szervezetek egy megváltozott munkaképességű munkavállaló után, ami nélkül nem lehetne működtetni egy ilyen vállalatot.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megrendelésére PCR-teszteket csomagol egy dolgozó
Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán

– Minél nagyobb arányban csökkent valakinek a munkaképessége, annál nagyobb háttértámogatás szükséges ahhoz, hogy legyen munkahelye. Ennek működtetéséhez azonban szükség van az állam olyan szemlélet szerinti közreműködésére, amely a segélyezés helyett a munkát helyezi előtérbe – hangsúlyozta Csizi Péter.

Szavai szerint az állami támogatás fontossága abban is rejlik, hogy a munkájuk minősége, hatékonysága és ára ugyanolyan szinten legyen, mint a többi piaci szereplőé.

A Csömöri úti telephelyen tapasztaltak alapján valóban más légkör uralkodott az üzemrészekben, mint a piaci munkahelyeken. A dolgozók eltérő képességei ellenére a munkavégzés folyamatos volt, mégsem volt érzékelhető a normál munkahelyekre gyakran jellemző stressz. A részlegvezetők hozzáállásában is érzékelhető volt a dolgozókra figyelés és az egyéni igényekhez igazodás.

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár tavaly jelentette be, hogy plusz három milliárd forintot biztosított a kormány az mmk-s foglalkoztatásra, mert a beérkező pályázatok alapján megnövekedett az igény. Az év elejétől eltörölt keresetkorlát is ösztönzőleg hat a megváltozott munkaképességű emberekre, hiszen nincs jövedelemnagysághoz kötve az egyéb juttatások megléte, ezáltal a kormány döntése sokakat tett érdekeltté abban, hogy munkát vállaljanak.

Csizi Péter azt is közölte, hogy az államtitkárság rendszeresen egyeztet az ágazat szereplőivel, és nagyon figyel arra, hogy a valós problémákra adjon választ. Szerinte a szakpolitika jelentősége nem áll meg ezen a szinten, hanem közvetítőszerepet is betölt. – Volt olyan sajtótájékoztató, amelyet követően keresett meg minket egy piaci szereplő, hogy szeretne velünk gyártatni. A döntéshozóknak és a sajtónak is fontos szerepe van abban, hogy közvetítsék a piacnak, hogy egy védett foglalkoztató képes ugyanolyan minőségben és kapacitással előállítani termékeket, mint a versenypiaci szereplők – mondta.

A Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás is segít

A társadalmi felelősségvállalás jegyében könnyebben nyílik a megrendelők ajtaja, a tárgyalásokon azonban már piaci feltételek dominálnak. – Ennek köszönhetően egyre többen vállalják büszkén, hogy mmk-s foglalkoztatásban készültek a termékei, de sajnos még mindig vannak olyanok, akik nem vállalják fel, hogy velünk gyártatnak – mondta Csizi Péter.

– Vannak olyan munkavállalóink, akik Franciaországban tervezett luxusdobozt állítanak elő, tavaly pedig az egyik világmárka karácsonyi ajándéktasakját is – több más céggel együtt – a mi munkavállalóink gyártották. Ezek a termékek New Yorktól Tokióig mindenhol piacon voltak, és senki nem gondolta volna, hogy mmk-s emberek készítették – ismertette.

Bővülő kapacitások

Az államit tulajdonú cégcsoport a legkisebb településeken is jelen van, sok helyen szinte az egyetlen munkáltatóként. Most nyitottak új üzemet Botykapeterden, Berkesden, Fülpösdarócon, Hejőbábán, valamint Kalocsán és Tarpán bővültek.

– További célunk, hogy a szociális bentlakásos intézményekben is bővüljünk és munkát adjunk az ott élő embereknek – tudatta az ügyvezető, aki arra is kitért, hogy a cég jelenléte az intézetnek is előnyökkel jár, mivel a vállalat bérleti díjat fizet az intézetnek azért a részért, amit használ, az előállított terméket pedig a piacon értékesítik.

A vállalatcsoport segítséget nyújt azoknak az iskoláknak is, ahol fogyatékossággal élő gyermekeket nevelnek vagy speciális nevelési igényű gyerekek tanulnak, mivel közülük is sokan mmk-s foglalkoztatással tudnak majd elhelyezkedni a jövőben. – Kiépítettük a kapcsolatot többek között a váci Kilátó Piarista Módszertani Központtal, ahol SNI-s gyerekekkel foglalkoznak. Szeretnénk, ha a gyerekek és a szüleik is tudnának arról, hogy hozzánk is jöhetnek majd dolgozni – közölte Csizi Péter.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.