Soros kottájából hazudik a Transparency, a Reuters, a „független” média és az ellenzék politikusai

Hetek óta tartó támadások alatt áll Magyarország az európai uniós forrásfelhasználások állítólagos korrupciós kockázatai miatt. A napokban a Reuters már azt is megszellőztette, a bizottság addig nem biztosítja a helyreállítási alap forrásait, amíg Magyarország nem tesz lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében. A nyomásgyakorlás mögött a Soros György fizette Transparency International lózungokkal és hamis információkkal teli áltanulmánya, Soros György bizottságbeli lekötelezettjei, a szintén részben Soros által eltartott „független” média és az ellenzék azon politikusai állnak, akik Soros személyes kitartottjai. Lássuk a részleteket – írja cikkében a Tűzfalcsoport.

Forrás: Tűzfalcsoport2021. 02. 09. 13:54
Billionaire investor Soros attends WEF in Davos
Billionaire investor George Soros of Soros Fund Management attends the annual meeting of the World Economic Forum (WEF) in Davos January 26, 2013. REUTERS/Pascal Lauener (SWITZERLAND - Tags: POLITICS BUSINESS HEADSHOT) - LR1E91Q0RVHT7 Fotó: Pascal Lauener
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint egy szimfonikus mű a színpadon: a Soros-hálózat összehangolt, szervezett és óramű pontossággal mozdul egy-egy számára fontos ügyben. A karmesteri pálca Soros György kezében van, aki egyszerre dirigál az általa finanszírozott „civil szervezeteknek”, mint amilyen a Transparency International, a Brüsszelben állomásoztatott embereinek, mint amilyen a Csehországban korrupció miatt az előzetest is megjárt Věra Jourová, vagy éppen azon magyar ellenzéki politikusoknak, akik Soros migránsokat segítő szervezeteinél voltak gyakornokok. Ez utóbbi például a magyar Donáth Anna.

2021. január 23-án a Transparency International magyar szervezete egy jelentést tett közé, amely szerint „az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország”. Ezt természetesen a hazai, Sorosnak lekötelezett és szolgalelkű „független” média kritika nélkül visszhangozta, holott a Transparency International kutatási metodikája senki előtt sem ismert, és a jelentés maga számtalan tárgyi tévedést és hazugságot tartalmaz. Vegyük sorra ezeket!

a Soros-hálózat Bunkósbotként használja az elavult és párhuzamosan bürokratikus uniós intézményrendszert a saját céljai érdekében

A Transparency International azt állítja, a a forrásbőség növeli a korrupció veszélyét, és a magyar kormány semmit nem lép ez ügyben. Csakhogy ez is csúsztatás.

A kormány ugyanis a korrupció elleni küzdelem stratégiai céljait a 2020–2022 közötti időszakra szóló Nemzeti korrupcióellenes stratégia elfogadásával határozta meg. Az érintett szervezeteknek az e stratégiában foglaltakat figyelembe véve kell eljárniuk. A 2014–2020 programozási időszakban a 272/2014. (XI. 5.) kormányrendelet tartalmazza az intézményrendszer egyes szereplőinek feladatait a csalás megelőzése és kezelése érdekében. A jogszabály tartalmazza a szabálytalanságok kezelésének rendjét és az Európai Bizottságnak történő jelentéstétel menetét. Ezeket a szabályokat a kormány a 2021-től induló ciklusban is fenntartja, mi több, egy új kormányhatározatban – a bizottság kéréseinek is eleget téve –, a kormány tovább szigorította a közbeszerzések lefolytatásának kritériumait.

