Rétvári: Örülhetünk, hogy nem az ellenzék kapkodó járványpolitikája érvényesül

A baloldal megszólalásaiból a tények, a számok és a következetesség hiányoznak a leginkább.

2020. 11. 10. 13:05
RTVRI Bence
Rétvári Bence, az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felszólal az Országgyûlés plenáris ülésén Fotó: MTI/Kovács Tamás
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lukács László György (Jobbik) a kormány vírus elleni védekezését támadta, mint mondta, jobban fel kellett volna készülni a második hullámra, ingyenes és széles körű tesztelés kellett volna, amelyhez fejleszteni kellett volna a tesztelési kapacitást. A képviselő kifogásolta, hogy „hamarabb halasztottak el műtéteket, mint focimeccseket”, valamint reményét fejezte ki, hogy Magyarországon „nem lesz Bergamó” – utalva az olasz városra, ahol tavasszal nagy számban haltak meg idős polgárok a koronavírus-járványban. Lukács azt is kifogásolta, hogy véleménye szerint a magyar kormány az osztrák szigorításokat másolta le „szó szerint”.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/Kovács Tamás

 

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: a képviselő felszólalásából a tények, a számok és a következetesség hiányzott leginkább. Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy a kabinet a fontos döntések előtt mindig konzultál az adott téma szakértőivel. Rétvári emlékeztetett: Magyarországon az egymillió főre eső elhunytak száma 255, majd mintegy kéttucatnyi fejlettebb vagy hasonló fejlettségi szintű államot sorolt fel, ahol ezek az adatok rosszabbak, sőt, még az EU átlaga is másfélszerese a magyarországi számoknak. – Örülhetünk annak, hogy nem az ellenzék összevissza kapkodó járványügyi politikája érvényesül – zárta válaszát Rétvári Bence.

Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szászfalvi László (KDNP), aki a kormány családpolitikájáról beszélt az Országgyűlésben. Mint mondta, az Orbán-kabinet paradigmaváltást hajtott végre a családpolitikában, majd felsorolt számos intézkedést az elmúlt évekből, többek közt a csok-ot, a családi adókedvezményt és a hétpontos családvédelmi akciótervet, amely jelentős könnyebbséget jelent a családoknak. Emlékeztetett: 2015 és 2020 között mintegy ezermilliárd forintnyi támogatást jelentett a családoknak a csok. Szászfalvi az új intézkedésekre is felhívta a figyelmet: az ötszázalékos áfakedvezményre az új építésű ingatlanok kapcsán; az áfa fizetés alóli mentesülés a csok-kal vásárolt otthonok után; valamint azt az intézkedést is kiemelte, hogy a családok otthonfelújításának költségeit az állam hárommillió forintig átvállalja.

Válaszában Zsigó Róbert, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter államtitkára aláhúzta: a 2010-es kormányváltás után Magyarországon családbarát kormány jött létre. Felelevenítette, hogy a magyar családok nehéz helyzetbe kerültek 2010 előtt: a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok megszüntették a családi adókedvezményt, megszüntették az otthonteremtési programot, elvettek egy havi nyugdíjat, megrövidítették a Gyes időtartamát, valamint jelentősen megemelték a rezsi költségeit. Ezzel szemben a jelenlegi kabinet célja, hogy minél könnyebb legyen családot alapítani, gyermeket vállalni. – Bevezettük a csokot, a családi adókedvezményt, a babaváró támogatást, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását. A koronavírus okozta válsághelyzetben sem hagyjuk magukra a családokat. Az elmúlt időszak legnagyobb otthonteremtési programján dolgozunk – fejezte be felszólalását az államtitkár.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.