A kormány 1027/2021. (II. 5.) kormányhatározata a közbeszerzések hatékonyságának javítása érdekében szükséges intézkedésekről szól, melyben ez áll: „A kormány elkötelezett a hazai közbeszerzések átláthatóságának és hatékonyságának folyamatos javítása, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítése, a közbeszerzésekhez kapcsolódó adminisztratív terhek további csökkentése, a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelése, és ezáltal kedvezőbb árak kialakulásának ösztönzése iránt.” A határozat első pontja úgy fogalmaz, a „kormány egyetért azzal, hogy az egyajánlatos közbeszerzések Európai Unió módszertana szerinti arányát 15 százaléknál alacsonyabb mértékűre kell csökkenteni” és „egyetért azzal, hogy a közbeszerzésekben a verseny fokozása érdekében további intézkedésekkel kell segíteni a mikro-, kis- és közepes vállalkozások sikeres közbeszerzési részvételét”.

Miközben a kormányzat lépéseket tesz a korrupciós veszély csökkentéséért, az Európai Számvevőszék, illetve az Európai Bizottság illetékes szerveinek adatai és megállapításai is alátámasztják, hogy a csalásellenes közös fellépés tagállami és uniós párhuzamosságai, a körülményes és bürokratikus információáramlás sokszor a felderítés és a büntetőintézkedések eredményességének és hatékonyságának rovására megy. Az a megközelítés, amelynek részeként a más forrásból kapott információk alapján az OLAF igazgatási vizsgálatot indít, majd pedig ezt nemzeti szintű nyomozás követi, számos esetben túl sok időt vesz igénybe, csökkentve a sikeres vádemelés esélyét.

Az OLAF az esetek 96 százalékban „mellélő”

A főigazgatóságok többször mutattak már rá, hogy az OLAF zárójelentései nem tartalmaznak elégséges információt ahhoz, hogy azok alapján kezdeményezni lehessen a jogosulatlanul kifizetett források visszafizettetését. Az is tény, hogy az OLAF éves jelentéseiben szereplő szabálytalansági gyanúkhoz kapcsolt korrekciós adatok a bizottsággal történő egyeztetések végén általában az eredetinek a töredékére csökkennek. Az Európai Számvevőszék különjelentésében például olyan adatok is szerepelnek, amelyek szerint az OLAF pénzügyi ajánlásai szerinti összegek mintegy 58 százaléka jogalap nélküli vagy a körülmények mérlegelése folytán szükségtelen azok visszafizettetése. A számvevőszék ugyanebben a kontextusban az eredményes visszafizettetések arányát mindössze négy százalékra tette!

Ennek ellenére Magyarország komolyan veszi az OLAF ajánlásait

Visszatérő kritika a Soros-hálózat részéről, hogy Magyarország ignorálja az OLAF ajánlásait. Nos, ez is hazugság: a magyar ügyészség az OLAF ajánlásai nyomán minden esetben protokollszerűen rendeli el a nyomozást. Az OLAF 2015–19-es évek ajánlásai alapján az ügyészség az ügyek 47 százalékában emelt vádat. Ez a szám lényegesen magasabb, mint a 39 százalékos uniós átlag. Az ajánlásokkal lezárt vizsgálatok számát tekintve – mindössze öt ilyen volt 2019-ben – ugyanakkor Magyarország a szintén jónak mondható hatodik helyen áll az EU-ban.

A Transparency International azt is állítja, „A hazai fejlesztési programok hatékonysága alacsony”. Az EuroStat adatai alapján a magyar gazdaság 2006-ban az uniós fejlettség felét, 2012-ben a kétharmadát, 2020-ban az EU–27 gazdasági térség átlagának pedig már a 74 százalékát érte el. A Transparency International vádjaival szemben áll Merkel kancellár mondata is, aki szerint „Magyarország jól használja fel az EU-s pénzeket, okos beruházásokat hajt végre és okos gazdaságpolitikát folytat”. De e fenti szavakat is megerősítik a The Economics Standard és McKinsey & Company globális elemzőcégek is, amelyek így jellemezték Magyarországot, a magyar gazdaságot: „európai sikertörténet”, amelyet a „töretlen fejlődés” jellemez.

A Transparency International állításait az EuroStat adatai is cáfolják. A 2008-as nagy világgazdasági válságot követően 2014-re a magyar gazdaság kilábalt a bajból, és 2015-től robusztus növekedéssel állt felzárkózó pályára, úgy, hogy folyamatosan két számjegyű léptékben emelkedtek a reálbérek, és a súlyos anyagi kiszolgáltatottságban élők száma 22 százalékról 9 százalékra esett vissza.

Ha minden pénzt ellopott a kormány, ez hogyan sikerülhetett volna?

Mi több, a Covid–19 okozta válsághelyzet sem volt képes megroppantani a magyar reálbérek töretlen emelkedését: 2019-ben Magyarország volt a dobogó második fokán a reálbér-emelkedés ütemét tekintve, vagyis Magyarország a legjobb válságkezelők ligájában játszott Európában ebben az évben is. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának jelentése szerint 2019-ben a globális tőkebefektetések összértéke 42 százalékkal csökkent, eközben Magyarországra 140 százalékkal több beruházás, összesen 1700 milliárd forint értékben érkezett a Covid-válság évében, mint az „utolsó békeévben”, 2018-ban.

A Reuters a napokban a Transparency International anyagát összeollózva hazudozott Magyarországról

A magyar „független” médiában is nagy karriert futott be a Reuters cikke, mely szerint a bizottság azt mérlegeli, nem folyósít Magyarországnak pénzt egészen addig, amíg nem lép fel a korrupció ellen. A Reuters cikke hemzseg a tárgybeli tévedésektől és az alaptalan vádaktól. Egyrészt háttérismeret nélkül dobálózik statisztikai adatokkal, másrészt olyan kritériumokat kér számon Magyarországon, melyeket más tagállamokon nem.

Még Brüsszel is elismeri, Magyarországon a közbeszerzési verseny szintje megfelelő, Magyarország minden mutatóban javulást ért el

A Reuters cikkének állításaival szemben a közbeszerzési szabályozás magyarországi gyakorlata nem tekinthető rossznak a többi tagállammal összehasonlítva. A bizottság saját adatai alapján Magyarországnak jó értékei vannak az odaítélési szempontok tekintetében, a közbeszerzési eljárások átláthatósága kiemelkedő (a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk 98 százaléka nyilvános), és a verseny szintje megfelelő. A közzététel nélküli közbeszerzési eljárások száma az elmúlt hat évben 3600-ról 274-re csökkent. Az unió úgynevezett belső piaci eredménytáblája 2019-re vonatkozó adatai alapján a magyar közbeszerzési rendszert a bizottság átlagos szintűnek értékelte, és vannak olyan területek, amelyeken a magyar rendszer ki tudott emelkedni az EU-s átlagból. Az első tíz legjobb mutatójú tagállam között vagyunk, és összesen öt tagállamnak van kevesebb „piros jelzése”, mint Magyarországnak.

A Reuters cikke „szisztematikusan felmerülő szabálytalanságokról” beszél, eközben a 2017-es uniós ellenőrzés – egy hivatalos audit – a hazai szabályozást rendben találta. A cikkben megfogalmazott „EU történetének legmagasabb pénzügyi korrekciója” állítás kapcsán szintén a Soros-hálózat mondta tollba az írást, hiszen a közbeszerzések vonatkozásában megállapított, Magyarországot érintő tízszázalékos átalánykorrekció átlagos mértékűnek minősül, a továbbá a korrekció nem közvetlenül a nem megfelelő mértékű verseny miatt történt.

Ha a napokban a tisztelt olvasó olyan ellenzéki politikusokkal találkozik a nyilvánosságban, akik a Reuters-cikket lobogtatják, és arról hazudoznak, a magyar kormány minden pénzt ellop, akkor a Tűzfalcsoport arra kéri önöket, mindenki tegye fel a kérdést magában: vajon ki rángatja marionettbábuként mozgatott ellenzéki politikusok zsinegét?

Vajon ki lehet a bábmester?

Az eredeti cikket ITT érheti el.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.